Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-08 / 208. szám
[36 UTAZAS 2022. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Bezárási hullám jöhet a magyar szállodapiacon? A rezsiköltségek elszabadulásának pusztítóbb a hatása a turizmusban és a vendéglátásban, mint amilyen károkat a Covid idején kellett ennek a szektornak elszenvednie. Erről a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Flesch Tamás beszélt. A szállodák energiakiadása az elmúlt hónapokban megugrott, Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége tiszteletbeli elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: az áramnál tízszeres, a gáznál nyolcszoros szorzóval szembesültek néhányan. A költségek elszállását semmilyen észszerű kiadáscsökkentéssel nem tudja ellensúlyozni a szektor. Példaként említette, hogy van egy 150 szobás vidéki wellnessszálloda, amelynek rezsiköltsége eddigi havi 12—15 millió forint volt, az most 100 millió lesz havonta; „ezek nem kigazdálkodható számok” - fogalmazott. Ráadásul most már szállodák is jutottak el oda, hogy gázra nem is kapnak ajánlatot az energiakereskedőktől, így ezek a cégek majd vagy kapnak, vagy nem kapnak gázt, és ha kapnak is, a mindenkori piaci áron, ami „arra tippelek, még több lesz” - idézi Flesch szavait a Telex.hu. A szakember szerint a helyzetet tovább rontja, hogy két év Covid után az ágazatban már nem maradtak tartalékok, nincs több „elégetnivaló” pénz. Ezért szerinte bezárási hullám jöhet, „inkább gyorsan bezár” az a vállalkozó, aki nem mer, vagy tud kockáztatni. Flesch szerint abból a 300-350 ezer emberből, aki a turizmusban és a vendéglátásban dolgozik Magyarországon, sokan elveszíthetik a munkájukat, akár 20-25 százalékuk is állástalanná válhat. (Turizmus) A rezsiköltségek elszabadulásának pusztítóbb a hatása a turizmusban és a vendéglátásban, mint amilyen károkat a Covid idején kellett ennek a szektornak elszenvednie (Shutterstock) A közép- és kelet-európai kisebb légitársaságok lesznek a legsebezhetőbbek, az infláció és a válság hatásaival küzdő kormányok pedig ezúttal nem tudják kisegíteni ezeket a cégeket (Shutterstock) Csődhullám fenyeget az légitársaságok körében E lemzők szerint Európa gyengébb légitársaságai az összeomlás fokozott kockázatával néznek szembe az idei télen, mivel a járvány alatt a légitársaságaikat megmentő országok a növekvő infláció és a háború okozta válság miatt más területekre összpontosítják az állami támogatásokat - írja az Airportal.hu légi közlekedési magazin. Míg a járvány kevés légitársaság csődjét okozta a régióban az államok nyújtotta segélyeknek köszönhetően, a légitársaságok most a magasabb üzemanyag- és munkaerőköltségek, valamint az utazások szezonális csökkenése miatt kerülhetnek szorult helyzetbe - írja a Bloomberg a tekintélyes Bernstein elemzőcég hétfői jelentése alapján. Eszerint a közép- és kelet-európai kisebb légitársaságok lesznek a legsebezhetőbbek, az infláció és a válság hatásaival küzdő kormányok pedig ezúttal nem tudják kisegíteni ezeket a cégeket. Mindezt egy új modellre hivatkozva közölte az elemzőcég, amely a csődkockázat kiszámításánál a verseny és a kapacitás szintjét, az útvonalhálózatok és a repülőgépek lízingelésének és cseréjének várható költségeit is figyelembe veszi. A Bernstein szerint Európa hat legnagyobb légitársasága elhanyagolható kockázatnak ván kitéve, mivel a fapados Ryanair, Easyjet és Wizz Air továbbra is befektetési ajánlású hitelminősítéssel rendelkezik, az Air France-KLM, az IAG és a Lufthansa csoport pedig szükség esetén továbbra is számíthat állami segítségre. w Európa hat legnagyobb légitársasága biztonságban van. európai A legveszélyeztetettebb légitársaságok közé tartozik egy ciprusi és két albániai cég, valamint fehéroroszországi, bulgáriai, csehországi, grúziai, moldovai és romániai székhelyű légitársaságok (az egyik román fapados, a Blue Air éppen kedden jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti járatait - a szerk.). Az előbb felsorolt országokban működő légitársaságok csődje a szakember szerint a legerősebb kelet-európai szereplőknek, elsősorban a budapesti székhelyű Wizz Aimek és a Ryanairnek kedvezhet, amelyek a Bernstein szerint képesek gyorsan kapacitást helyezni a megüresedő piacokra. (Airportal.hu) Motorossal ütközött a landoló repülő M otorkerékpárral ütközött a TAP Air Portugal Liszszabonból Guinea fővárosába érkező Airbusa, két ember életét veszítette, a repülőgép hajtóműve megsérült, számol be a nem mindennapi balesetről az Airportal, hu szakmai portál. Mint írják, a TAP Air Portugal TP 1492 számú járatát teljesítő, CS-TVI lajstromjelű, Airbus A320neo típusú repülőgép éppen Lisszabonból érkezett Conakry repülőterére. A pilóták helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt, vagyis sötétben hajtották végre a leszállást a guineai főváros légikikötőjének 24-es jelű futópályáján. A földet érést követő fékezéskor azonban a repülőgép jobb oldali hajtóműve egy motorkerékpárral ütközött, amely tisztázatlan körülmények között keresztezte a futópályát. A repülőtér hivatalosan is megerősítette, hogy a motoron utazó két ember életét veszítette az ütközés következtében. A járművet vezető személy a reptér biztonsági őre volt, akinek feladata a terület őrzése volt. (Airportal.hu) 18 millió turista választotta Párizst A járványügyi korlátozások megszűnésének köszönhetően jelentősen javultak a turisztikai mutatók nyáron Párizsban és környékén, megközelítve a járvány előtti teljesítményt, de az első féléves összesítésben a bevételek és a látogatottság még elmarad a 2019-es adatoktól. „2022 a turizmus újjászületésének és újjáépülésének az éve Párizsban és a környező régióban” - mondta sajtótájékoztatóján Valérie Pécresse, a francia főváros körüli Ilede-France régió elnöke, aki ugyanakkor sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a turistáknak idén nyáron csak 40 százaléka volt külföldi, 60 százaléka pedig belföldi látogató. ,Az első fél évben még elmaradt a nemzetközi közönség 30 százaléka” - mondta a politikus, kiemelve az ázsiai és mindenekelőtt a kínai utazók hiányát. Utóbbiak elmaradása a bevételekben is megmutatkozott, amelyek 30 százalékos, mintegy 7 milliárd eurós visszaesést mutattak 2019 első hat hónapjához képest a hivatalos adatok szerint. Valérie Pécresse közlése szerint a járvány két éve mintegy 30 milliárd eurós bevételkiesést okozott a fővárosi régiónak. Az idei év első felében a turizmus még egyértelműen elmaradást mutatott a járvány előtti évhez képest: Júliusban és augusztusban Párizs és környéke már elérte a 2019-es szintet, de az első féléves összesítés még elmarad a pandémia előtti eredményektől (Shutterstock) 18,2 millióan látogattak el Párizsba és környékére, ami 23 százalékkal kevesebb, mint 2019 első fél évében. A múzeumokban 30 százalékos volt a visszaesés. A külföldi turisták száma 42 százalékkal 7,4 millióra csökkent, elsősorban a légi közlekedés nagyon fokozatos beindulása és a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása miatt. A belföldi turisták számának csökkenése csak 22 százalékos volt 2019 első feléhez képest: 10,8 millió francia látogatott el a fővárosba. A nyári időszak (június-július-augusztus) viszont már kedvezőbb adatokat mutatott: 12,6 millió turista kereste fel Párizst és környékét, ami már csak alig 6 százalékkal marad el a 2019-es nyár adataitól. „Júliusban és augusztusban már elértük a 2019-es szintet” - mondta Valérie Pécresse. A javulás elsősorban az amerikai látogatók visszatérésének, valamint az euró-dollár árfolyam kedvező alakulásának köszönhető a politikus szerint. A jelenleg Párizsba látogató külföldi turisták több mint 20 százaléka amerikai. A vendégéjszakák alapján a 2019 nyári adatokhoz képest 33 százalékkal nőtt az olasz turisták száma, valamint 8 százalékkal több spanyol és 1 százalékkal több német látogató érkezett júniusban és júliusban Párizsba, mint a járvány előtti időszakban. (MTI)
