Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-25 / 198. szám

RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. augusztus 25. I 5 Helytörténeti kiállítás Lakszakállason A kiállítás megtekintéséhez előzetesen kell bejelentkezni. Szeretettel várják az érdeklődőket. (A szerző felvétele) KÜRTHY JUDIT Helyi önkéntesek közreműkö­désével és önkormányzati tá­mogatással valósulhatott meg a Lakszakállasi helytörténeti kiállítás. Egy rendbe tett pin­ce helyiségeiben tárul szemünk elé a falu története a török kor­tól egészen napjainkig. LAKSZAKÁLLAS A Lakszakállasi helytörténeti ki­állítás megszületése Nagy H. Tamás nagy álma volt, aki már történelem és informatikus szakos egyetemis­taként is érdeklődött a régmúlt iránt. Figyelme elsősorban saját otthonára, Lakszakállasra irányult, szerette vol­na megismerni faluja teljes történe­tét. „Amint a kutatásokat elkezdtem, felépítettünk egy helytörténeti társa­ságot, aminek a folyománya az lett, hogy jóval többen lettünk és már be­jegyzett tevékenységeket végzünk” - mondja Nagy H. Tamás, a Klapka György Helytörténeti Társaság ala­pító elnöke. A kutatások alatt, miközben a lakszakállasi „kastély” történetét vizsgálták, felfedezték, hogy a pin­ce felújítható, és egy kis munkával remek kiállítótérré alakítható. Egy próbanappal kezdtek, amelyen a tár­sulás tagjainak és családtagjaiknak a személyes emléktárgyait mutatták be a helyieknek. „Mayer Ferenc pol­gármester és az önkormányzat is tá­mogat bennünket, valamint a föld­műves-szövetkezet, a helyi családok, amelyek a tárgyak mozgatásában, a logisztikában nyújtanak rengeteg segítséget. Ugyanígy a helyi vállal­kozók, akik hozzájárulnak az álta­lunk szervezett programok, rendez­vények sikerességéhez” - mondja az elnök. A kiállítás megvalósulásához önkormányzati jóváhagyással belak­ták a kastély alatti pincehelyiségeket. Minden szabadidejüket arra fordítot­ták, hogy a termeket használhatóvá tegyék. A bemutatott tárgyak nagy része addig csak pincékben, padlásokon porosodott. Felhívást tettek közzé, hogy aki a régi dolgait nem tudja már hova tenni, ne dobja ki, hanem ke­resse meg a helytörténeti társaságot. „Idővel ez a kérés beépült a köztudat­ba, majd érkezni kezdtek a faluból a felajánlások, melyekkel tovább tud­tuk gazdagítani a kiállítást. Tavaly meghirdettük az »öreg házak« pro­jektet. Felkerestük a falu régi háza­inak tulajdonosait, az engedélyükkel körülnéztünk, és amit be tudtunk épí­teni a kiállításba, elhoztuk. Ez a pro­jektünk nagyon jól sikerült” - emlé­kezik vissza Nagy H. Tamás. Minden tárgy eredete ismert, saját történetük van. „A legközkedveltebb például Nagyon érdekes a 30-40-es években készült fotósorozat is, ami Magyarországról került vissza hozzánk az egyik volt református tanító családjától, aki még a lakosságcsere előtt költözött át oda. Nagy H. Tamás a pisilős lámpás és az első világhábo­rús fokosunk. A lámpás helyi felaján­lásból érkezett, amit az elbeszélések szerint akkor használtak, amikor ki­mentek a házból a dolgukat végez­ni. A lámpás jó emlékeztető a mai gyerekeknek is arra, hogy akkoriban bizony át kellett vágni az udvaron, té­len, éjszaka, hóban, sárban is” - fejti ki az elnök. „Nagyon érdekes a 30-40-es évek­ben készült fotósorozat is, ami Ma­gyarországról került vissza hozzánk az egyik volt református tanító csa­ládjától, aki még a lakosságcsere előtt költözött át oda. Az ő lánya és a férje megtudta, hogy működik nálunk helytörténeti társaság és el­küldték legalább 20 fényképet pos­tán, ami számunkra hatalmas érték. Ezeken a fotókon a falu akkori leg­fontosabb intézményei, épületei és az akkori lakosok láthatók” - mondja büszkén Nagy H. Tamás. A tárgyak eredete egészen a török korig nyú­lik vissza. A legöregebb darab egy ágyúgolyó, mellette pedig egészen a napjaink tárgyai. A társaság gerincét három család adja, melyek hasonló gondolkodásuk révén ugyanúgy megőrizték a régi tárgyaikat. Ezek indulásként nagyon jól jöttek a kiállítás megnyitásakor. A Klapka György Helytörténeti Tár­saság alapítója Nagy H. Tamás mel­lett Domonkos Zsuzsa, Bartal Klau­dia és Nagy Mária. A társulás tevékenysége nemcsak Lakszakállasra korlátozódik, hanem a környező falvakra is. A települé­sek történelmének minél részletesebb feltárásához sok levéltári óra szük­séges, gyakori terepmunka, bejárják a temetőket, idősekkel beszélgetnek, tárgyakat gyűjtenek. Eredményei­ket később folyamatosan publikálni szeretnék. Tematikus bemutatókat is tartanak, ilyen volt például a koráb­bi hadtörténeti bemutató. Feladataik közé tartozik még a helyi műemlé­kek karbantartása, valamint a nem­rég felfedezett zsidó temető rend­betétele. Jelenleg azon dolgoznak, hogy felvegyék a kapcsolatot olyan magyarországi falvakkal, ahol köz­ségi kötődését fedeztek fel. „Remek kapcsolatot ápolunk az Oroszkai Hadtörténeti Múzeummal, egymást segítve dolgozunk. Emellett több tör­ténelmi, hagyományőrző csoporttal is kapcsolatban vagyunk, például a Ka­rikás Ostor Hagyományőrző Egye­sülettel. A betyár hagyományőrzők segítségével a történelem olyan kor­szakát eleveníthetjük fel együtt, ame­lyet sokan kedvelnek. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi és a környékbeli is­kolákkal, ugyanis a társaságunk is­meretterjesztést is vállal” - mondja Nagy H. Tamás, akinek a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával jelent meg Lakszakállas című összefoglaló kötete. Ebben számos fekete-fehér és színes képpel illusztrálva mutatja be a település történetét a honfoglalástól napjainkig. Felújították a csallóközkürti templomot SOMOGYI KATALIN Sokadik próbálkozásra, de végül sikerült. A csallóköz­kürti templom immár teljes szépsógében pompázik. CSALLÓKÖZKÜRT A római katolikus plébánia kezde­ményezte, a helyi önkormányzat se­gítette a pályázat megírását, amely végül sikeresen végződött, és a plé­bánia megkapta a felújításhoz kér­vényezett pénzösszeg nagy részét. Többszöri próbálkozás után, végül a pályázatkiíró Bethlen Gábor Alap­kezelő Zrt. megszavazta a Magyar Templom Felújítási Programban a csallóközkürti templom felújítá­sához szükséges pénzösszeget is. A program révén a Felvidéken ösz­­szesen 101 templomot, illetve szen­télyt újítottak fel, 96 településen. Ezek között 69 volt római katolikus, 25 református, 6 görögkatolikus és 1 zsidó templom. A csallóközkürti plébánia még 2021-ben megkapta a 36 ezer eurót, ám a felújítási mun­kálatokat a világjárvány késleltette. A Covid, az ukrajnai háború és az ennek következtében kialakult gaz­dasági válság jelentősen megemel­te az építőanyagok árát is. Ennek egyenes következménye volt, hogy a megítélt összeg nem fedezte teljes mértékben a tatarozási munkák dí­ját, de egy jó közösségben mindig ott van a segítő kéz, ez esetben a helyi önkormányzat, amely megsza­vazta a hiányzó 4600 eurós hozzá­járulást a templomfelújításhoz. Az új kenyér a szépen felújított templomban Csallóközkürtben (Képarchívum) „A templom felújítása régi ál­munk volt, és élve a pályázati fel­hívásokkal mára sikerült is. Bár a munkák jó néhány hónapot csúsz­tak, mégis sikerült ez év július vé­gére befejezni a tatarozást is. Szeret­ném megköszönni valamennyi ön­kéntes segítőnk hozzájárulását, akik nemcsak alapanyaggal, de kétkezi munkájukkal is segítették templo­munk újjászületését” - mondta el lapunknak Rabay Anikó polgármes­ter. Az, hogy a felújított templom „átadása” éppen Szent István kirá­lyunk ünnepéhez kötődően valósult meg, nem volt véletlen, mint ahogy az sem, hogy ezt a kivételes szent­misét Kiss Róbert helynök - a püs­pök helyettese - tartotta, ami egy­ben az ő személyes ünnepe is volt, hiszen 25 éve szolgálja az egyházat. Nemcsak a templomot magát, de az új kenyeret is megáldotta. „Csallóközkürtnek fontos a temp­loma. Fontos a hite, annak fennma­radása. Naponta kell dönteni jó és rossz között, háború és béke között, arról, hogy mi a dolgunk itt. Mert minden nemzet küldetése a meg­maradás. Figyelnünk kell arra, ami a miénk, a szülőföldünkre, ame­lyen ezer év óta másokkal együtt vagyunk otthon és együtt kell mű­ködnünk. Emellett pedig, mivel ki­sebbség vagyunk, meg kell dolgoz­nunk azért, hogy magyarok marad­hassunk. Magunkért, egymásért, azért, hogy legyünk, s maradjunk szülőföldünkön” - fejtette ki gondo­latait Rabay Anikó, Csallóközkürt polgármestere a Szent István-nap és templomuk megszentelésének kettős ünnepe kapcsán. PÉTER SZWÓSW-M NITRIANSKY samosprAvny KRAi I*® KULT oí. MINOR Z.SOBOU WHODHOUMESUWí . 19 10 IMION*0"®'1 19 40 MAZSORíüOSOK noo 5Ä*»* L fl3-00 0) M-IUNIOR ^ fflSSKS——­KUaÚRHTVROGW« omJRW ) - WH T» tp£st - unit ffiíKKÍ wo« ‘juhart* : AR. 17.45 DP220460

Next

/
Thumbnails
Contents