Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-12 / 211. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ha már nincs normális béretek... Elveszett jövő BRAUNSTEINER KRISTÓF a pedagógusok kerülnek szóba, rendszerint olyan kommenteket kapnak, hogy csak ne beszéljenek, nekik mindenük megvan! Nem is kell dolgozniuk a fizetésért, ráadásul hosszú szabadságon vannak. Néhány héttel ezelőtt társalogni kezdtem egy moziban a jegyárussal. Jóhiszeműen megkérdezte tőlünk: van-e diákigazolvány? Tudattam vele, hogy nincs, esetleg pedagógusi igazolvány. Nevetett egyet és azt mondta, hogy arra nem jár kedvezmény. Viccesen beleálltam a témába, s azzal jöttem, hogy akkor majd teszek róla, és intézek a jövőben. A válaszát idézem: „Hajrá! Ha már normális béretek nincs, legalább kedvezményes mozijegy lehetne nektek...” Az igazság akkor fáj a legjobban, amikor az ember szemébe mondják. Mondanom sem kell, hogy a film az lepörgött, és még napokig azon gondolkodtam, hogy az ember miért is csinálja azt, amit. Természetesen hivatásból és azért, hogy a jövő generációja is megkapja legalább azt, amit mi kaptunk anno. De miért is csináljuk ezt? Pontosabban mennyiért? Jelen esetben a közalkalmazotti bértáblát vesszük alapul, mert a legtöbb volt egyetemi hallgató, ha a pályán szeretne maradni, akkor nagy eséllyel ott fog elhelyezkedni. A szlovákiai magyar iskolákban ritkán keresnek pedagógust, a magyarországi szakképzés meg szinte csordultig (legalábbis a környékünkön) megtelt. Lehet, hogy valaki, aki húsz éve a pályán és mindenféle képzésen túl van, annak jó a fizetése. De mit fog látni a bankszámláján egy huszonéves pályakezdő, aki szeretne kilépni a családi fészekből? Nem titok: egyetemi végzettséggel, mesterfokozattal a kezdő bér 203 000 Ft vastagon. Ehhez, lehet, megy egy kis pótlék jó esetben, mondjuk 243 000 Ft. Mivel adókedvezmény nem jár a pedagógusoknak sem, visszakér a magyar állam belőle 33%-ot. Marad 162 810 Ft kezdő tiszta fizetés, ami az aktuális középárfolyamon 402,89 euró. Mire elég ez? Diákként egy nagyon szép zsebpénz, de huszonöt évesen nem zsebpénzt akarunk keresni. Egy egyszobás albérlet 120 000 és 200 000 Ft között mozog Magyarországon, vidéken. Nálunk 250-400 eurót kérhetnek érte. Tehát a különköltözés egyedül tabu, marad a zsebpénz és a családi fészek. Ilyenkor csak azon nem szabad csodálkozni, hogy a családalapítás eltolódik harminc fölé, vagy épp nem is jön össze, mert a pár nem tudja finanszírozni a gyereknevelést. Nyilván sokan kapásból rávágják: menjen el máshova dolgozni, senki nem kötelezte, hogy ezt csinálja! Ez igaz, viszont vette a fáradságot az ifjú hallgató, hogy beálljon nevelni a jövő nemzedékét. Kérdem én: ez jól van így? Egy tizenhat esztendős mozipénztáros diákmunkában jobb bért kap, mint az, aki tanította őt? Elvadult egy világban élünk... Biztató, hogy Szlovákiában egy fokkal jobb a helyzet, viszont sok szerencsét szeretnék kívánni minden kezdő pedagógusnak, hogy ismerősök és kapcsolatok nélkül sikerüljön itt elhelyezkednie egy magyar tannyelvű intézményben! Elkezdődött az iskolaév, a diákok megint koptatják az iskolapadokat. Meg fogják hallgatni, hogy tanuljanak, legyenek szorgalmasak, gondoljanak a jövőjükre. De mégis minek? Sötét időkben élünk. Már több, mint 2 éve dúl egy pandémia, ami ugyan enyhülni látszik, de a vírus tulajdonságát nézve bármikor halálosabbá válhat. A pandémia alatti lockdownok betettek a gazdaságnak, ez rontott a felnőttek lelki állapotán, de az ezzel járó otthoni tanulás, az ebből eredő közösséghiány a gyerekek lelki életére még negatívabb kihatással volt. A pandémia okozta gazdasági krízis sok családnál gondokat okozott, na és ebbe az egészbe bekevert az oroszukrán háború is, ami további gazdasági hanyatláshoz vezet Európában, ezáltal nő a társadalmi stressz, a felnőttek között egyre több a munkanélküli, egyre több család kerül a szegénység küszöbére, nem tudja, mit fog a hónap végén enni, hogyan fog fűteni. A szülőket ellepő stressz feltűnik a gyerekeknek is. A háború persze nem csak gazdasági következményekkel jár, a TV-ben, a közösségi médiában mindenhol ez a téma. Mi lesz a kimenetele? Bevetik az oroszok atomfegyvereiket? Fagyoskodni fogunk télen? Tényleg cserben hagynak minket a „felnőttek” a parlamentben? Ehhez még hozzá adódik a klímakatasztrófa, amit sok felnőtt még máig cáfol, de a gyerekek nem hülyék, ők látják, tudják, érzik: a szemünk előtt égetitek el a bolygót azért, hogy ti még kényelmesen élhessetek. Bárhova nézünk, ott olyan hír fogad, ami egzisztenciális félelmeket válthat ki. És ha ez már a felnőttek lelki állapotán feltűnik, akkor nem csoda, hogy meglátszik a gyerekekén is. Egyre több a depressziós gyerek. Egyre nő az öngyilkosságok száma a kiskorúak körében. Kedvtelenek, nincs perspektívájuk. Menekülnek a realitás elől, ki a digitális világban keresi vigaszát, ki szerek segítségével próbálja elfeledni fájdalmait, és ezt egyre fiatalabban. És amikor a gyerekek harcolni próbálnak a jövőjükért? Amikor a Fridays for Future mozgalmon belül tüntetni mennek a fenntarthatóbb klímapolitikáért? Amikor kiállnak tanáraik mellett, és egy jobb oktatásügyért demonstrálnak az utcákon? Akkor jönnek a kommentárok, és valljuk be, főleg a konzervatív felnőttek és politikai pártok köréből, hogy inkább menjenek vissza az iskolába, fogják csak be a szájukat, ne tiltakozzanak, ne avatkozzanak bele, nincs nekik ehhez semmi közük, hisz nem is tudják, miről beszélnek, nincs is klímakrízis, nincs baj az oktatásüggyel, ez mind csak liberális propaganda. Kemény nevelés kéne nekik, egy pár pofon is segítene, hisz „a mi időnkben is így volt, és nézzétek, milyen jó emberek lettek belőlünk”. De mit tehetünk azért, hogy segítsünk a gyerekeknek harcukban a jövőért, hogyan adjunk nekik perspektívát, hogyan érhetjük el, hogy lássanak abban értelmet, hogy tanuljanak, hogy fejlesszék magukat? Elsősorban el kell fogadnunk, hogy a klímakatasztrófa már itt van. Olyan politikusokat, pártokat kell választanunk, akik progresszív környezetvédelmi ötletekkel állnak elő. Ki kell állnunk a gazdaság és az energetika transzformálása mellett. Akármennyire is nehezünkre esik, realizálnunk kell, hogy a végtelen növekedést prédikáló rendszer, amit még ugyan kapitalizmusnak neveznek, de már régen nem az, mert egy destruktív monopóliumokból álló oligarchiává vált, nem fenntartható. Látnunk kell, hogy a populisták hazudnak, nem az LMBTQ mozgalom, más vallású és idegen kultúrájú emberek jelentik a legnagyobb veszélyt társadalmunkra, hanem környezetünk lebomlása és a fölösleges háborúk. Ha azt akarjuk, hogy lássanak értelmet a művelődésben, akkor nem engedhetjük, hogy műveletlen pszichopaták, bohócok, lúzerek és maffiózók vezessék az országot. Remélem, hogy a csendes többség elég művelt ahhoz, hogy megértse, ki kell másznia elefántcsonttornyából, aktivizálódnia kell, és ezt globális összetartással. És ha ehhez túl kényelmesek vagyunk? Akkor már nem kell tanulniuk a gyerekeknek. Mire a mostani elsősök érettségizni fognak, itt már csak pusztulás lesz. A klímaváltozás negatívan befolyásolja a gyerekvállalási kedvet A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszülőik - hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola, meteorológus, ághajlatkutató a klímaváltozás gyermeki egészségre és a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásaira. A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás - írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. „A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztőjövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” - foglalta öszsze a felmérés eredményét a meteorológus. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek, vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig „habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató szerint „nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt. A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást. Az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében - ismertette. Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, és ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. „Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházhatásúgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése, és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” - hangsúlyozta az ELTE doktorandusza. „A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” - figyelmeztetett Szabó Amanda Imola. (MTI) KÁROLY ZSOLT
