Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-27 / 200. szám
KÖZÉLET 2022. augusztus 27. | www.ujszo.com Lengyelországból is indulhat a gázszállítás Az új vezetéket Mateusz Morawiecki lengyel (balra) és Eduard Heger szlovák kormányfő nyitotta meg a lengyelországi Strachocinán (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Strachocina. Pénteken hivatelosan is átadták a Szlovákiát Lengyelországgal összekötő gázvezetéket, amely jelentős mértékben hozzásegíthet az energiaválság okozta ellátási problémák enyhítéséhez. Az új vezetéket Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nyitotta meg a lengyelországi Strachocinán. Mindketten kiemelték az új gázvezeték biztonsági dimenzióját. Lehetővé teszi ugyanis, hogy jelentősen csökkentsük függőségünket az orosz gázszállításoktól, amelyek jövője egyre bizonytalanabb, hiszen egyre inkább csak az orosz fél kénye-kedvétől függ, hogy mennyi gáz érkezik Oroszországból. „Az észak-déli irányú összeköttetés, amelyet most fejeztünk be, újfajta biztonságérzetet nyújt Szlovákiának, az új vezetéken ugyanis olyan gázt is beszerezhetünk, amely behozatala nem függ az orosz gázszállítótól” - mondta el Heger. A „béke vezetéke" A lengyel miniszterelnök az öszszeköttetést a „béke csővezetékének” nevezte, bírálva Németország energiapolitikáját, különösen az Északi Áramlat 1 és 2 balti gázvezetékek megépítését, ami szerinte veszélyes mértékben növelte Európa gázfüggőségét Oroszországtól. Lengyelország már régóta figyelmeztetett az ilyen függőséggel járó kockázatokra, az elmúlt öt évben ezért összekötötte a gázhálózatát a norvéggel, és LNG-terminált is épített a cseppfolyós földgáz fogadására. 5,1 milliárd köbméter A most átadott lengyel-szlovák gázvezeték - amelynek az építése 2018 őszén kezdődött - nagyjából 164 kilométer hosszú, amiből a lengyel oldalra 61, a szlovákra 103 kilométer jut. A vezeték a Szlovákia északkeleti csücskében fekvő Virava (Vyrava, Mezőlaborci járás) kompresszorállomásánál lépi át a határt, és a nagykaposi kompresszorállomásig szállítja a gázt. Az éves kapacitása Lengyelországból Szlovákia felé 5,1 milliárd, az ellenkező irányba pedig 6,1 milliárd köbméter. „Az új gázvezeték kapacitása önmagában megfelel Szlovákia éves fogyasztásának, ami jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az orosz gáztól való függőségünket felszámoljuk” - mondta Richard Sulik gazdasági miniszter, aki szerint az új vezeték megnyitásának köszönhetően Szlovákiának már minden szomszédos országgal van ilyen csővezeték-kapcsolata. Jöhet a norvég gáz Az európai gázvezeték-hálózat részét képező csővezeték építését 54 millió eurós uniós forrásból finanszírozták, és mivel az új vezeték Észak- és Dél-Európát köti össze, Heger szerint Szlovákia a gázszállítások szempontjából továbbra is fontos tranzitország marad. A kormányfő szerint az új vezeték hozzáférést biztosít a lengyelországi kikötőkbe hajókon érkező cseppfolyósított szállítmányokhoz, de idővel ezen keresztül juthatunk hozzá a norvég gázhoz is. Rastislav Nukovic, a vezetéket építő szlovák Eustream gázszállító társaság vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a norvég gáz behozatala már csak azért is előnyös lehet Szlovákia számára, mivel ennek a minősége az oroszéhoz hasonló. A vezetéket egyébként már eleve úgy tervezték, hogy hidrogénnel kevert földgázt is szállíthassanak rajta, mivel az Eustream csatlakozott az Európai Hidrogén-gerinchálózat (European Hydrogen Backbone - EHB) kezdeményezéshez, amelynek a célja a környezetbarát energiahordozók arányának a növelése. Nukovic szerint, a pénteki hivatalos megnyitót követően az új vezetéken várhatóan októbertől indulhatnak be a kereskedelmi szállítások. (mi, TASR) További lépéseket tervez a minisztérium a szegregáció ellen NAGY ROLAND Az oktatási minisztérium egy sor újabb intézkedéssel szeretné elősegíteni a szegregáció felszámolását az iskolákban. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) elemzése alapján erre igencsak szükség van, mert az előző években egyáltalán nem sikerült javítani a marginalizált roma közösségekből származó gyermekek integrációján. Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter pénteken bemutatott egy törvénycsomagot, amely több javaslatot is tartalmaz a szegregáció mértékének csökkentésére. A probléma elsősorban a marginalizált roma közösségeket érinti, ezért kifejezetten az ott élő gyermekek helyzetét szeretnék megkönynyíteni. Rossz csoportosítás Az első fontos lépés, hogy ezek a diákok a megfelelő oktatási intézménybe kerüljenek. Gröhling szerint gyakran előfordul, hogy a gyengébb képességű gyerekeket speciális iskolákba küldik, holott nem rendelkeznek semmiféle mentális betegséggel, pusztán csak a megfelelő felkészítésből maradtak ki. Ennek érdekében szükség van a tanácsadói rendszer széles körű megreformálására. Gröhling hangsúlyozta, a parlamentben tavaly már elfogadták azt a javaslatot, amely ehhez megteremti a jogi keretet, most pedig a képviselők elé kerül az a módosítás is, amely a reform anyagi vonzatait hivatott megoldani, illetve elkészítették azokat a szabványokat is, amelyek alapján a diákok felkészültségi szintjét diagnosztizálják. A tanácsadói rendszer átalakítása 2023 elején indul be. A tárcavezető bízik benne, hogy a tanácsadók így könnyebben elérhetők lesznek az iskolák számára, illetve hogy a szabványoknak köszönhetően befejeződik a diákok nem megfelelő csoportosítása. Bevezető tanév Svetlana Síthová, a minisztérium államtitkára a TASR-nek megerősítette, hogy a törvénycsomag tartalmazza az úgynevezett bevezető tanév fogalmát is. Ezt kifejezetten azon diákok számára hoznák létre, akik ideiglenes kommunikációs és egyéb képességbeli problémákkal küszködnek, amelyek miatt nem lennének alkalmasak az alapiskola első osztályának megkezdésére. Az intézkedés azért is fontos, mert ezzel teljesítenék az Európai Unió helyreállítási alapjának egyik célkitűzését, mégpedig azt, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyások száma. Síthová hangsúlyozta, a bevezető tanév nem számít majd bele a kötelező iskolalátogatás időtartamába, vagyis ezek a diákok hét éves koruktól kezdenék el az első osztályt. Az államtitkár szerint az a legfontosabb, hogy minden diák ugyanarról a „startvonalról” indulhasson. Mint mondta, a bevezető tanév az általános iskolákban zajlana, és az intézmények üzemeltetői maguk dönthetnék el, hogy szeretnének-e ilyen képzést indítani. Vége a sok bukásnak A korai iskolaelhagyások csökkentésére szolgálna az az intézkedés is, amelynek értelmében korlátoznák az évismétlések számát. Gröhlingék javaslata szerint legfeljebb csak egyszer lehetne megbukni az alsó és egyszer a felső tagozatban. A miniszter kiemelte, az évismétlés sem számítana bele a kötelező iskolalátogatás időtartamába. így azonban felmerül annak a veszélye, hogy a gyenge eredményekkel rendelkező diákoknak végleg elmegy a kedve a tanulástól, hiszen már semmi sem gátolja meg őket abban, hogy egy évismétlés után továbbmenjenek a következő osztályba. Síthová szerint a diákoknak tudatosítaniuk kellene, hogy tanulás nélkül nehezen fognak majd érvényesülni a középiskolákban és a munkapiacon is. Viszont azzal, hogy a kilencedik osztály után fejezik be az iskolát, sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mintha a négy vagy öt osztályt végeznének el. Az államtitkár megjegyezte, a bukásnak egyébként is csak a végső megoldásnak kellene lennie, és a pedagógusoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy erre ne kerüljön sor. Gröhling hozzátette, Szlovákia rendkívül rosszul áll az évismétlések szempontjából. A koronavírus előtti időszakban több mint 10 ezer diák bukott meg évente. Síthová továbbá elmondta, a marginalizált roma közösségekben élő gyermekek esetében gyakran a nyelvi akadályok jelentik a problémát, ezért októbertől roma nyelvű kurzusokat indítanak az általános iskolák pedagógusainak. Elvesztegetett pénz A roma gyerekek lemaradására az Állami Számvevőszék (NKÚ) is figyelmeztetett. A hivatal a 2016 és 2020 vizsgálta a roma diákok integrációjára vonatkozó stratégiákat, és arra a megállapításra jutott, hogy ebben az időszakban sem történt jelentős előrelépés a felzárkóztatásban. Mindezt annak ellenére, hogy az állam - javarészt uniós forrásokból - több mint 173 millió eurót költött el erre a célra. Az NKÚ elemzői szerint a fő problémát az okozza, hogy a kidolgozott stratégiákat nem sikerül átültetni a gyakorlatba. Példaként a romaügyi kormánybiztos szerepét említették, aki ugyan felelősséget vállal a stratégia koordinálásért, viszont nincsenek arra vonatkozó jogkörei, hogy a felelős tárcáktól kikényszerítse az egyes célok érvényesítését. „Ha azt szeretnénk, hogy a romák integrációja ne csak magának a kisebbségnek, hanem a szélesebb körben értelmezett társadalomnak segítsen, és sikeres legyen a következő, 2030-ig tartó oktatási stratégia, akkor elengedhetetlen a romaügyi kormánybiztos meglévő jogköreinek kihasználása és megerősítése” - jelentette ki Jaroslav Ivanco, az NKÚ alelnöke. Branislav Gröhling és Svetlana Síthová újabb lépéseket javasolt a marginalizált roma közösségekben élő diákok felzárkóztatására, valamint a szegregáció csökkentésére (TASR-felvétel)
