Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-25 / 198. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 I— Lesz időnk egymásra? A hosszú távú vonzalom fenntartásához szükséges a figyelem E lnézést, most nincs időm! Sietni kell, mert még dolgom van. Mindjárt indulnom kell, csak legyünk túl rajta... Egyre kevesebb időnk marad mindenre. Olyan rohanó világban élünk, amelyben már szinte az étkezésünk is csak egy pillanatig tart. Ritkaság, ha valaki nyugodtan el tudja költeni az ebédjét, a vacsoráját, és nem tizenöt perc alatt fogyasztja el. A reggeliről ne is beszéljünk! Nincs időnk, majd a munkában, esetleg tíz körül valamit. .. Saját magamon is észrevettem, hogy ha lassan kell ennem, az már megerőltető számomra. De mi a helyzet az élet más területein? Mikor szeretkeztünk egy jót úgy igazán? Gondoskodunk eleget a partnerünkről? Van még valami kötődésünk? Az intimitásban is ' megjelenik az idő hiánya a párkapcsolatok többségében. Fáradtság és kedvetlenség, stresszel fűszerezve. Egy-egy alkalommal persze toleráljuk, hogy a partner nem igazán érzi magáénak a helyzetet, de a sokadik alkalommal már jönnek a kétségek, a kérdések és a hiányérzet. Néha elég, sőt van, hogy teljesen kielégítő a spontán rövid együttlét, de a rendszeres gyorsított alkalmak nem feltétlenül tesznek jót a partnerségnek. A kielégülést, amire most szeretnénk célozni, nem az adott pillanatban szerzett orgazmus határozza meg. A két fél közötti intimitás nemcsak a testiségről szól, hanem az intim kapcsolatépítésről is. Ha már csak a főzésre vagy egy rövid sorozatra marad idő közösen, akkor nem sok szexuális feltöltődésben reménykedhetünk. A hosszú távú vonzalom fenntartásához szükséges a figyelem és az idő. Az együttlétet megelőzik programok, amelyek megerősítik a köteléket, s az is bizonyított, hogy az aktust követően lehet igazából jót beszélgetni a partnerünkkel. Egy szerelmi kapcsolatban három alaptényező kölcsönhatása uralkodik: a gondoskodás, a kötődés és a szex. Egyik sem működhet igazán a többi hatása nélkül. Természetesen vannak érdek- és kényszerkapcsolatok, amelyekből hiányzik a már említett triumvirátus egyik része, de ott már szemmel látható a boldogtalanság. Rá lehet vágni azt a bizonyos mondatot, hogy felszállt a rózsaszín köd, ennyi volt. De ez nem így van! A rózsaszín köd kezdetén mindent megtettünk azért, hogy eljuttassuk a kezdetleges párkapcsolatunkat a partnerségig. Utána a hanyatlás fázisában vagy a belefáradás, vagy pedig az időhiány kezdett dominálni, s így kerülünk vészesen közel a szakadék széléhez. (Természetesen vannak párkapcsolatok, amelyek nem működnek és válás/szakítás a végük, de az most nem ide tartozik.) A jó kérdés az, hogy ebben a monoton, felpörgetett és gépesített világban tudunk-e elég időt szakítani a másik félre. A társadalmi nyomás és a környezet akkora terheket tesz az emberek vállára, hogy nyilván ez a „legkisebb” gondunk. Tényleg kell még az a harmadik munkahely? Muszáj még este is mással foglalkozni? Mi lesz, ha már a partnerségnek köszönhető erőd falai is leomlanak azért, mert túl sok nyomást engedtünk magunkra? Legyen bármennyi kifogásunk is, a fele valószínűleg inkább csak mondvacsinált indok azért, mert valamit, valamikor, valaminek köszönhetően elhagytunk, s már nem szeretnénk energiát és időt belefektetni, hogy visszahozzuk. A legtöbb menekülés a partnerségből így kezdődik, s érvénybe lép az, hogy már nincs