Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-13 / 212. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 13. | www.ujszo.com Menekülnek az oroszok Harkivnál nlmímmjgmz ammmám Kilőtt orosz tankot vizsgál egy ukrán katona a visszafoglalt Balaklija város térségében. Keleten egy hét alatt összeomlott az orosz front. (TASR/AP) RÖVIDEN Bíróság elé állt Andrej Babiá Prága. Tegnap elkezdődött az ún. Gólyafészek (Capí hnízdo) nevű botrány főtárgyalása. Az ügy fő vádlottja Andrej Babis volt cseh kormányfő. A korábbi miniszterelnök megjelent a tárgyaláson és kijelentette, politikai ügyről van szó. A vád szerint Babis úgy ügyeskedett, hogy hozzájusson az 50 millió cseh korona (kb. 2 millió euró) értékű uniós támogatáshoz. (TASR) Diákok élőlánca a tanáraikért Budapest. Hétfő reggel több iskola is élőlánccal tiltakozott az engedetlenkedő tanárokat érő fenyegetések miatt. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai és diákjai fekete ruhában állták körbe az iskola épületét a tanítás kezdete előtt. Élőlánccal álltak ki iskolájuk felmentett igazgatóhelyettese, Dezsőit György mellett a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai, majd a félórás akcióból 800-1000 fos tüntetés alakult ki. Az élőlánc után végzős diákok vezetésével elindultak a miskolci tankerületi központhoz. Egy férfi az ablakából vízzel locsolta le a tüntető diákokat. (444, ú) A 2016-os brüsszeli támadások pere Brüsszel. Előzetes meghallgatással megkezdődött Brüsszelben a 2016-os brüsszeli terrortámadások pere. A legkevesebb 6 hónaposra tervezett pert a NATO egykori központjában folytatják le. A nyitótárgyaláson eljárási kérdések tisztázása, valamint a tanúk 900 főt is meghaladó névsorának véglegesítése szerepel. Az eljárás során 9 gyanúsított áll majd a bírák elé, akiket terrorizmussal, emberöléssel, ezek kísérletével és szervezett terrorista tevékenységében való részvétellel vádolnak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Az ukrán csapatok a hadsereg hétfői közlóse szerint egy nap alatt több mint 20 települést foglaltak vissza az oroszoktól a kelet-ukrajnai Harkiv és Donyeck térségében. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint elkezdődött a háború harmadik szakasza. A háború eddigi legnagyobb fordulata érződik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében megerősítette, hogy a hadsereg elfoglalta a Harkiv megyében található, stratégiai fontossággal bíró Izjumot. „Izjum felszabadítása Ukrajna legjelentősebb katonai eredménye a márciusi kijevi csata megnyerése óta” - fogalmaztak a washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői. Az elnök egyúttal azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy az ukrán offenzíva sikereire válaszul szándékosan intéztek támadásokat az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Hangsúlyozta: nem katonai célpontokról van szó, „a cél az, hogy megfosszák az embereket az áramtól és a fűtéstől”. A támadások nyomán Harkiv és Donyeck térségéből teljes, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Szúrni térségéből pedig részleges áramkimaradásokat j elentettek. Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás - mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. A miniszter kifejtette, hogy a február 24-én kitört háború első szakasza sokként volt jellemezhető, a második pedig az „egyensúly kialakulása az oroszok és köztünk, a frontvonal stabilizálódása, valamint az orosz ellenálló képesség felmérése a részünkről”. A Harkiv és Herszon térségében elért harctéri sikerek azt jelentik, hogy elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás. Hozzátette, az utóbbi napok fejleményei alapján hólabdahatásra számít, amelynek révén valószínűleg „hamarosan megfutamodik a világ második legnagyobb hadserege”. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte, a hadsereg több mint 3000 négyzetkilométernyi területet szerzett viszsza szeptemberben. Kijev szerint az orosz csapatok kiürítették a Luhanszk megyei Szvjatov települést. Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt - közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó. Az óvatosabb nyugati elemzők is óriási eredményről írnak, a bátrabbak pedig egyenesen csodáról, történelmi sikerről. Az ukrán hadsereg öt nap alatt 70 kilométerrel szorította vissza az orosz csapatokat Ukrajna északkeleti részén, legalább 3000 négyzetkilométert és több mint 40 települést felszabadítva. Az orosz határ közelében található településeken vonták újra fel az ukrán zászlót. Mindezt alig öt nap alatt érték el. Az oroszok április óta összesen nem tudtak ennyi területet elfoglalni Ukrajnából. Különös jelentőséget ad a sikernek, hogy Izjum és Kupjanszk városok felszabadításával nagyon fontos vasúti csomópontokat vesztettek el az oroszok, és így sokkal rosszabb esélyeik vannak Donyeck megye ukrán kézen maradt részének bekebelezésére, mint eddig. Márpedig hivatalosan éppen ez volna