Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-25 / 198. szám
HASZNOS TANÁCS 101 2022. augusztus 25. | www.ujszo.com A Covid miatt több a válás Ha a felek képtelenek megegyezni, tényfeltárásos bontásra van szükség, ami akár évekig is elhúzódhat (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Külföldön az utóbbi évben nőtt a válások száma. A párkapcsolatok nálunk is megromlottak, de egyelőre sokan csak játszanak a válóper gondolatával, konkrét lépésekre viszonylag kevesen szánták el magukat. Szakértők szerint azonban félő, hogy a közeljövőben nálunk is megugrik a válások száma. A koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyet, hanem a családok összetartását is próbára tette. A hatóságok által elrendelt korlátozások, az otthoni munkavégzés, a bezárt iskolák miatt az utóbbi 2-3 évben a családtagok sokkal több időt töltöttek együtt, összezárva, mint egyébként szoktak. Akarva-akaratlanul feszültség, stressz alakult ki közöttük, amihez gazdasági bizonytalanság is párosult, és a külföldi tapasztalatok szerint mindez válásban csúcsosodhat ki. Külföldi példák Kínában például a világjárványnyal összefüggő korlátozások feloldása után drámaian megugrott a válóperes keresetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez azzal magyarázható, hogy a Covidról rengeteg álinformáció jelent meg, amelyek az emberekben szorongást váltottak ki, és ezek a párkapcsolatokra is rossz hatással voltak. Szlovákiában 2019-ben 11 622 válóperes kérvényt nyújtottak be, és egyelőre nem tapasztalható drámai növekedés, az utóbbi két évben csak pár százzal több kérvényt jegyeztek, Csehországban azonban már roszszabb a helyzet. „Az ügyfelek száma egyelőre jelentősen nem nőtt, de nem is csökkent, ami viszont változott: a válóok. A házasság felbontását kérő felek közötti konfliktusok sokkal kiélezettebbek, súlyosabbak és az esetleges megegyezés eléréséhez vezető út sokkal nehezebb. Válóokként pedig egyre többen tüntetik fel az életstílusuk megváltozását, a bezártságot, az izolációt, az anyagi helyzet romlását” - magyarázta Miroslava Dobrotková ügyvéd. Tényfeltárásos bontás A válás sok esetben elkerülhető lenne, ha a házastársak időben mediátorhoz fordulnának, házassági tanácsadóba mennének. Ha a felek képtelenek megegyezni, tényfeltárásos bontásra van szükség, ami akár évekig is elhúzódhat. A bíróságnak kötelessége megvizsgálnia, miért bomlott fel az adott házasság, ugyanis a későbbiekben ez jelentősen befolyásolhatja az egyéb jogviszonyokat (például hogy kinek a gondozásába helyezzék a gyermekeket, mekkora legyen a tartásdíj, a vagyonmegosztást, a lakáskérdés rendezését stb.). A kiskorú gyerekek esetében az ő érdeküket is szem előtt kell tartani. Ügyintézés A bontóper elindítására javaslatot kell tenni az illetékes, azaz a házastársak utolsó közös lakhelye szerinti járási bíróságon, ha legalább még az egyikük ebben a körzetben lakik. Indokolt esetekben a felperes lakhelye szerint illetékes bíróság is eljárhat. A beadványból ki kell derülnie, ki a felperes, és konkrétan mi a célja. Fel kell tüntetni mindkét fél teljes nevét, címét, személyi adataikat, és azokat a sorsdöntő tényeket, leveleket vagy egyéb bizonyítékokat, melyekre a felperes hivatkozik. A beadványt és a hozzá csatolt bizonyítékokat annyi példányban kell elkészíteni, hogy egy a bíróságon maradhasson, és a per valamennyi résztvevőjének is postázhassanak egyet-egyet. A szükséges másolatot a bíróság is elkészítheti, de kiszámlázzák. Csatolni kell a házasságlevelet és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát. Jogok és kötelességek A házasság felbontásáról szóló határozatnak konkrétan foglalkoznia kell a szülők jogaival és kötelességeivel. Azaz megállapítják, kinek a gondozásába helyezik a gyermeket, érdekeit ki fogja képviselni, a