időnk egymásra. Az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszálya Az Európai Bizottság kutatási rászlegének aszályügyi szervezete, a Global Drought Observatory friss jelentésben összegezte a kontinensen nyáron tapasztalt aszályhelyzetet. A jelentés ijesztő képet fest Európáról. A dokumentum összegezte a különböző országok aszályintézkedéseit. Európa közel kétharmadában valamilyen aszályriasztás volt (vagy még mindig van) érvényben augusztusban. A kontinens területének 47%-án figyelmeztetést adtak ki az aszály miatt, 17% pedig riasztási fokozatban van. A GDO összegzésében a figyelmeztetés fő feltétele a kiszáradt talaj, riasztás pedig akkor teljesül, amikor a tartós vízhiány már a növényzetre is komoly hatást tett. A jelenlegi aszály Európa elmúlt 500 évében a legsúlyosabbnak tűnik. A tartós hőhullám és a vízhiány példátlan krízishelyzetet teremtett az egész EU vízkészletében. „Az átlagnál rosszabb erdőtűzszezont tapasztalunk, ami jelentős hatással van a növénytermesztésre. Az éghajlatváltozást évről évre jobban érezhetjük” - mondta Mariya Gabriel kutatásért felelős biztos. Az EU előrejelzése szerint az előző öt év átlagához képest idén a szemes kukorica betakarított mennyisége 16%-kal, a szójababé 15%-kal, a napraforgóé pedig 12%-kal lesz kevesebb. Európa szinte valamennyi folyójának valamilyen mértékben csökkent a vízszintje vagy akár ki is száradt. Ez a vízi közlekedés mellett leginkább az amúgy is válságban lévő energiaszektort sújtja. A vízenergia felhasználása 20%-kal csökkent az aszály miatt. Az aszályos állapotok a Földközi-tenger mentén novemberig is eltarthatnak. A jelentés megemlíti azokat az országokat, ahol az aszályhelyzet romlott augusztusban. Ezek Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Románia, Észak-Szerbia, Ukrajna, Moldova, Írország, az Egyesült Királyság és Magyarország. (telex) Budapest- Brüsszel derbi FELEDY BOTOND A magyar kormányzat leadta a javaslatait az Európai Bizottságnak hétfő éjjel. Óriási csata zajlik a háttérben, brüsszeliek és az európai pártvezetők egyaránt készülnek már 2024-re. Magyarországgal szemben zajlik az ún. feltételességi vagy kondicionalitási eljárás. Ez a szép nevével szemben arról szól, hogy az uniós kifizetéseket addig felfüggeszthetik, ameddig az eljárás keretében kifogásolt jogállamisági kritériumokon az adott tagállam nem javít. . Egész pontosan az uniós kifizetések védelme az eljárás célja, hogy ne menjen a közös kasszából olyan fővárosokba egy cent sem, amely nem tudja garantálni, hogy a korrupcióval szemben megtesz mindent. Ez függ össze a másik nagy derbivel Budapest és Brüsszel között, jelesül, hogy már csak egyedül Magyarország újjáépítési és pénzügyi tervét nem fogadták el, minden más tagállam már rég megkapta az első kifizetéseket is. Ezeknek a kifizetéseknek feltétele, hogy a korábbi tagállami monitoring során tett észrevételek mentén költsenek, tehát nem „szabad” pénz, hanem a fejlesztendő területekre szánt közös forrás. Egy ideig Budapest nem kapkodott a pénzért, de mindez az ukránok elleni orosz agresszió után kialakult gazdasági helyzetben gyorsan és jelentősen megváltozott, az új magyar kormány tavasszal kinevezett egy minisztert a posztra, Navracsics Tibort, akinek a feladata e tárgyalások vezetése és facilitálása. A héten leadott csomag, amely elviekben válaszol a kifogásolt pontok mindegyikére, és nem kevés technikai szintű egyeztetés előzte meg, akár az utolsó kör is lehet ebben a játszmában. Ha az Európai Bizottság ezt kielégítőnek találná, akkor onnan sokkal gyorsabban menne a másik vonalon a pénzügyi szerződések megkötésének lezárása is. Ha viszont a következő 30 napban a Bizottságban az ellenállók tábora lesz erősebb, akkor újabb kör következhet. Ez már uniós politikai szint, a különböző tagállamokból érkező biztosok más-más belpolitikai elvárásokkal dolgoznak; és az uniós intézmények is a maguk erejének demonstrálását - elveik elvárásait - teszik bele az ügybe. Innentől lesz nagyon bonyolult a képlet, mert nem egyértelmű, hogy mely középtávú érdekek mit tudnak felülírni. Az biztos, hogy a 2024-es európai parlamenti választás mérföldkő lesz a brüsszeli politikai egyensúly történetében. Olaszországban a következő hónapban érkezhet meg kormányzati pozícióba egy komoly radikális jobboldali erő, és 2024-ig még több tagállamban lesz választás, illetve az infláció és gazdasági krízis, ki tudja, hol hoz politikai instabilitást, előrehozott választást. A biztosok kollégiumának - az Európai Bizottság döntéshozó testületé, amelyben a biztosok ülnek - úgy kell tehát a magyar ügyben döntést hoznia, hogy egyik szemét a többi európai jobboldali párton tartja, míg a másikat az intézményi egyensúlyozáson, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és néhány erős biztos politikai jövőjén. így a tartalom és a forma kiegészítik egymást egy ilyen eljárásban, ez régen is így volt, most sem változott. Szeptember végére látni fogjuk, hogy melyik lett erősebb. FIGYELŐ kötelezettséget, akár bíróság elé is vihetik az ügyet. (infostart) Veszélyes roncsok a Dunában Több mint 20 hajóroncs bukkant elő a kelet-szerbiai Prahovo közelében. A hajók egykor a fekete-tengeri német hadiflottához tartoztak, és 1944-ben, a visszavonuló Wehrmacht katonái süllyesztették el azokat. Csak nagyon alacsony vízállás esetén bukkannak a roncsok a felszínre. Mivel a hajók még mindig tele vannak robbanóanyaggal, komoly veszélyt jelentenek a Prahovo környékén hajózókra vagy halászokra. A szerb kormány pályázatot írt ki a maradványok eltávolítására és a robbanóanyag ártalmatlanítására. A művelet nem lesz olcsó, a költségeket 29 millió euróra becsülik. Nem ez az első eset, hogy az alacsony vízállás mellett második világháborús hajóroncsok bukkannak elő a Dunából. Néhány napja Vámosszabadinál jelent meg egy ottani harcokban elsüllyesztett, valószínűleg szovjet naszád. (infostart) Nikotinos gumicukor hódít az USA-ban A tinédzserek számára is veszélyt jelenthetnek az illegálisan gyártott, ízesített cukorkák, melyek miatt az FDA, az amerikai gyógyszerészeti hatóság figyelmeztetésben is részesítette a floridai gyártót, a VPR Brandset. A szabályzó szervezet kutatásokra hivatkozott, melyek szerint ezek a termékek egyre népszerűbbekké válnak a középiskolások körében „A nikotinos gumicukor közegészségügyi válságot idéz elő nemzetünk fiataljai körében, különösen az új tanév kezdetén” - mondta Robert Califf, az FDA biztosa. A gyerekek számára vonzó, ízesített cukorka könnyen nikotinmérgezést okozhat - akár halálhoz is vezethet, ha kisgyermek fogyasztja el őket. A gyártó azt állítja, dohánymentes nikotint tartalmaznak a termékek. A cég 15 napot kapott arra, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot. Az FDA szerint a cég nem kért engedélyt a termék reklámozására, az FDA felszólítása pedig ugyan nem jelent jogi
