Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-03 / 179. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. augusztus 3. | www.ujszo.com A cetcápák a világ legnagyobb mindenevői Jön a feltörhetetlen, titkos videókapcsolat Kvantum-titkosítást mutattak be az ELTE Informatikai Karán (Shutterstock) A cetcápák növényekkel is táplálkoznak - állapították meg ausztrál kutatók, akik szerint ez faj a világ legnagyobb mindenevője. Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS), ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) és az Aucklandi Egyetem kutatócsoportja egy közelmúltban publikált tanulmányban számolt be arról, hogy kutatásuk szerint a cetcápák vagy más néven bálnacápák étrendjének egy részét növények alkotják. A kutatók az Ausztrália nyugati partjainál található Ningaloo-zátonynál vettek biopsziamintákat a cetcápákból, emellett a zátony lehetséges táplálékforrásainak mintáit elemezték, az apró planktontól a hínárokig. Ezután összehasonlították a planktonban és a növényi anyagokban található aminosavakat és zsírsavakat a cetcápákból vett mintákkal. Megállapították, hogy a cápaszövetek nyomokban szargasszumot (barnamoszatot) tartalmaztak. A felfedezés alapján a kutatók szerint a cetcápák, amelyek akár 18 méter hosszúságúra is megnőnek, a világ legnagyobb ismert mindenevő fajának nevezhetők. „Úgy gondoljuk, hogy az evolúció során a cetcápák képesek lettek arra, hogy megemésszenek valamennyit az algákból, amelyek az emésztőrendszerükbe jutnak” - magyarázta Mark Meekan, az AIMS halbiológusa. „Tehát az elképzelés, hogy a cetcápák csak azért jönnek Ningaloo-ba, hogy ezekből a kis krillekből lakmározzanak, csak a történet egyik fele. Valójában elég sok algát is esznek” - tette hozzá. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Feltörhetetlen, kvantumosan titkosított videókapcsolatot hoztak létre az ELTE Informatikai Karának kutatói az Egyetem két campusa között azon a demonstráción, amelyet az ELTE lágymányosi épületében tartottak. Az esemény része volt annak a folyamatnak, amelynek során a mafyar szakemberek a kvantummechanika gyakorlati hasznosíthatósága érdekében végeznek kimagasló jelentőségű kutatásokat - írják a hivatalos közleményben. A titkosított kommunikáció mindennapi életünk részévé vált: ha mobiltelefonozunk vagy az Internetet használjuk, eszközeink rejtjelezéssel biztosítják, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá az adatokhoz - fogalmaznak a kutatók. A jelenleg elterjedt titkosítási technológiák biztonsága matematikai sejtésekre épül. Ez a vélt biztonság az új (pl. kvantum) számítási technológiák esetleges elterjedésével kérdésessé válhat. A kvantumtitkosítás biztonságát viszont a fizikai törvények garantálják: a lehallgatáshoz a kvantummechanika törvényeit kellene megsérteni. Magyarország is csatlakozott az Európai Unió által 2019-ben indított EuroQCI kezdeményezéshez, melynek célja, hogy az európai országok létrehozzák az első, kvantumos titkosításra épülő távközlési csatornákat. Az ehhez kapcsolódó pályázaton nyertes QCIHungary konzorcium célja a nemzeti kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése. A konzorcium tagjai: a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem I (ELTE) Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint a Magyar Telekom és a Vodafone mint partnerek. Az ELTE Informatikai Karán az ID Quantique svájci cég által gyártott ún. optikai kvantum-kulcsszétosztást megvalósító, kereskedelmi forgalomban kapható eszközt tesztelhették és próbálhatták ki a kar kutatói. A kvantum-kulcsszétosztás az ilyen típusú titkosított kommunikáció fő lépése. Az összeköttetés az egyetem Lágymányosi és Trefort-kerti kampusza között, hagyományos távközlési hálózaton valósult meg, kb. 5 km hosszú üvegszálon. A rendszer működését július 26-án