Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-24 / 197. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 24. | www.ujszo.com Zelenszkij: Visszatér az ukrán zászló Alekszandr Dugin szélsőségesen nacionalista orosz filozófus a hasonló gon­dolkodású lánya temetésén. Ki szelet vet, vihart arat... (tasr/ap) RÖVIDEN Mélyponton a forint a dollárhoz képest Budapest. A dollárhoz képest történelmi mélypontra került a forint, az euróhoz viszonyítva pedig 1%-on belül van a mély­ponttól. Már a délelőtt gyen­gült a forint, az euróhoz képest 407-ről 410-ig romlott, délután már 413-nál járt. Ez közel van a 416-os történelmi mélypont­hoz. A dollárhoz képest el is érte a forint a történelmi mélypont­ját: 416,51 forintot is kellett adni egy dollárért. Reggel ez az árfo­lyam csak 410,4 volt. A gyengü­lés egyik fő oka továbbra is az, hogy a dollár erősödik az euró­hoz viszonyítva, emiatt Európa kisebb devizáiból is menekí­tik ki a befektetők a pénzüket. Azonban a forint sokkal látvá­nyosabban esik, mint a lengyel zloty vagy a cseh korona, tehát magyarországi okokat is kell ke­resni. (hvg, ú) Orbánóknak kell egy mobiltársaság Budapest. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi sajtótájékoz­tatóján azt mondta, az Országos Meteorológiai Szolgálat két ve­zetőjét az augusztus 20-i rossz előrejelzés nélkül is leváltották volna. Megkérdezték tőle, mit szól a kormány azokhoz a kri­tikákhoz, hogy túl drágán veszi meg az állam a Vodafone-t, és mi szükség volt a kommunikáci­ós cég megvételére. Gulyás azt mondta, a kormány 2010-ben kimondott célkitűzésének része volt, hogy legalább fele részben legyen magyar tulajdon a kom­munikációs szektorban is. Gu­lyás szerint az állam kisebbségi vevő (49%), 51%-ot a kormány­hoz kötődő korábbi Mészáros Lőrinc-cég, a 4iG venne meg. Még több hónapos eljárás jön, ez idő alatt kell a finanszíro­zást előteremteni, mondta arról, hogy a Vodafone 715 milliárd forintba kerül. (444, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. A moszkvai osztankinói tóvóközpontban búcsúztatták a meggyilkolt nacionalista Darja Duginát. Az orosz hadsereg Dnyiprót és Harkivot lőtte, orosz kato­nák lövöldöztek a zaporizzsjai hőerőmű közelében. A kijevi amerikai nagykövetség a pol­gári infrastruktúra elleni tá­madásokra figyelmeztet. Ezrek, köztük parlamenti képvi­selők búcsúztatták tegnap a szom­baton pokolgépes merénylet áldo­zatává vált Darja Duginát Moszk­vában. A szertartáson a meggyilkolt újságírónő apja, Alekszandr Dugin szélsőségesen nacionalista filozófus azt hangoztatta, hogy a lánya, Darja „a népért, Oroszországért és a győ­zelem nevében halt meg”. Dugin szerint Darja az utolsó beszélgeté­sük során azt mondta, hogy hős­nek és harcosnak érzi magát. Darja Dugina szombat este vesztette éle­tét Moszkva közelében, amikor az autójában felrobbantottak egy táv­­irányítású robbanószerkezetet. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szol­gálat (FSZB) szerint Dugina meg­gyilkolásának elkövetője az ukrán állampolgárságú Natalja Vovk volt, aki július 23-án érkezett Oroszor­szágba a lányával. Dugina idén nyá­ron a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságban dolgozott újságíró­ként, emellett anyagot gyűjtött a Moszkva által neonácinak tartott és terrorszervezetnek minősített Azov ezredről. Vlagyimir Putyin prosz el­nök posztumusz Bátorság Érdemé­remmel tűntette ki Duginát. Rakétacsapások koleten Az orosz hadsereg rakétacsapást hajtott végre az Ukrajna keleti ré­szén fekvő Dnyipro ellen - közölte tegnap Borisz Filatov, a város pol­gármestere. A városban és a me­gyében megszólaltak a légoltalmi szirénák. A városvezető szerint rakétaroncsdarabok zuhantak la­kóházakra. Az úgyszintén a kele­ti országrészben lévő Harkivot is megint orosz támadás érte. Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került Enerhodar polgármestere arról adott hírt, hogy egy tűzpárbajban meg­sebesült a zaporizzsjai atomerőmű egyik dolgozója, és kórházba szál­lítása után meghalt. A 24 éves áldo­zat az atomerőmű hőautomatizálási és mérőműhelyének egyik szerelője volt. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) előrejelzése szerint Moszkva igyekszik megteremteni annak feltételeit, hogy Ukrajnát vá­dolhassák a zaporizzsjai atomerőmű megtámadásával. Ukrajna: mindent vissza Volodimir Zelenszkij az ukrán nemzeti zászló napja alkalmából Kijevben tartott ünnepélyes zászló­­felvonáson kijelentette, az ukrán ál­lam lobogója „örökre visszatér min­den ideiglenesen megszállt terület­re”. „Soha nem ismerünk el idegen színeket földünkön és égboltunkon. Ukrajna kék-sárga zászlaja ismét ott lobog majd, ahol igazságosan lennie kell: Ukrajna valamennyi ideiglene­sen megszállt városában és falvában. Örökké lengeni fog. Melitopolban a Győzelem tér felett, ahol nem lehet zászlója azoknak, akik elveszítik ezt a háborút. Herszonban, a Szabadság téren nem lehet zászlója azoknak, akik nem tudják, mi a szabadság” - fogalmazott az elnök. Felsorolta az Oroszország által még 2014-ben ön­kényesen bekebelezett Krím félszi­get több nagyvárosát is, ahol - mint mondta - az ukrán és a krími tatár zászlók fognak lobogni. Kijevben a lengyel elnök Andrzej Duda lengyel államfő kedden Kijevben Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú meg­beszélésén kijelentette, hogy orszá­ga addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Duda elmondta, hogy Zelenszkijjel a katonai és a huma­nitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvéte­léről Ukrajna helyreállításában. Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkal­mából. „Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Ribbentrop- Molotov-paktum évfordulója, amely alapján megtámadták Lengyelorszá­got és más országokat. Lengyelor­szág ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is” - mondta. Oroszország a következő napok­ban csapásokat hajthat végre Uk­rajna civil infrastruktúrája és kor­mányzati intézményei ellen - figyel­meztetett tegnap a kijevi amerikai nagykövetség, amely egyúttal arra szólította fel az amerikai állampol­gárokat, hogy hagyják el az orszá­got. „A külügyminisztérium olyan információk birtokában van, me­lyek szerint Oroszország fokoz­za erőfeszítéseit, hogy csapásokat mérjen a civil infrastruktúrára és kormányzati létesítményekre a kö­vetkező napokban” - tudatta hon­lapján a külképviselet, de további részleteket nem közöltek. A nagykö­vetség arra kérte az Ukrajnában lé­vő amerikai állampolgárokat, hogy szárazföldön, közúton hagyják el az országot, amint lehet. Magyarország passzív Európában csak Ausztria és Ma­gyarország nem szállított fegyvert Ukrajnának - jelentette ki Dmit­ro Kuleba ukrán külügyminisz­ter hétfőn az ukrán televízióban. „Magyarországot, valamint Ausztri­át - mint semleges országot — leszá­mítva már egyetlen európai ország számára sem tabu többé a fegyverek szállítása Ukrajnának, bár korábban az volt” - fogalmazott Dmitro Kule­ba. Szerinte sok olyan ország, amely korábban soha nem szállított fegy­vert konfliktusövezetekbe, „a totális agresszió kezdete után” változtatott az álláspontján, sőt néhány ország még a törvényeit is megváltoztatta annak érdekében, hogy lehetővé te­gye a fegyverszállításokat Ukrajná­ba. A magyar kormánypárti szava­zók többsége (49 százalék) az USA-t okolja a háborúért, és csak 3 száza­lékuk teszi felelőssé Oroszországot, amely államot az Európai Unió egy­ségesen agresszorként kezel - kö­zölte legfrissebb kutatási eredmé­nyeit az IDEA közvélemény-kutató. Ellenzéki szavazók esetében Ukraj­na vagy az Egyesült Államok kevés­sé szerepelnek a felelősök megneve­zése között. (MTI, Tx, 444, ú) 20 oldalas melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • A közeljövőben 3 ünnep is lesz Szlovákiában, mely ideális hosszú hétvége szervezésére - kedvcsinálónk a legjobb ajánlatokhoz V Bemutatjuk a legszebb-európai szigeteket AUGUSZTUS 25-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN j n keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! LJ J Puhuló magyar álláspont Budapest. A magyar kormány elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a költségvetési kon­­dicionalitási eljárásban - írta Var­ga Judit igazságügy-miniszter. Az Európai Bizottság július 22- én adott egy utolsó hónapot Ma­gyarországnak arra, hogy kezel­je a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, mielőtt felkérné az Európai Unió kormányait tömö­rítő tanácsot, hogy az függessze fel azokat a forrásokat, amelyek Magyarországnak a 2021-2027-es uniós költségvetéséből járnának. A miniszter azt írta: „A választ in­tenzív egyeztetés előzte meg. Egy hónap alatt 10 videókonferenciát és számos megbeszélést tartottunk a Bizottsággal, százat is megha­ladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma. A magyar kormány átfogó intézke­déscsomagot tett le az asztalra az­zal a céllal, hogy az Európai Bi­zottság valamennyi aggályát or­vosolja.” Ez a hétfő éjféli határidő egy uni­ós jogállamisági eljárás része volt, amelynek célja, hogy megvédje az EU pénzügyi érdekeit a jogállami­ság valamely uniós kormány általi megsértésével szemben. Ez az eljá­rás külön zajlik, elválasztva a töb­bi - így az Európai Parlament által indított - eljárástól, amelyet az EU valamely szerve indított Magyaror­szággal szemben. Az Európai Bi­zottság úgy véli, az uniós pénzek veszélyben vannak Magyarorszá­gon elsősorban a korrupció miatt, amely olyan uniós finanszírozású projektek pályázati rendszerét sző­­hette át, amelyekben csak egy, ál­talában a kormánypárthoz kötődő pályázó vesz részt. Az EU végre­hajtó hatalmának aggályai vannak az igazságszolgáltatás, a média és a nem kormányzati szervezetek füg­getlensége miatt is. Újhelyi István szocialista EP-képviselö azt írta, „a Fidesz-kormány már jóval fi­nomabb hangot üt meg: nincs in­gerült sorosozás, zsarolásról vagy óvodások nemváltoztató műtétje­inek megakadályozásáról szóló, teljesen értelmetlen propaganda­szöveg.” (Tx, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents