Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-08 / 208. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. szeptember 8. | www.ujszo.com A válás a gyerekeknek rendszerint trauma A válásra a gyerekek sokszor hasonlóan reagálnak, mint egy közeli személy halálhírére (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A házasság felbontása komoly lépés, mely a gyerekek életére van a legnagyobb - és rendszerint negatív - hatással. Egyesek gyorsan túlteszik rajta magukat, vannak azonban, akiknél tartós következményekkel járhat, és a család felbomlása egész további életükre rányomhatja a bélyegét. Az, hogy ki hogyan viseli a szülők közötti konfliktusokat s végső soron a válást, elsősorban a gyermekek életkorától függ, de fontos szempont a szülők érzelmi kiegyensúlyozottsága és az is, mennyi ideig húzódik a válóper, milyen a lefolyása, azaz a partnerek mennyire teszik pokollá egymás életét, illetve mennyire tudnak megegyezni. Életkor Azt, hogy a gyerekek hogyan reagálnak a válásra, sem a szülők, sem egyetlen pszichológus nem képes megjósolni, a felnőtteknek mindenesetre oda kell figyelniük a gyerekek által kiadott jelzésekre. 4-6 éves korban alakul ki a családi összetartozás érzése, a gyermek saját egyéniségét alakítja, s ehhez szüksége van mindkét szülőjére. Ebben a korban nem igazán érti, mi a válás, de megérzi, hogy valami nincs rendben, és ezért saját magát hibáztathatja. Esetleges pszichikai problémákra figyelmeztető jelek: visszalépés a fejlődésben, éjjeli bepisilés, az ujjak mindig a szájában vannak, rémálmok, dührohamok. A 6-8 évesek már képesek felfogni, hogy a szülők nem illenek egymáshoz, és jobb, ha elválnak, de lehetnek kérdéseik, kereshetik a felelőst, és lehetnek félelmeik. Ebben a korban intő jelek: fej- és gyomorfájás, álmatlanság, szomorúság, düh, konfliktusok a közösségben, a kötelességek elhanyagolása. A 8-12 évesek tisztában vannak vele, mit jelent a válás, s rendszerint elutasítják. Úgy érzik, őket is cserben hagyták, szertefoszlanák az illúzióik, esetenként túl korán felnőtté akarnak válni. Gyakran éreznek haragot, alulrendeltséget, lázadók, kipróbálnak extrém tevékenységet, kockázatos a viselkedésük. Ha a 12-15 évesek látják a szülők közötti konfliktusokat, hajlamosak elutasítani az összes felnőtt tekintélyét, feszegetik és gyakran átlépik a határokat, azt csinálnak, ami akarnak. Gyakoriak a hangulatváltozások, a depreszszió, az önmutogatás, elszökhetnek otthonról, drogozhatnak, ihatnak, cigizhetnek, rossz társaságba keveredhetnek. Lényegében ugyanez jellemző a 15 évnél idősebbekre is, de nekik már a törvénnyel is meggyűlhet a bajuk. Három fázis A válásra, az egyik szülő elköltözésére a gyerekek hasonlóan reagálhatnak, mint egy közeli személy halálhírére. Az első fázisra a védekezés jellemző: elnyomják magukban az érzéseiket, nem hiszik el, hogy ez megtörténhet, tagadják a dolgot, gyakran magukat hibáztatják. A második fázisban a legtöbb gyerek dühös, és ha a dühét elnyomja magában, akkor ez szorongásos vagy nem adekvát viselkedésben nyilvánulhat meg. A harmadik fázisban kezdenek beletörődni az új helyzetbe, új biztos pontokat keresnek. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértenek a válással, de próbálnak továbblépni. Megkönnyíti a dolgukat, ha a szülők képesek megegyezni, és előre felkészítik a gyerekeiket arra, mi vár rájuk a válás kimondása után. Kinél maradjon a gyerek? A válóper során ez az egyik legnehezebb kérdés. A válás kimondása után az esetek 90 százalékában az anyának ítélik meg a gyermeket. Ha a szülők képtelenek megállapodni, vagy ha a gyermek érdekei és biztonsága megkövetelik, kizárólagos szülői felügyeletet hagynak jóvá, sőt, bizonyos esetekben korlátozhatják is a láthatási jogot, megtilthatják a kapcsolattartást. A kizárólagos szülői felügyelet esetében a gyermek az egyik szülővel él, a másiknak csak láthatási joga van. A közös szülői felügyelet esetében a szülők