Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-31 / 202. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 31. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Az alkalmazottak rugalmas munkaidőre vágynak, ám a cégek erre lassan reagálnak Egyre több felmérésből derül ki az, hogy a munkavállalók előnyben részesítik a hibrid munkavégzést, amely részben a munkahelyen, részben pedig távmunkában zajlik (TASR/AP-felvétel) PETERSCHERHAUFER Pozsony. A világjárvány tartós változásokat hozott a munkapiacon. Egyre nagyobb az igány a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavágzés iránt, sokan érdeklődnek azonban az állásmegosztás iránt is, amikor egy teljes munkaidős állást kát személy tölt be. Mire számíthatunk a szlovák munkapiacon az elkövetkező időszakban? Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány okozta elsődleges sokk mára a múlté, és nagyobb járványügyi megszorításokra remélhetőleg már nem kell számítanunk. A járvány azonban olyan változásokat hozott a munkapiacon, amelyek jelentős mértékben megváltoztatták az alkalmazottak igényeit. A járvány előtti időszakhoz képest manapság jóval többen ragaszkodnak az otthoni munkavégzéshez és a rugalmas munkaidőhöz, de egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív foglalkoztatási formák is. Ezzel együtt a munkahelyi kapcsolatok és a munkavállalók igényei is megváltoztak. „Az új helyzetben nagyobb hangsúlyt fektetünk a felelősségre, a rugalmasságra és a szabadságra, de például a munkavállalók gyakorlati képességeire is” - mondja Linda Valko Gáliková, a 365.bank PR-menedzsere. Hibrid munkavégzés Május végén a munkáltatók 603 olyan állásajánlatot tettek közzé a Profesia.sk munkapiaci portálon, amelyek kizárólag otthoni munkavégzést tesznek lehetővé. Az ilyen munkavégzést kínáló állásajánlatok aránya az összes álláshirdetés nagyjából három százalékát teszi ki, és nagy részük a programozóknak, számítástechnikai szakembereknek szól. A portál szerint a részleges home office állásokat, azaz az otthoni munkavégzést és az irodában végzett tevékenységek kombinációját kínáló hirdetések aránya is nő. „Május végén a Profesia 2729 ilyen állást regisztrált, ami az összes állásajánlat tizenegy százalékát teszi ki” - mondta Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál szóvivője. Összehasonlításképpen, a McKinsey és az Ipsos kutatóintézetek idén tavasszal végzett, 25 ezer amerikai megkérdezésével készült felmérése szerint a válaszadók nagyjából 35 százalékának adott lehetőséget a munkáltatója arra, hogy heti öt napot otthonról dolgozzon, 42 százalékuknak egyáltalán nem volt lehetősége otthonról dolgozni, a fennmaradó 23 százalék pedig az otthoni munkavégzést kombinálta a bejárással. Az arány változó Az otthoni és az irodai munka arányának a helyes megtalálása komoly kihívás elé állítja a vállalkozásokat. „Az otthoni munkavégzés minden bizonnyal számos előnnyel és nagyobb rugalmassággal jár a munkavállalók számára, de minden éremnek két oldala van” - mondja Jaroslava Vaculciaková munkapiaci szakember. „Nem mindenki képes otthonról hatékonyan dolgozni. Egyes munkavállalóknak nincsenek meg a feltételei a hosszú távú otthoni munkavégzéshez, másoknak pedig idővel csökkenhet az elkötelezettségük, a kreativitásuk és a teljesítményük” - figyelmeztet Vaculciaková, hozzátéve, hogy a munka hatékonysága az adott állás típusával, a vállalati kultúrával és a világosan meghatározott szabályokkal is összefügg. A vállalatok különféleképpen határozzák meg a szabályokat. „Minden kedden és csütörtökön találkozunk az irodában. A többi napon otthonról dolgozunk. Sok alkalmazott azonban úgyis minden nap bemegy az irodába, miután hosszú ideig otthonról dolgozott” - mondja Barbora Hegyiová, a Glami webáruház alkalmazottakkal és szervezéssel foglalkozó vezetője. „Jelenleg 50-50 százalékos az irodai és az otthoni munkavégzés aránya” - mondja Ivana Pavlícková, a Plzensky Prazdroj Slovensko tehetséggondozással foglalkozó menedzsere. Rugalmas munkaidő A cseh Marketing and Media portál szerint a vállalatoknak olyan munkahelyeket kellene kínálniuk, amelyek kiegészítik, nem pedig teljesen uralják a munkavállalók életét. A portál szerint az átgondolt hibrid munkarend csak a kezdet, ami a hoszszú munkaidős foglalkoztatás végét jelenti. Ahhoz, hogy az emberek egy adott vállalatnál maradjanak, a szakmai fejlődésük részeként vonzó lehetőségeket kell kínálni számukra. „A munkavállalók részéről egyre nagyobb az érdeklődés a részmunkaidős foglalkoztatás iránt, de a munkáltatók lassan reagálnak az igényeikre” - mondja Branislav Janéuska, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség projektmenedzsere. Az ilyen ajánlatok száma csupán a vállalatok negyedénél nőtt az elmúlt egy évben. A Grafton szerint Szlovákia e téren régóta elmarad az Európai Unió többi országától. A felmérés szerint a vállalatoknak csak a hat százaléka él „gyakran vagy nagyon gyakran” a részmunkaidős foglalkoztatás előnyeivel. A megkérdezett vállalatok