demonstrálták az ELTE kutatói. A bemutató során egyirányú, kvantumosan titkosított videókapcsolatot hoztak létre. Az elnyert európai projekt keretében hasonló, erősen titkosított adatkapcsolatok fognak létrejönni Budapest és több magyar nagyváros között, valamint két, érzékeny adatokat kezelő budapesti adatközpont éles üzemben fog kvantumtitkosítással kommunikálni. Ennek megvalósítását az elvégzett tesztelés során szerzett tapasztalatok nagyban segítik majd. A kvantumtitkosítás mellett a kvantuminformatika több területén folyik jelentős kutatás-fejlesztés Magyarországon. Ezeket a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium fogja össze, melynek keretében a Wigner FK, az ELTE és a BME munkatársai kvantumszámítógépek szimulációjával és az ilyen eszközök különféle alkalmazásaival, pl. nehéz, szuperszámítógéppel is kezelhetetlen tervezési, optimalizálási feladatok megoldásával, vagy a mesterséges intelligencia kvantumalgoritmusokban való felhasználásával is foglalkoznak. (ELTE) A kutatók szerint a cetcápák, amelyek akár 18 méter hosszúságúra is megnőnek, a világ legnagyobb ismert mindenevő fajának nevezhetők (Shutterstock) Lassan elfogy a cirill betűs billentyűzet Oroszországban Bár arra sokan számítottak, hogy az orosz-ukrán háború követkozményokánt bevezetett szankciók előbb-utébb erőteljes áruhiányt eredményeznek majd Oroszországon belül, de talán kevesen gondolták, hogy az IT piacon elsőként a cirill betűs billentyűzetek kezdenek majd elfogyni. Márpedig a Kommerszant most erről számolt be, és a problémáért úgy néz ki, hogy úgynevezett párhuzamos import stratégia felelős. Mint ismeretes, az oroszok a szankciók bevezetése után számos kerülőutat kerestek azok hatásainak kivédésére, vagy minimum enyhítésére. A párhuzamos import egyfajta meghagyott résnek számít, amelyen keresztül Oroszország beszerezheti az egyes, szankciókkal sújtott árukat egy olyan harmadik országból, amely nincs szankcionálva, legálisan szerezte be az adott terméket, továbbá hajlandó eladni ezeket az oroszoknak. Ezzel a stratégiával Kína a legnagyobb beszállító, és rajtuk keresztül viszonylag sok IT-eszköz érhető el, de nagy gondot jelent, hogy ezek a kínai piac igényeire vannak optimalizálva, ugyanis a párhuzamos importrendszer nem veszi figyelembe Oroszország igényeit, vagyis a gyártók ilyen formában nem tudnak bejuttatni oroszokra szabott eszközöket. Rendkívül korlátozott mennyiségben még Szerbia is szállít így Oroszországnak, de Kínához mérten a forgalom egészen elhanyagolható. A fentiekből már látható, hogy miért a billentyűzeteknél ütött vissza ez, ugyanis zömében kínai klaviatúrákat tudnak venni az oroszok, viszont cirill betűseket nem, holott valójában erre volna szükségük. A „megoldáson” már dolgoznak, mivel az ipari és kereskedelmi minisztérium elkezdte a felvásárolt billentyűzetek módosítását, amelynek keretében a billentyűkre cirill betűket gravíroznak. Ennek hátránya, hogy a garancia teljesen elvész, hiszen szét kell szedni hozzá a terméket, továbbá a minőség is erősen ingadozó lehet, elvégre komoly mennyiségű klaviatúrát kell átalakítani, ráadásul jó lenne haladni a munkával. A szakértők szerint a fentiek ahhoz vezethetnek majd, hogy az év végére akár a 10%-ot is elérheti a nem cirill betűs billentyűzetek részesedése az orosz piacon, és ez az arány a jövőben csak növekedhet. A probléma erőteljesen érinti a kormányzati megrendeléseket is, ugyanis a már aláírt szerződések jelentős része cirill betűs billentyűzettel kérte a teljes számítógépeket, de ezt a tendert megnyerő vállalatok aligalig tudják teljesíteni. Ez kihatással van a teljes megrendelésre, hiszen a kormányzat nem köteles elfogadni a kínai vagy angol billentyűzetekkel szállított konfigurációkat, de valós alternatíva híján a visszautasításuk is meggondolandó. (U Café)