vagyonát ki fogja kezelni. Ugyanakkor a bíróság meghatározza a tartásdíj összegét is - ezt az a szülő fogja fizetni, aki nem fog gondoskodni gyermekéről. A válás utáni időszakra - leghosszabb öt évre (kivételes esetekben hosszabb időre) igényelhető támogatás az elvált házastárs számára, aki képtelen saját magát eltartani. Az egész eljárás gyorsítható, ha a partnerek még a válás kimondása előtt előre megegyeznek gyermekük elhelyezéséről és arról, a másik szülő milyen gyakran találkozhasson vele. A megállapodást írásba kell foglalni, közjegyzőnek kell hitelesítenie, a bíróságnak jóvá kell hagynia, és a végső bírósági döntés részét képezi. Ha a szülők képtelenek dűlőre jutni, a bíróság szakértők bevonásával megvizsgálja, mi lenne jobb a gyereknek. A válás után az a fél, aki felvette partnere vezetéknevét, ismét használhatja előző vezetéknevét - erről a válás kimondásától számított 3 hónapon belül kell értesítenie az illetékes anyakönyvi hivatalt. A gyerekek vezetékneve a válás után nem változik. A bíróság döntése ellen a válás kimondásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet fellebbezni. Bírósági illetékek A házasság felbontására tett javaslathoz csatolni kell 66 euró értékű okmánybélyeget, illetve elektronikus beadvány esetén csak 33 eurót kell fizetni. Ezenkívül kb. 100 euróba kerül a válóperes beadvány megfogalmazása (az összeg ügyvédenként változhat). Ha valamelyik résztvevőt ügyvéd képviseli a bíróság előtt, a tiszteletdíja több tényezőtől függ: a felkapott, jó nevű jogászok általában többet számláznak, és a honorárium nagysága attól is függ, mennyi időt tölt a tárgyalóteremben. Ideális esetben megússzák 200 euróból. Ha a fénymásolatokat és az egyéb kiadásokat is figyelembe vesszük, egy-egy válóper kb. 500 euróba kerül, (sza) Amnesztia és egyéni kegyelem a jogrendben Húgom, miután férje elvált tőle, nagyon rossz társaságba keveredett. Drogokkal kapcsolatos bűncselekmények miatt tavaly három és fél évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, amely büntetésének még a felét sem töltötte le a nyitrai börtönben. Két kiskorú gyermeke a nagyszülők gondjaira lett bízva, de a nagypapa a télen meghalt, a nagymama pedig súlyos cukorbeteg. Én, a gyerekek nagynénije, ápolónőként dolgozom Ausztriában, a családommal is alig tudok együtt lenni, ezért a beteg mamának is keveset segítek. Szerintem a húgom már rég megbánta, amit tett, a megoldás ezért az lehetne, ha „amnesztálnák” a hátralevő büntetését, és hazajöhetne a gyerekeihez. Van erre a törvények szerint lehetőség? Olvasónk leveléből egyértelmű, hogy a kegyelmezési jogról és eljárásról szeretne tájékozódni. A kegyelmezési jogot minden korban leginkább az államfők gyakorolhatták. A mi esetünkben ilyen joga a köztársasági elnök asszonynak van. Az Alkotmány 102. cikke alapján a Szlovák Köztársaság elnöke mérsékeli és enyhíti a büntetőbíróságok büntetőeljárásban kiszabott ítéleteit, és egyéni vagy közkegyelem formájában elengedi a büntetéseket. Ha a köztársasági elnök kihasználja alkotmányosjogát, és kegyelemben részesít egy meghatározatlan számú embercsoportot, akkor beszélünk közkegyelemről, görög szóval amnesztiáról. A köztársasági elnök ilyen közkegyelemmel kapcsolatos döntése akkor lesz érvényes, ha a miniszterelnök, vagy az általa megbízott miniszter az amnesztiadöntést ellenjegyezte. Abban az esetben, ha az államfő egy konkrét személlyel kapcsolatban gyakorolja a fent leírt alkotmányos jogát, egyéni kegyelemről beszélünk, amely érvényességéhez nincs szük-IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. ség a miniszterelnök vagy az általa megbízott miniszter ellenjegyzésére. Olvasónkat természetesen az egyéni kegyelmezés foglalkoztatja, ezért a továbbiakban elsősorban erre fókuszálunk. Az az alkotmányos