Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-25 / 198. szám

2 KÖZÉLET 2022. augusztus 25. | www.ujszo.com Hamran: Gőzerővel dolgozunk tovább Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint benne van a pakliban, hogy ha a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra, akkor bosszúhadjáratot indítanak ellene (TAS R-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Hamran István orszá­gos rendőrfőkapitány szerint „benne van a pakliban", hogy egy kormányváltás esetán Robert Fico és a környezete részéről revansra számíthat. A Fico-korszak magas rangú tisztviselői ellen azonban to­vábbra is gőzerővel folytatják a büntetőeljárásokat. Az országos rendőrfőkapitány kedden a Napunk komáromi beszél­­getőestjének vendége volt, ahol töb­bek között arról is beszélt, egy jogál­lamban tarthatatlan, hogy a politika jelentős befolyással bírjon a rendőr­ségre. „Most nincs semmilyen ilyen befolyás” - jelentette ki. Kitért arra is, többen, így Robert Fico (Smer) korábbi miniszterelnök is folyton tá­madja őt és a Nemzeti Nyomozóiro­da tisztjeit, amit ő szintén elfogadha­tatlannak tart. „Nincs még egy olyan volt vagy jelenlegi miniszterelnök, aki ilyen élesen támadná az ügyé­szeket, a bírósági döntéseket, nyíl­tan megfélemlítené a nyomozókat”- mutatott rá. Arra emlékeztetett, a szóban forgó rendőrtisztek 20 éve dolgoznak már a nyomozóhatóság kötelékében, viszont a kérdéses po­litikusok csak akkor kezdték az el­lenük való hangulatkeltést, amikor az állam legfelső szintjén lévő kor­rupciót kezdték felszámolni. A ren­dőrfőkapitány kiemelte, azért állt ki sajtótájékoztatón a kollégái mellett, mert maximálisan megbízik bennük. „Tisztességes rendőrök, akik úgy végzik a feladatukat, ahogy kell” — tette hozzá azzal, a rendőrségnek most tényleg szabad keze van. Ki­emelte, a jogállam szempontjából el­engedhetetlen, hogy ezeket az ügye­ket végigvigyék. A nagy ügyek „Gőzerővel dolgozunk” - jelen­tette ki a rendőrség vezetője. Úgy látja, egy év is elég lehet arra, hogy több, korábban magas beosztást be­töltő köztisztviselő ellen folytatott büntetőeljárás a bírósági szakaszba jusson. Szerinte a nyomozók által gyűjtött bizonyítékok alapján több­jüket el is ítélhetik. A beszélgetés után lapunknak elmondta, a jelen­leg is tartó kormányválság egyelőre nem vetette vissza ezt a folyamatot. Jelenleg nem látja ugyanis, hogy a nyomozók visszafogottabban vé­geznék a munkájukat attól tartva, hogy a most is zajló koalíciós vál­ságból kifolyólag egy esetleges kor­mányváltás után Fico visszatérhetne a hatalomba. Ezzel együtt azt sem zárja ki, hogy azok a folyamatok és reformok, amelyeket a rendőrségen belül elindítottak, egy kormány­­váltás után leállhatnak. „De ezzel nem foglalkozunk” - tette hozzá. Arra a kérdésünkre, ha a jelenlegi ellenzék kerülne hatalomra, akkor tart-e attól, hogy bosszúhadjárat in­dítanak ellene, Hamran elmondta: „Ez benne van a pakliban. Néhány politikus nem is titkolja, hogy ez a célja.” A rendőrfőkapitány szerint egy jogállamban ilyen politikusok­nak nem kellene szerepet kapniuk. Bízik azonban benne, hogy a jövő­ben is olyan demokratikus erők fog­nak lehetőséget kapni, amelyek nem akarják befolyásolni, megfélemlíteni a rendőrséget. A Kuciak-ügy és a 363-as Az országos rendőrfőkapitány ki­tért arra is, hogy Maros Zilinka fő­ügyész a büntető törvénykönyv 363- as paragrafusára hivatkozva több büntetőeljárásba is beavatkozott. Hamran a Fico és Robert Kalinák (Smer) korábbi belügyminiszter el­len indított eljárásban is arra szá­mít, hogy a szóban forgó paragrafus alapján a főügyész leállítja a nyomo­zást. Ilyen esetben, mint az például Vladimír Pcolinsky, az SIS koráb­bi vezetőjének ügyében is történt, másodszor is el kellett indítaniuk az eljárást. „De mi harmadszor is meg­csináljuk, sőt negyedszer és ötödször is”-jelentette ki. Hamran bízik benne, hogy a Ku­­ciak-gyilkosság felgöngyölítése is teljes mértékben sikerül. Arra em­lékeztetett, a tényfeltáró újságíró a halála előtt a rendőrségtől kért vé­delmet. „Ezt azonban megtagadták tőle” - mondta a hatóság akkori ve­zetéséről. Szerinte a gyilkosságra az adhatott lehetőséget, hogy az akkori rendőrség nem tett semmit. Úgy lát­ja, a hatóság akkor nem úgy műkö­dött, mint ahogy egy jogállamban kellene. Rámutatott, akkor a rend­őrség felső vezetését csak politikai jelöltek alkották. O maga egyelőre nem gondolkodik azon, hogy politi­kai pályára lép. Szlovákiai családok tízezreit fenyegeti az energiaszegénység