jogait és kötelességeit nem korlátozzák, így a láthatási jogot sem, de a gyermek csak az egyik szülővel él, miközben a másikkal intenzíven tartja a kapcsolatot, aktívan részt vesz a nevelésében. Ezenkívül létezik az ún. közös elhelyezés (striedavá starostlivost’) intézménye, melyet uniós példára 2010- ben Szlovákiában is bevezettek. Közös elhelyezés A gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek annyi időt tölt az egyik szülőnél, mint a másiknál. Számos pszichológiai tanulmány szerint a gyermek fejlődése szempontjából a közös szülői felügyelet mindig jobb, mint a kizárólagos, a közös elhelyezés intézménye pedig igazi főnyeremény. Ha a szülők megegyeznek a közös elhelyezésről, a válás kimondása után egyikük jogait és kötelességeit sem korlátozzák, teljes felelősséggel tartoznak gyermekük neveléséért, jogukban áll dönteni a gyermeket érintő kérdésekben, kezelhetik vagyonukat, és gyereküknek ténylegesen 2 otthona lesz. A bírósági határozat csak azt mondja ki, hogy a szülők nem minden nap gondoskodhatnak gyermekükről, rendszeresen váltaniuk kell egymást. Hogy milyen gyakran, az több tényezőtől függ, ám elsősorban a gyermek korától. Bölcsődés korú gyerek esetében a szülők egy nap után váltják egymást, óvodás korú esetében 2-7 naponként. Az alapiskolás gyerek egy hétig van az anyjával, egy hétig az apjával, a középiskolások kéthetente, a főiskolások pedig havonta „váltogathatják” a szüleiket. Természetesen, közben lehetővé kell tenni, hogy a másik szülő akár naponta meglátogathassa gyermekét, telefonon vagy más módon tarthassák a kapcsolatot. A gyermek kora mellett fontos szempont, hogy a szülők milyen messze laknak egymástól. Minden körülményt figyelembe véve a szülőknek kell kialakítaniuk a legmegfelelőbb modellt, amelyben egyenlő arányban kiveszik a részüket a gondoskodásból. Van, akinek az felel meg, ha havonta cserélkeznek, ha viszont távol élnek egymástól, abban is megegyezhetnek, hogy az egyik évben az anyjánál jár iskolába a gyerek, miközben rendszeresen látogatja az apját, a másik évben fordítva. (sza) A választási kampányról Eldöntöttem, hogy megmérettetem magam az október végi önkormányzati választáson független képviselő- és polgármesterjelöltként is a több mint ötezer lelket számláló településünkön. Szeretném, ha írnának arról, hogy milyen alapvető hibát és főleg törvénysértést ne kövessek el a választási kampány során és annak finanszírozásával kapcsolatban, mikor kezdődik a kampány és meddig tart, melyek a megengedett kampányeszközök. A választási kampány jogi feltételeit a Tt. 181/2014 sz. törvény szabályozza, de a témát illetően olvasónknak és más, önkormányzati választáson indulójelöltnek érdemes utánanéznie a belügyminisztérium honlapján található, a választási kampánnyal kapcsolatos kérdés-felelet formában feldolgozott összefoglalónak is. A választási kampány már azzal a nappal megkezdődött, amikor a parlament elnökének döntése a választás napjának meghatározásáról megjelent a Törvénytárban (2022. 6. 10.), és 48 órával a választás napja előtt (2022. 10. 26-án éjfélkor) ér véget. A kampány a választópolgárok befolyásolásának törvényes eszközeit foglalja magába, melyek általában a választókkal való személyes találkozások, médiahirdetések, jelöltek propagálása az interneten, választási plakátok elhelyezése, szórólapok és különböző reklámtárgyak osztogatása. A jelöltek azonban nem minden esetben költhetnek korlátlanul a kampányukra. Olvasónk mint polgármesterjelölt a több mint ötezer lakosú településen legfeljebb 10 000 €-t költhet kampányára. Fontos még tudni, hogy a jelöltek - az önkormányzati képviselőjelöltek kivételével .