jogosultság, amellyel a köztársasági elnök mérsékeli vagy enyhíti a büntetőbíróságok jogerős ítéleteit (agraciacio), az eddig végre nem hajtott büntetésekre vonatkozik. A köztársasági elnök elengedheti az egész büntetést vagy csak annak egy részét. Adott esetben pl. a három és fel évből elengedhet két évet, vagy a törvényi kereteket figyelembe véve a hátralévő feltétel nélküli büntetést akár feltételes büntetésre változtathatja. A köztársasági elnökhöz bárki fordulhat kérelemmel. A kérelem elbírálásához a szükséges iratanyagot az igazságügyi miniszter köteles bebiztosítani. Senkinek sem jár viszont alanyi jogon (vagyis, úgymond „automatikusan”), hogy kérelme alapján kegyelemben részesítsék, és a köztársasági elnök nem köteles megindokolni a kegyelemmel kapcsolatos döntését, bár a média miatt - amely ilyen esetekben is őrködik a legfőbb közjogi személy határozatainak tisztasága felett - általában röviden indokolja a kegyelmezést. Kegyelemben leggyakrabban humanitárius, egészségügyi, családi okokból (főleg, amikor a családtag sorsa szorosan az elítélt személyéhez kötődik, mint levélírónk esetében is) és súlyos szociális körülmények miatt, vagy a károsultak kimondott kérésére részesítik az elítélteket. A Covid-19-járvány miatt több államfő is úgy döntött, hogy a börtönökből több egészségileg veszélyeztetett elítéltet bocsát szabadon, mivel zárt térben a vírus könnyebben terjed (pl. 2020-ban New York államban 1100 elítélt szabadon engedéséről döntöttek). Vagyonmegosztás - a per sarkalatos pontja Házastársi osztatlan közös tulajdonnak számít minden olyan ingó és ingatlan vagyon, amelyet a felek az esküvő pillanatától számított közös élet alatt együtt szereztek. Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a párok a fizetés mértéke szerint szeretnék szétosztani a szerzett vagyont. Bármennyi volt a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyon egyenlő arányban illeti a házastársakat. A javak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában meglévő értéket kell számítani, és nem a beszerzési árat. A bíróság az ingatlanok értékesítésére igazságügyi szakértőt rendel ki. Az összes megtakarítási terméket - például a befektetési jegyeket, a lakás-takarékpénztári takarékoskodást, a nyugdíjbiztosítást, a lekötött betéteket stb. egyenlő arányban osztják el. Ezt elkerülendő a felek köthetnek házassági előszerződést, melyben előre leszögezik, válás esetén hogyan fognak eljárni. Ha a felek még a válóper elindítása előtt megállapodnak, a bíróság „5 perc alatt” kimondja a válást, és az egész csak 66 euróba fog kerülni. Ha tényfeltáró eljárásra, külön vagyonmegosztási és gyermekelhelyezési perre van szükség, az egész évekig elhúzódhat, közben szakértőket vonnak be - ez mind külön pénzbe kerül. A bíróság igazságosan elosztja a vagyont, ám a jogerős határozattal megítélt vagyon értékének két százalékát ki kell fizetni a bíróságnak. Az egyik legfontosabb kérdés az szokott lenni, hogy ki maradjon a közösen vett házban, lakásban. Tanácsos nem kiköltözni, mert nagyobb az esélye, hogy annak ítélik meg az ingatlant, aki benne lakik. Az egyezkedés végkimenetele lehet az is, hogy akié a lakás lesz, az kompenzálja a költözőt. Míg a házastársi osztatlan közös tulajdont egyenlő arányban osztják el a felek között, addig a különvagyonhoz nem lehet nyúlni. Különvagyonnak számít az, ami már egyértelműen megvolt a házasság előtt. Ugyancsak különvagyon az örökség, ha csak az egyik fél örökölte - ez érvényes az ajándékra és a restitúcióból származó vagyonra is. Különvagyonnak számítanak a személyes használati tárgyak, valamint a felek munkavégzéséhez szükséges eszközök is. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: VÁLÁS ÉS A GYEREKEK ■ HOGYAN VISELIK A GYEREKEK A VÁLÁST, KINÉL MARADJON A KÖZÖS GYERMEK