az orosz hadműveletek legfőbb célja. Az oroszok pozíciói annyira meggyengültek, hogy a Medúza emigráns orosz lap Kremlben dolgozó forrására hivatkozva arról írt, hogy visszahívták Ukrajnából a novemberi népszavazás előkészítésére küldött bürokratákat. Moszkvában ugyanis úgy képzelték, november 4-én megszavaztatják a megszállt területek csatlakozását Oroszországhoz, a 2014-ben kiszakított vidékeken és a február óta megszállt területeken is. Ebből egyelőre semmi sem lesz. A megszállókkal együttműködők inkább ezrével menekülnek Ukrajna keleti részéből Oroszországba. Az orosz védelmi minisztérium a csapatok „átcsoportosításáról” adott ki közleményt, de az orosz katonák lehallgatott telefonjai alapján inkább fejvesztett menekülésről van szó. Az orosz fél Harkiv megyéből érdemi ellenállás nélkül, a lőszereket sokszor hátrahagyva menekült el. Több hónapnyi keserves harcban elfoglalt területeket adtak fel. Borisz Nagyezsdin, az orosz Duma korábbi tagja az egyik orosz tévécsatorna vitaműsorában egyenesen kijelentette: „Ott tartunk, hogy meg kell értenünk: teljességgel lehetetlen legyőzni Ukrajnát ezekkel az eszközökkel és az általunk használt koloniális háborús módszereket alkalmazva.” Az eddigi információkból nehezen érthető, hogy az orosz hadvezetést miért érte ennyire váratlanul az ukrán ellentámadás. Ez azt mutatja, hogy az orosz titkosszolgálat képtelen belelátni az ukrán tervekbe, annak ellenére is, hogy nagyon komoly hálózatokat építettek ki az ukrán katonai és politikai vezetés manipulálására és megfigyelésére az elmúlt évtizedekben. A háború kitörése óta több száz magas rangú tisztviselőt csuktak le az ukránok, mert a gyanú szerint az oroszoknak kémkedtek. Úgy tűnik, mostanra egy komoly hadművelet előkészítését már teljesen titokban tudják tartani. Az ukrán parancsnok a térségben mindenesetre ugyanaz az Olekszandr Szirszkij, aki márciusig Kijev védelmét szervezte meg sikeresen. (MTI, Tx, 24.hu) Rettegett radarromboló rakéták Az ukrán előrenyomulás sokat köszönhet az amerikai HARM radarromboló rakétáknak. A HARM olyan harcászati rakéta, amit az aktív, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen vetnek be, a fegyver képes az orosz radarok által kibocsátott jelek alapján felkutatni és megsemmisíteni a célpontot. A radarromboló rakéták jelenléte miatt az orosz csapatok kétszer is meggondolják, mielőtt bekapcsolják radarjaikat: amint megjelenik egy radarjel, azt a rakéta beméri egy közel 50 km-es körzeten belül, a jel forrását elmenti, majd becsapódik. Az új eszközök nehéz helyzetbe hozzák az orosz légvédelmet és légierőt, akár mélyen az ellenséges vonalak mögött is el lehet pusztítani velük az ellenség radarjait. A szükséges radartámogatás híján pedig az orosz légierő gépei nem mernek felszállni, vagyis a nyugati fegyverek érdemben megbénították az orosz légierőt, ami így nem képes támogatni a szárazföldi egységeket. (G7,444, ú) Melléklet az Új Szóban! SZEPTEMBER 16-ÁN, PÉNTEKEN T TT C70 keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ J OlS^J A tartalomból: • Napfényes nappalok, harmatos éjszakák a kertben • Készítsen floráriumot pozsgás növényekből • Kertépítés városi környezetben Svédországban előretört a bevándorlásellenes párt Stockholm. A svéd választási hatóság szerint szerdára várható a hét végén tartott parlamenti választás végleges eredménye^ A hétfőn közölt előzetes eredmények a svéd konzervatív pártok győzelmét jelzik a Magdalena Andersson kormányfő vezette baloldali pártszövetség felett. Az 55 éves, közgazdász Andersson alig egy éve lett miniszterelnök, ő az első nő a poszton Svédországban. A végeredményt eredetileg vasárnap a késői órákban akarták bejelenteni, de a választási hatóság hétfői közleménye szerint a szoros szavazati arányok miatt szerdáig várni kell, amikorra az összes szavazatot, köztük a külföldön leadott voksokat is megszámolják. Svédország 8 parlamenti pártja egy 4 párti konzervatív tömbre és a Magdalena Andersson szociáldemokratái által vezetett baloldali tömbre oszlik. Az előzetes adatok alapján a miniszterelnök vezette Svéd Szociáldemokrata Párt ugyan minden pártnál több szavazatot, a voksok 30,5%-át szerezte meg, egyelőre mégis úgy tűnik, hogy a baloldali pártokból álló blokk nem tud többséget szerezni a 349 fős parlamentben, a Riksdagban. Egyelőre a konzervatívok felé billent a mérleg: a véglegeshez közeli eredmények szerint 176 mandátumot szereztek, míg a balközép 173 mandátumot gyűjtött. A választáson a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) a párt eddigi legjobb eredményét hozva a szavazatok közel 21%-át tudta megszerezni. A párt a lőfegyver használatával járó garázda bűncselekmények és a bandákban elkövetett erőszak visszaszorítására tett ígéreteivel tudott előretörni, mivel ezek sokak biztonságérzetét megingatták. Korábban a jobbközép Mérsékelt Párt volt az ország 2. legnagyobb pártja, amely most a szavazatok 19%-át kapta meg. (MTI, ú)