- kötelesek kifejezetten a kampány finanszírozására szolgáló, ún. külön bankszámlát nyitni, amelyre nyilvántartási kötelezettség vonat-IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. kozik. Ez azt jelenti, hogy a polgármesterjelölt számlaegyenlegének nyilvánosan elérhetőnek kell lennie az interneten, a számla elérhetőségét pedig be kell jelentenie a belügyminisztériumnak, amely saját weboldalán is megjeleníti azt (vagyis, gyakorlatilag egy „transzparens” számláról van szó). Ezáltal a választók is ellenőrizhetik, hogy kitől és milyen összegű kampánytámogatást kapott a jelölt, és hogy milyen kampányeszközökre mennyit költött el. Az említett külön számlára csak banki átutalással lehet pénzt ajándékozni a (polgármester)jelöltnek. A független jelöltek és a politikai pártok választási kampányfinanszírozásának szabályozása eltérő, ám mi most olvasónk szemszögéből a független jelöltek kötelezettségeit vettük figyelembe. A választási kampányt kampánycsend (moratórium) követi, amelynek alapvetően a választást megelőző 48 órát nevezzük, és amely alatt már tilos kampányolni. A kampánycsend célja, hogy közvetlenül a választás előtt már ne lehessen befolyásolni a választópolgárokat, ne lehessen pl. az ellenjelöltekről olyan negatív dolgokat híresztelni, amelyekre már nincs idő válaszolni. A kampánycsend megsértésének minősül - és akár a választás eredményének érvénytelenítését is okozhatja - a választópolgárok szavazásra történő szervezett ingyenes szállítása, választói akaratának befolyásolása pénz (szavazatvásárlás) vagy ételital osztogatásával kampánycsend idején. A moratórium alatt már nem lehet új plakátokat kihelyezni (de a régieket nem kell eltávolítani), és már az interneten sem szabad kampányolni, ám ezt nagyon nehéz ellenőrizni, ezért ma, az internet korában, a kampánycsend intézménye egyre inkább értelmét veszti. A tartásdíj összegét a bíróság állapítja meg A szülők addig kötelesek tartásdíjat fizetni, amíg a gyerekek nem képesek eltartani saját magukat. A házasság felbontásakor a bíróság meghatároz egy összeget, amelyet az a szülő fog fizetni, amelyik gondoskodásába nem helyezték a gyermeket. Ideális esetben a szülők előre megegyeznek a tartásdíjról, de ha képtelenek közös nevezőre jutni, vagy a megállapodásuk ellentétben áll a gyermek érdekeivel, a tartásdíjat a bíróság határozza meg. Semmi nem szabályozza, hogyan kell kiszámítani, több tényezőtől függ. Alapszabály, hogy mindegyik szülő a képességeitől, lehetőségeitől és anyagi helyzetétől függetlenül köteles teljesíteni a törvényileg meghatározott minimális kötelességét, eszerint a tartásdíj minimális összege a létminimum 30 százaléka. A tartásdíj előnyt élvez a szülő egyéb kiadásaival szemben. A konkrét összeg megállapításakor, amikor megvizsgálják a szülő lehetőségeit és anyagi helyzetét, figyelembe veszik az összes bevételét és megalapozott költségeit, ám nincsenek tekintettel az egyéb, nem okvetlenül szükséges kiadásaira. Közös elhelyezés esetében nem biztos, hogy a bíróság jóváhagy tartásdíjat, hiszen tartásdíj fizetésére azt a szülőt szokták kötelezni, akinek a gondoskodásába nem helyezik el a gyermeket - ez esetben viszont mindketten gondoskodnak róla, csak felváltva. Ha a szülő anyagi helyzete lehetővé teszi, a bíróság takarékoskodásra is kötelezheti őt a gyermek javára. Ez esetben a rendes tartásdíj mellett meghatározzák azt az öszszeget is, melyet rendszeresen átutal egy, külön e célból létrehozott számlára. Az itt elhelyezett pénzhez csak a bíróság engedélyével lehet nyúlni. A tartásdíjhoz való jog nem évül el, ám csak a válóper elkezdődésének napjától lehet jóváhagyni. Kiskorú gyermek esetében a válóper előtti 3 évre visszamenőleg is megítélhetnek tartásdíjat. Ha később változik a szülők anyagi helyzete, a bíróságot kérhetik a tartásdíj összegének a módosítására. Ha valamelyik házastárs képtelen eltartani magát, a bíróság a másik felet kötelezheti, hogy anyagilag támogassa őt - a válás kimondásától számított legtöbb 5 évig. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: SZAKKÖRÖK ■ MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN VÁLASSZUNK SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGET GYERMEKÜNKNEK?
