Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-23 / 196. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 23. | www.ujszo.com Zászlót bontó orosz partizánok? Megsemmisített orosz fegyverek és páncélosok kiállítva Kijev fő sugárútján. Sokakat vonz az agresszor roncsainak látványa. (tasr/ap) RÖVIDEN Óriási dél-koreai hadgyakorlat rajtolt Szöul. Megkezdte az elmúlt évek legnagyobb közös hadgyakorlatát hétfőn Dél-Korea és az Egyesült Államok. A szeptember 1-jéig tartó, Ulcsi Szabadságpajzs névre keresztelt művelettel párhuzamosan Dél-Korea külön, négynapos polgári védelmi gyakorlatot is tart. A katonai és a civil gyakorlatok célja az ország védelmi képességének megerősítése és felkészítése a változó hadviselési módokra, a többi között a kiberfenyegetések elhárítására. Legutóbb 2017-ben tartottak hasonló méretű közös hadgyakorlatot, majd a műveletek léptékét visszafogták a koronavírus-járvány miatt, s emellett Mun Dzse In akkori dél-koreai elnök békülékenyebb hangot ütött meg Phenjannal, mert szerette volna újraindítani a megrekedt tárgyalásokat. Jun Jók Szol mostani államfő ezzel szemben az elrettentést szeretné megerősíteni, és ismét rendszeressé tenné a nagyszabású közös gyakorlatokat. (MTI) Újabb amerikai politikus Tajvanon Tajpej. Eric Holcomb indianai republikánus párti kormányzó személyében e hónapban már a harmadik vezető amerikai politikus látogatott Tajvanra, ahol a sziget elnökével is találkozott. „A demokratikus szövetségeseknek most össze kell tartaniuk, és minden területen meg kell erősíteniük együttműködésüket” -jelentette ki Caj Jing-ven tajvani elnök, amikor hivatalában fogadta a kormányzót, akivel azt is közölte, Kína katonailag fenyegeti a szigetet. Augusztus elején Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke látogatott Tajvanra, ami miatt a szigetet szakadár tartományának tekintő Kína hadgyakorlatba kezdett a sziget körül. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev Egy volt orosz képviselő szerint orosz partizánok ölték meg a Kreml-párti Darja Duginát. Zalenszkij ukrán elnök szerint megszakadnak a tárgyalások, ha Moszkva újabb kirakatpert rendez a foglyokkal. Motivációs gondokkal küzdenek a kelet-ukrajnai orosz szakadár erők. Egy külföldön élő orosz egykori parlamenti képviselő szerint az eddig kevéssé ismert földalatti orosz partizánmozgalom, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg (NRA) hajtotta végre szombaton azt a pokolgépes merényletet, amely végzett a Kreml-párti Darja Duginával, A- lekszandr Dugin nacionalista politikai gondolkodó lányával - derül ki Ilja Ponomarjov kijevi nyilatkozatából. A politikus elmondása szerint az NRA földalatti partizánmozgalom Oroszországban, amely a Putyinrendszer megdöntésére törekszik. Dugina autóját szombat este robbantották fel Moszkvában. Orosz kommentátorok Ukrajnát tették felelőssé a merényletért, Kijev azonban kategorikusan tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez. Az Egyesült Államok Dugint és Duginát is szankciókkal sújtotta az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepük miatt. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos álhírek terjesztése miatt Duginát a brit kormány is büntetőintézkedésekkel sújtotta. Elpusztítjuk Putyint Ponomarjov szerint az NRA az elmúlt hónapokban már több akciót végrehajtott Oroszországban. Ponomarjov szerint orosz „partizánok” készek további hasonló akciókra a Kremlhez köthető ismert célpontok, állami tisztviselők, oligarchák és a biztonsági szervek tagjai ellen is. Az egykori orosz parlamenti képviselő az általa megnevezett NRA kiáltványát is felolvasta, melyben a szervezet hatalombitorlónak és háborús bűnösnek nyilvánítja az orosz elnököt, aki „testvérgyilkos háborút robbantott ki a szláv népek között, és értelmetlen, biztos halálba küldi az orosz katonákat”. „Egyeseknek szegénység és koporsó jár, másoknak paloták. Ez a rendszer lényege. Hiszünk abban, hogy a jogfosztott népeknek joguk van felkelni a zsarnokok ellen. Megbuktatjuk és elpusztítjuk Putyint” - olvasta fel Ponomarjov az NRA nyilatkozatát. Ponomarjov 2007-től 2016-ig volt az Állami Duma baloldali képviselője. 2014-ben egyedüliként szavazott a Krím annektálása ellen, majd egy amerikai utazása alkalmával kitiltották a saját hazájából. 2019 óta ukrán állampolgár. Moszkva szerint viszont a bűncselekményt az ukrán különleges szolgálatok készítették elő és követték el. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tegnap az ukrán állampolgárságú Natalja Vovkot gyanúsította meg a merénylet elkövetésével. Ukrajna egyébként tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz. Kirakatper fenyeget Megszakadnak a tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, ha Moszkva újabb kirakatpert rendez az elfogott ukrán foglyokkal - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A politikus azokra a hírekre reagált, amelyek szerint az orosz csapatok és a Moszkva által támogatott szakadárok által elfoglalt ukrán kikötővárosban, Mariupolban bírósági tárgyalást terveznek. „Ha megtörténik ez az aljas kirakatper, ha embereinket minden megállapodást, minden nemzetközi szabályt megsértve ebbe a díszletbe helyezik, akkor ez lesz az a határ, amelyen túl már nem lehet szó semmilyen tárgyalásról. Oroszország ezzel aláássa a tárgyalások megtartásának lehetőségét. Nem lesz több párbeszéd ezek után” - hangoztatta Zelenszkij. Szenvedő szakadárok Motivációs problémákkal küzdenek a kelet-ukrajnai orosz szakadár csapatok: a luhanszki felkelők nem hajlandók harcolni Donyec megyében, Oroszország pedig limitált eszközkészlettel rendelkezik ahhoz, hogy kényszeríteni tudja őket - írja napi jelentésében a brit védelmi minisztérium. Az ukrán közösségi oldalakon kering egy videó, melyen az látható, hogy egy „Luhanszki Népköztársasághoz” tartozó alakulat bejelenti, hogy nem akarnak harcolni a „Donyecki Népköztársaság felszabadításáért.” Ä katonák azt állítják, hogy fenyegetik őket a parancsnokaik, de teljesítették feladatukat, amely az „LNR területének biztosítása” volt, de nem fognak Donyec megyében is harcolni. A brit hírszerzés szerint ez azt mutatja, hogy Oroszország küzd azzal, hogy megfelelően motiválni tudja a „kiegészítő alakulatokat,” melyek a kelet-ukrajnai oifenzívában vesznek részt. A britek szerint van, hogy egyes alakulatok tagjait „pénzügyi eszközökkel” próbálják motiválni, illetve, hogy egyes alakulatok teljesen harcképtelenek az alacsony morál miatt. Ennek ellenére folyamatosak az orosz tüzérségi támadások, az utóbbi 24 órában Donyeckből, Nikopolból és Odessza környékéről is érkeztek ilyen hirek. A zaporizszsjai atomerőműhöz közel eső Nikopol három lakónegyedét is lőtte az orosz tüzérség. Jelentős harctéri sikert értek el az ukrán fegyveres erők Herszon térségében - írja a Kyiv Independent a déli műveleti körzet parancsnokságának közlésére hivatkozva. Az orosz invázió februári kezdete óta közel 9 ezer katonát veszítettek az ukránok - írja Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnokának nyilatkozata alapján a Guardian. Provokációktól tartanak Ukrajnában augusztus 24-én ünnepük az ország függetlenné válásának évfordulóját, augusztus 23- a pedig a nemzeti zászló napja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, Oroszország ezekre időzítve megkísérelhet valami „különösen kegyetlen cselekedeteket elkövetni”. Kijevben a kormányzati dolgozóknak azt mondták, hogy otthonról dolgozzanak augusztus 22. és 26. között, mivel tartani kell orosz rakétacsapásoktól. A harkivi régióban pedig augusztus 23-án 36 órás kijárási tilalmat rendelnek el. Oroszország jelentősen megnövelte a rakétahordozó hadihajók számát a Fekete-tengeren az augusztus 24-i ukrán függetlenség napja előtt - közölte Natalija Humenyuk, az ukrán déli parancsnokság sajtóközpontjának vezetője. A szóvivő szerint most öt olyan hadihajó van a Fekete-tengeren, amely Kalibr típusú robotrepülőgépekkel van felszerelve. Az ukrán haditengerészet adatai szerint utoljára augusztus 1-jén rögzítettek öt orosz rakétahordozó hajót a Feketetengeren. (MTI, Tx, ú) Nagyot eshet a forint Budapest. Akár 3%-kal is visszaeshet a magyar gazdaság növekedése, és tartósan 430 forintba kerülhet egy euró, ha nem érkeznek meg Magyarországra az uniós források - így számol a GKI Gazdaságkutató. A magyar kormánynak tegnap éjfélig kellett elküldenie az Európai Bizottságnak azt a levelet, amelyben megírják, mit tesznek a korrupció megelőzése érdekében. Ezen is múlik, hogy megérkezik vagy sem a 15 ezer milliárd forintnyi uniós pénz. Szóban üzent Brüsszelnek Novák Katalin köztársasági elnök az államalapítás ünnepén: „Együttműködésünk feltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket. Se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal” - hangzott el az államfőtől. Az Európai Bizottság viszont írásos választ vár a magyar kormánytól. Tegnap éjfélig volt ideje a kabinetnek arra, hogy megválaszolja az uniós források felhasználásával kapcsolatos kérdéseket. A kormány válasza után a Bizottságnak egy hónapja lesz arra, hogy eldöntse, elfogadja-e azt. Ha nem, akkor pénzmegvonással sújthatják Magyarországot. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint szinte borítékolható az utóbbi forgatókönyv. „Abban eltérnek a vélemények, hogy milyen nagyságrendű elvonást fog javasolni a bizottság. Véra Jourová és Reynders biztosok, akik a jogállamisági ügyekben érintettek, szigorúbb büntetést szeretnének. Ugyanakkor vannak olyan biztosok is, akik engedékenyebbek lennének” - fejtette ki Szent-Iványi. Ha így dönt az Európai Bizottság, akkor a megvonás összegéről szóló javaslatot az Európai Tanács elé terjesztik, ahol a tagállamok minősített többséggel döntenek a kifizetések felfüggesztéséről. A helyreállítási alapból 5,9 milliárd euró (2400 milliárd forint) jutna Magyarországnak, a 2021- 2027-es uniós költségvetési ciklusból pedig 22 milliárd euró, azaz 8800 milliárd forint. (atv, ú)