mintegy 38 százaléka csak kivételesen alkalmazza a részmunkaidős foglalkoztatást, egynegyedük ritkábban, 30 százalékuk pedig egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel. A rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a szülői szabadsághoz kapcsolódik, a munkáltatók 40 százaléka alkalmazza ezt a formát. „Ha a munka jellege megengedi, a szülői szabadságról visszatérő munkavállalók is választhatják a részmunkaidős foglalkoztatást” - mondja Pavlícková. Állásmegosztás A cégek számára érdekes megoldást jelenthet az állásmegosztás is, ami a részmunkaidő egy olyan formája, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be, közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Arányosan oszlanak meg közöttük a juttatások, a szabadságok, a munkaköri leírás pedig általában mindkettőjükre vonatkozik, és rendszerint azonos fizetési kategóriába tartoznak. A munkát többféleképpen megoszthatják egymás között: dolgozhatnak minden második héten, válthatják egymást hetente, naponta, vagy eltölthetnek a munkahelyen mindketten két és fél napot hetente. „A megkérdezett vállalkozásoknak azonban mindössze a két százaléka alkalmazza az állásmegosztást. Pedig éppen ez a koncepció az, amely kielégítheti a csökkentett munkaidőt kérő munkavállalók igényeit olyan helyzetekben, amikor a munkáltató nem tud részmunkaidős munkahelyeket létrehozni” - magyarázza Janéuska. A szerző a Trend gazdasági hetilap vezető szerkesztője Eurómilliárdoktól eshet el Szlovákia a jelenlegi kormányválság miatt GAZDASÁGI HÍRMORZSA A kormányválság miatt az uniós helyreállítási alapból Szlovákiának szánt támogatások kifizetése is veszólyba kerülhet. Pozsony. Az eredetileg az európai gazdaság koronavírus-járvány utáni zökkenőmentes startját elősegíteni hivatott uniós helyreállítási alapon keresztül az Európai Bizottság 672,5 milliárd eurót kíván az uniós országok rendelkezésére bocsátani. Ebből 312,5 milliárd eurót a támogatások tesznek ki, a fennmaradó 360 milliárd euró hitelek formájában igényelhető. Szlovákia mintegy 6 milliárd eurónyi támogatásra jogosult. A jelenlegi kormányválság azonban a Szlovákiának szánt támogatások egy részének a kifizetését is veszélybe sodorhatja. „A következő két kifizetés során Szlovákia 1,6 milliárd euróhoz juthat hozzá. Ehhez azonban több jogszabályt is el kell fogadni, néhány határidőt pedig már most lekéstünk” - figyelmeztet Lívia Vasáková, a kormányhivatal helyreállítási tervvel foglalkozó részlegének a vezérigazgatója, aki szerint Szlovákia eleshet az említett összegtől, ha nem teljesíti a feltételeket. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai támogassák a szükséges törvények elfogadását. Szlovákia várhatóan ősszel nyújtja be a második, 815 millió eurós kifizetési kérelmet, és a jövő év elején kellene megkapnia a pénzt. A második kérelemhez azonban még szükség lesz a szociális ellátórendszer ellenőrzéséről szóló törvény jóváhagyására, amely jelenleg a második olvasatban van a parlamentben. Ha nem hagyják jóvá, Szlovákia nem tudja majd kérelmezni a második kifizetést. VaSáková szerint ezért rendkívül fontos a működőképes törvényhozás, még ha az említett jogszabállyal kapcsolatban nincsenek is nagyobb kifogások. „Az a tény, hogy a kifizetési kérelmeket nem lehet a naptári éveken belül áthelyezni, azt jelenti, hogy ha például az említett törvényt nem fogadják el az év végéig, Szlovákia elveszíti a második kifizetést és az arra elkülönített 815 milliós összeget” - mondta Vaááková. A harmadik kifizetési kérelmet 2023 tavaszára tervezik, a pénzeszközöknek pedig jövő nyáron kellene megérkezniük Szlovákiába. A harmadik kérelemhez további négy törvényt kell elfogadni. Némelyik már a parlamentben van, másokról még a tárcaközi egyeztetés sem kezdődött meg. „A legkritikusabb ágazatnak az oktatásügyet tartom, ahol bizonyos esetekben ideológiai ellentmondások lehetnek még a jelenlegi koalíciós pártok között is” - tette hozzá Vasáková. (mi.TASR) 18 éves csúcson a magyar alapkamat Budapest. Kedden 100 bázisponttal, 11,75%-ra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. A mostaninál magasabb alapkamatra legutóbb 2004-ben volt példa. Az elmúlt hetekben a magyar fizetőeszköz újra 400 forint/euró fölé gyengült, ha pedig októbertől a kormány nem hoszszabbítja meg az üzemanyagok árstopját, az infláció az év végére elérheti a 20%-ot. A jegybank emiatt várhatóan folytatja a kamatemelést. (MTI, portfolio.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8564 Lengyel zloty 4,7323 Cseh korona 24,577 Q Magyar forint 406,38 H Horvátkuna 7,5103 Q Román lej 4,8657 Q Japán jen 138,71 KJ Svájci frank 0,9741 Kanadai dollár 1,3047 Q USA-dollár 1,0034 Q Privatbank! 1,03-0,98 25,24-24,01 — 365.bank 1,03-0,97 25,57-23,60 423,55-390,97 Szí. Takarékpénztár 1,04-0,97 25,23-23,83 421,19-384,91 Tatra banka 1,04-0,97 25,49-23,77 432,50-391,30 CSOB 1,03-0,98 25,21-23,95 AtalánoaHMbank 1,04-0,97 25,37-23,79 425,19-388,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