MOLNÁR IVÁN Az elemzők szerint, mivel a kormány mindeddig nem dön­tött a lakossági áram- és gáz­árak féken tartásához szük­séges javaslatokról, még több családot fenyegethet az ener­giaszegénység. Pozsony. Hogy a szlovákiai ház­tartásoknak egyre nagyobb gondot okoz az energiaszámlák kifizetése, azt a gazdasági elemzők is alátá­masztják. „A lakhatással kapcsola­tos kiadások és az energiaköltségek a szlovákiai családok teljes kiadása­inak több mint a negyedét teszik ki. Ez a legmagasabb arány az uniós or­szágok között” - mondta el lapunk­nak Éva Sadovská, a Wood & Com­pany befektetési és tanácsadó társa­ság elemzője, aki szerint azonban a lakossági energiaárak növekedé­se nem most kezdődött. „Az elmúlt négy évben, vagyis a 2018-tól tartó időszakban a szlovákiai háztartások energiaköltségei csakneril folyama­tosan nőttek. Az egyetlen kivétel 2021-ben volt, amikor a világpiaci energiaárak előző évi, világjárvány miatti csökkenésének köszönhetően a lakossági díjszabás is visszaesett. Idén azonban már újra látványos drá­gulással nézhettünk szembe. 2022 első felében a szlovákiai háztartások a gázért átlagosan 19,8, az áramszol­gáltatásért 11,7, a fűtésért 14,4 szá­zalékkal fizettek többet az egy évvel korábbinál” - tette hozzá Sadovská. Félelmetes drágulás Az idei drágulás azonban csak a kezdet, hiszen az ukrajnai háború miatt Európában az elmúlt hónapok­ban látványosan elszállt az energia­hordozók piaci ára. A villamos ener­gia megawattóránkénti tőzsdei ára az egy évvel ezelőtti 60-70 euróról mára több mint 600 euróra, a föld­gázé pedig 28-ról 290 euróra nőtt. Mindezt figyelembe véve nem cso­dálkozhatunk azon, hogy az elem­zők szerint a jövő év elejétől a la­kossági energiaárak is megugranak. Hogy mennyivel is, az attól függ, hogy a kormánynak időközben mi­lyen intézkedéseket sikerül hoznia a lakossági árak féken tartására. A háztartások azonban még a legpo­zitívabb forgatókönyvek esetén sem kerülhetik el az energiaárak továb­bi növekedését, ami az eddiginél is több családot taszít majd energia­szegénységbe. Veszélyeztetett családok Az energiaszegénység fogalmára még mindig nincs egységes mód­szertan vagy általános érvényű meg­határozás, ami nemcsak az érintett háztartások számszerűsítését nehe­zíti meg, hanem a legkiszolgáltatot­tabbak megsegítésére irányuló meg­felelő intézkedések meghozatalát is. Az előzetes hírek szerint a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) - az energiaipari cégektől származó ada­tok elemzése alapján - még az idei év végéig szeretné kidolgozni az energi­aszegénység meghatározásával kap­csolatos javaslatait. Az energiaszegénységet Sadovská szerint addig is, nagyon leegyszerű­sítve a „fűtünk vagy eszünk” kife­jezéssel határozhatjuk meg, amely szerint az energiaszegénység egy olyan negatív élethelyzet, amelyben a kiszolgáltatott háztartásoknak vá­lasztaniuk kell az energiaszolgálta­tás igénybe vétele és az élelmiszer­vásárlás között. Magyarul: ha a csa­lád kifizeti az energiaszámláit, már nem jut elegendő pénze az élelemre, ha pedig inkább az élelemre költi a pénzét, az energiaszolgáltatókkal gyűlik meg a baja. Egy másik meg­határozás szerint energiaszegény­ségről akkor beszélünk, ha egy ház­tartás nem tudja megfelelően (18-21 Celsius-fokos hőmérsékleten) kifű­­teni a lakását. Százezreket érint „Azok a háztartások, amelyeknek a lakhatásra fordított költségeik a jö­vedelmük több mint a 40%-át emész­tik fel, energiaszegénnyé válhatnak. Mindez leginkább az egyszülős csa­ládokat és az egyedül élő nyugdíja­sokat sújtja. Az ilyen háztartásokban élők 16-19%-ának, nagyjából 178 ezer embernek túl magasak a lakha­tási költségei a bevételeihez képest” - figyelmeztet a Wood & Company elemzője. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis manapság a lakos­ság 5,2%-a késik az energiaszámlák kifizetésével, ami több mint 283 ezer embert jelent. Ez a probléma a há­romnál több gyermeket nevelő csa­ládoknál a legsúlyosabb. „Az ener­giaszegénység azonban nem csupán a háztartások pénzügyi helyzetétől függ, hanem á lakások és családi házak minőségétől is. Szlovákiában emiatt 309 ezer ember él nem meg­felelően fűtött lakásban, 275 ezren pedig olyan ingatlanokban, amelyek­ben nem hogy szigetelés nincs, de szivárog a tető és nedvesek a falak is” - tette hozzá Sadovská. Az energiaszegénység az egyedül élő nyugdíjasokat és az egyszülős csalá­dokat sújtja a legnagyobb mértékben (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents