Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-13 / 212. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 13. KÖZÉLET I 3 Megkérdőjelezett miniszterjelőliről döntenek CZfMER GÁBOR Pozsony. Zuzana Őaputová államfő tegnap fogadta az SaS távozó minisztereinek helyóre állítandó új tárcavezető-jelölteket. A három pártfiiggetlen szakértőt a köztársasági elnök napokon belül kinevezheti. Az igazságügyi tárca élére jelölt Viliam Karas személye azonban már most vitákat vált ki. Ahogy arról beszámoltunk, az SaS távozása után immáron csak az OEaNO-ból, a Sme rodinából és Za l’udíból álló kormánykoalíció három megüresedő miniszteri posztról meg tudott állapodni. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő az igazságügyi minisztérium élére Viliam Karast, a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) elnökét jelölte, a külügyi tárcát Rastislav Kácer prágai nagykövet vezetné, a gazdasági minisztérium irányítását pedig Karol Hirman energetikai szakértőre bíznák. A kormányfő be is nyújtotta ezeket a neveket az elnöknek azzal, hogy nem pártjelöltekről van szó, hanem olyan szakértőkről, akikért a politikai felelősséget a miniszterelnök és az egész kormány viseli majd. Az államfő tegnap aztán egyesével fogadta a jelölteket és arról is beszélt velük, milyen veszélyeket rejt a megbízatásuk. Ha Caputová egyetért a kinevezésükkel, akkor napokon belül átadhatja nekik a megbízásukat. Az oktatási tárca vezetését ugyanakkor Heger egyelőre saját hatáskörébe vonná, mert a megmaradt kormánypártok nem tudtak megállapodni, kit jelöljenek a miniszteri posztra. Az igazságügyi tárca élére jelölt Karas személyével kapcsolatban már most kritikus hangok merültek fel. Mi is beszámoltunk arról, hogy a távozó SaS-es miniszter, Mária Kolíková és a pártjának parlamenti képviselője, Miroslav Ziak is kétségeiket fejezték ki a jelölttel kapcsolatban. Karas ugyanis a kamara elnökeként bírálta a Kolíková által indított nagyszabású bírósági reformot és az ellentmondásos döntéseivel ismerté vált főügyész, Maros Zilinka szövetségesének számít. A 363-as marad? Az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány (Nadácia Zastavme korupciu) nevű civil szervezet Karas jelölése kapcsán attól tart, veszélybe kerül az igazságügy reformjának folytatása és a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása. Hasonlóképpen aggódnak amiatt is, hogy az ügyvédi kamara elnöke nem változtatna a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusán. Ez a rendelkezés különleges jogkört ad a főügyésznek arra, hogy lényegében leállítson bármilyen büntetőügyet. Zilinka erre a paragrafusra hivatkozva engedte ki a vizsgálati fogságból Jaroslav Hascákot, a Penta korábbi vezetőjét és az SIS korábbi igazgatóját, Vladimír Pcolinskyt is. Az előbbit korrupcióval és bűncselekményből származó jövedelem legalizálásával, addig az utóbbit korrupcióval és hivatali viszszaéléssel gyanúsították. A 363-as paragrafus módosítását a Sme rodina kormánypárt ellenzi, amelynek a jelöltje volt Pcolinsky, de Zilinkát is ők javasolták főügyésznek, illetve sajtóinformációk szerint Karast is ők ültetnék a miniszteri székbe. Igor Matovic, az OEaNO vezetője azonban tagadta, hogy Karas a Sme rodina jelölte lenne. „Az OEaNO azon kijelentése, miszerint változtatni szeretnének a 363- as paragrafuson, nem tűnik őszintének. A miniszterelnök ugyanis olyan személyt jelölt az igazságügyminiszteri posztra, aki ellenzi a büntető törvénykönyv megváltoztatását” - közölte az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány. Egyben rámutattak arra is, a Karas által vezetett ügyvédi kamara nem hogy nem tudta megfelelően kezelni azon tagjait, akiket korrupcióval gyanúsítottak, hanem gyakran alibista módon álltak ki mellettük. „Ez a kamara elnökére is igaz” - tették hozzá azzal, hogy Karas korábban arról is beszélt, szerinte túl magasak a korrupcióért kiszabható büntetések. Kinevez, nem nevez? Az új miniszterek kinevezése most az államfő kezében van, jelenleg informális keretek között egyeztet velük, de kommunikálhat róluk a kormányfővel is. Ennek keretében jelezheti, hogy egyetért-e egy-egy jelölttel, vagy sem. Az elnöknek ugyanakkor formálisan is fontos feladata van, ki kell neveznie az új tárcavezetőket. Itt felmerül a kérdés, dönthet-e Caputová úgy, hogy egy vagy több minisztert nem bíz meg, míg másokat igen. Az alkotmány erre vonatkozó paszszusa nem teljesen világos. Marián LeSko, az államfő korábbi tanácsadója szerint a legtöbben az államfő jogköreit úgy értelmezik, hogy köteles kinevezni az elé terjesztett minisztert. De ugyanakkor rámutat, nincs erről szóló alkotmánybírósági döntés, így ez csak egy értelmezés marad a többi között. Lesko szerint azonban nem valószínű, hogy az államfő az egyik jelölt ki nem nevezésével egy ilyen alkotmányosan bizonytalan állapotot akarna teremteni. Viliam Karas, a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) elnöke váltaná az igazságügyi minisztérium élén az SaS jelöltjét, Mária Kolíkovát (Fotó: NMH) A pénztárcánkat féltjük leginkább a háborútól BUGÁRANNA Egyre jobban aggódunk az Európai Unió és a saját országunk gazdasági helyzete miatt - derül ki az Eurobarometer-felmérés adataiból. Szlovákiában a lakosok 79%-a szerint rosszak a gazdasági kilátások, a megkérdezettek 7096-a pedig úgy véli, az elkövetkező évben csak romlani fog a helyzet. Brüsszel. A szeptemberi Eurobarométer-felmérés során 27 tagországból több mint 26 ezer résztvevő véleményére voltak kíváncsiak. A nyári közvélemény-kutatás szerint erősödik az EU-ba vetett bizalom, a polgárok támogatják az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ, a másik oldalon viszont mély aggodalom övezi a háború gazdasági következményeit. Az uniós átlagot tekintve a válaszadók 64%-a gondolja azt, hogy rossz az aktuális gazdasági helyzet a hazájában. A téli adatokhoz képest ez 5 százalékpontos emelkedést jelent. A következő 12 hónapra vonatkozó elvárásokkal kapcsolatban lényegesebb elmozdulást tapasztalunk - a legutóbbi méréshez viszonyítva Szlovákiában 27%-kal, az EU-ban pedig 22%-kal többen számítanak a gazdaság visszaesésére. Átlagban a válaszadók több mint fele, hazai szinten pedig közel háromnegyede véli úgy, hogy a következő évben még inkább súlyosbodni fog a helyzet. Magyarországon nagyobb optimizmusról árulkodnak a számok - 42% nem vár változást, s mindössze 43% szerint lesz rosszabb a nemzetgazdaság. Magyarországon tehát az átlagnál (53%) kevesebben feltételezik, hogy nehezebb helyzetbe kerül az ország gazdasága. Elszólló árak Az európaiak legfőbb aggályai szorosan kapcsolódnak a gazdaság borúlátó megítéléséhez. Az inflációval és az energiaellátással kapcsolatos kételyek szintje, mind nemzeti, mind uniós szinten meredeken emelkedett. A szlovákiai közvélemény szerint az áremelkedés, az infláció és a megélhetési költségek támasztják a legnagyobb kihívást az ország elé (69%). A második helyen az energiaellátást emelik ki (31%), a harmadik legsúlyosabb kihívásnak pedig a már említett gazdasági helyzetet (21%) tartják. Míg az uniós átlagot tekintve a válaszadók 15%-át aggasztja a klímaváltozás, addig nálunk ez a téma alacsonyabb prioritást élvez (7%). Fordított trendet tapasztalunk azonban az oktatás terén - az uniós átlagot nézve a megkérdezettek 6%-a jelölte fontos kihívásnak, míg Szlovákiában a lakosok 10%-át aggasztja az oktatási rendszer jövője. Hasonló a tényállás az államadósság és a nyugdíjak kérdésében is - az európai átlagnál jobban aggódunk ezek miatt. Az EU-ra nézve szintén az emelkedő árak, infláció és megélhetési költségek jelentik a fő veszélyt: 34% mondta azt, hogy az uniót érintő problémák közül ez a legnagyobb kihívás, ami a februári adatgyűjtéshez képest 10 százalékpontos emelkedésre utal. Az energiaellátásra vonatkozó félelmek a korábbi 7. helyről - 12%os növekedés következtében - a másodikra kerültek. Válasz a háborúra Tízből több mint 6 válaszadó állítja, hogy az ukrajnai háború súlyos következményekkel járt személyes pénzügyeire nézve. Szlovákiában ez az arány még magasabb - 76%. A korábbi felmérésekkel összhangban a polgárok megerősítik, hogy támogatják az Oroszország Ukrajna elleni háborújára adott uniós választ. Szlovákiában az EU-s lépésekkel a megkérdezettek fele, a kormány reakciójával pedig 44%-a elégedett. Az európaiak 78%-a támogatja az EU által az orosz kormányra, vállalatokra és magánszemélyekre kivetett gazdasági szankciókat. Tíz megkérdezettből csaknem hét (68%) támogatja a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását - 35% „teljesen támogatja” 33% pedig az „inkább támogatom” lehetőséget választotta. Szlovákiában a humanitárius segítségnyújtással, a háború elől menekülők befogadásával és az Ukrajnának küldött pénzügyi támogatással értenek egyet leginkább. A gazdasági szankciók kivetését és a katonai felszerelések beszerzését, valamint szállítását azonban jóval kevesebben támogatják. Inkább az EU Ami az egyes intézményekbe vetett bizalmat illeti, Szlovákia lakosainak fele mondta azt, hogy „inkább nem bízik az EU-ban”, ami az uniós átlaghoz képest nem annyira jelentős eltérés (43%). Ismételten beigazolódott, amire a hazai közvélemény-kutatások már korábban rámutattak - a megkérdezettek 80%-a nem bízik Szlovákia kormányában, a parlament esetében pedig még nagyobb a szkepticizmus - 82%. Ószszehasonlításképp érdemes kiemelni az uniós átlagot, ami 61 és 62 százalék, valamint Magyarország példáját, ahol a polgárok 40%-a nem táplál bizalmat az EU iránt, a saját kormányuk és döntéshozó szervük viszont magasabb támogatottságot élvez - előbbi 48, az utóbbi pedig 44%-ot. Szlovákiában tehát feleanynyian se bíznak a kormányban és a parlamentben, mint a szomszédos Magyarországon. Kiderült az is, az európaiak 65%a optimista az EU jövőjével kapcsolatban, ami 3 százalékpontos növekedést jelent a háború kitörése előtt végzett felméréshez képest. Az emberek 47%-a pozitívan vélekedik az EU-ról (az arány 3 százalékponttal emelkedett), s elérte a 2009 ősze óta nem tapasztalt legmagasabb szintet (a válaszadók 36%-a semleges, 16%-a pedig negatívan vélekedik az EU-ról). Az uniós polgárok nagy része egyetért azzal, hogy az EU-nak be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba (87%), csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét (86%). Emellett 85%-uk úgy véli, hogy az energiahatékonyság növelése csökkenti az unión kívüli energiatermelőktől való függőségünket, s 83%-uk támogatja, hogy a tagállamok közösen vásároljanak energiát más országokból.
