Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-22 / 195. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lisa, a robotoló A robotizáció nagy ütemben foglalja el mindennapjainkat SZABÓ LACI '■ F napot kívánok, Lisa I vagyok, az ön sze_ H ■ B mélyes virtuális aszszisztense. Miben segíthetek? - írja az ügyfélszolgálatos lény. Megírom, hogy a törölt járat miatt szeretném átfoglalni a jegyemet, kóddal, névvel, ahogy kell. „Nem értem, elmondaná más szavakkal?” - kér Lisa, amire még kétszer, kétféleképp fogalmazom meg a kérdést, de a harmadiknál már fogytán a türelmem, s amikor erre is a „Nem értem, elmondaná más szavakkal?” válasz jön, akkor már csak annyit dünnyögök magamban, hogy „na elmész te a jó..- a folytatást mindenki a saját szavaival hozzáteheti. Nem akarok robotokkal beszélgetni! Másik opció: megpróbálom a személyes ügyintézőt, online, ám ott 119-en álltak sorban előttem. Csaknem két óra várakozás után kezdődhetett a csevegés, és 15 perc alatt sikerült az átfoglalás. De legalább sikerült! Ma már ez sem magától értetődő, a robotok ugyanis annyira védik a valódi, emberi ügyfélszolgálatos munkatársat, mint Katika titkárnő az igazgató urat. A fenti eset szinte bárkivel előfordulhat, egyre több cég veti be ugyanis a problémakezelésbe a mesterséges intelligenciát, a virtuális munkatársakat. Ma már olyan is előfordul, hogy szinte csak velük lehet megoldani a problémát - már ha sikerül -, az emberi hangért percenként 1—2 eurós díjat kell fizetni, ami sokszor többe kerül, mint a megoldandó gond értéke. De olyan cég is van, amely kerek perec kijelenti: ha foglaláskor nem fizet az ügyfél 50-200 eurót (!), akkor baj esetén e-mailt nem írhat, legfeljebb hívni tud, de valószínűleg nem veszik fel a telefont (alacsony prioritásúként kezelik, ami annyit jelent, hogy csöröghet az a végtelenségig...) De ne legyünk gonoszak, nem mindig rosszabb egy robottal beszélgetni, mint egy valódi ügyfélszolgálatossal! Teljesítményorientált világunkban szinte azonnal leráznák az ügyfelet, panaszost, a telefonban tőmondatokban kommunikálnak, e-mailben sablonszövegeket írnak, mintha el se olvasnák a kérdést, jobb esetben pedig bemásolnak egy-egy részletet az üzletszabályzatból, olyan stílusban, mintha azt sugallná: „hülye, ezt se tudod felfogni?!” Ha pedig egy konkrét kérdéssel reagál az ügyfél, akkor újra az előző levél érkezik, egy-két szó kövér betűkkel, aláhúzva. Hiába a valódi kommunikáció, az emberi hang, a megértés - az ügyfélközpontúság elveszett. A robotizáció egyre nagyobb ütemben foglalja el mindennapjainkat - ezt a folyamatot a mostani munkaerőhiány tovább gyorsítja -, minél több területen vetik be a virtuális lényeket, találkozhatunk már robot pincérrel, rendőrrel, szállodai alkalmazottal, büféssel stb. Egy hotelben a szobaszerviz volt robottal megoldva: az appban rendelt italokkal a kezében lifttel feljött az emeletre, bekopogott a szobába, majd amikor ajtót nyitottam, tálcán nyújtotta a rendelést, még jó éjt is kívánt... A mesterséges intelligencia egyik fontos eleme, hogy folyamatosan tanul. A mostani kezdetlegesség egyre jobb lesz, és elérhetjük azt a pontot, amikor az ilyen Lisák, vagy nevezzük bárhogy a virtuális aszszisztenseket, már valóban helyettesíteni fogják az emberi hangot, az esetek többségében meg is fogják oldani a felmerülő problémát, és egyre ritkábban írják majd le a „Nem értem, elmondaná más szavakkal?” mondatot. Lehet, idővel azt is megkérdezik, hogy vagyunk. A sok hiba, szerencsétlenkedés ellenére van egy előnye a robotos ügyfélszolgálatoknak. Ha már a sokadik értetlenkedő kérdést teszik fel, nyugodtan beszólhatunk nekik, elküldhetjük őket melegebb éghajlatra, nem fognak megsértődni. Még... Most már kevés a kínai gyerek A kínai kormány lépéseket tesz ez abortusz visszaszorításéért és e termékenységi kezelések könnyebbé tételéért, hogy javítson az ország születési rétéjén. Ez ugyanis világszinten is a legalacsonyabbak között van. A nagyobb termékenységi kedvet az állam adózási, lakhatási, oktatási és biztosítási kedvezményekkel akarja fokozni - olvasható a pekingi állam egészségügyi hatóságának honlapján. A helyi kormányzatokat emellett a gyermekgondozási szolgáltatások javítására és családbarát munkahelyek kialakítására biztatják. Tervezik a reproduktiv egészség védelmének népszerűsítését, a mesterséges megtermékenyítést szolgáló kezelések könnyítését és „a nem kívánt terhességek és az orvosilag nem szükséges abortuszok megelőzését”. Az 1,4 milliárdos Kína termékenységi rátája 2021-ben 1,16 volt. Ez kevesebb, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által ideálisnak tartott 2,1- es érték, és szakértők további csökkenést jósoltak 2022 végéig. Demográfiai elemzők rámutatnak arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a Kína által előirányzott, számos korlátozással járó zéró tolerancia politikája vélhetően nem erősíti a lakosokban a gyerekvállalási kedvet. Peking 2015-ben — a demográfiai mutatók drasztikus zuhanása nyomán - törölte el az 1980 óta érvényes „egy család, egy gyermek” politikát, s az irányvonalat két gyermekre módosította, 2021-ben pedig már hármat „engedélyeztek”. Tavaly a hatóságok több könnyítést vezettek be a gyerekes családoknak: meghosszabbították a szülési szabadságot, csökkentették a magántanárok díjszabását, és többletpénzt adtak a harmadik gyerek születése után. Kínában az abortusz viszonylag könnyen hozzáférhető: 2015 és 2019 között több mint 9,5 millió terhességmegszakítást regisztráltak az ország egészségügyi bizottságának 2021-es jelentése szerint. (infostart) Német csodarecept az energiaválságra MOLNÁR IVÁN Európai Unió ukrajnai háborúval kapcsolatos sorozatos baklövései miatt az uniós tagországok soha nem látott méretű válsággal néznek szembe. Energiahiány, elszálló élelmiszerárak, a háztartások ipari méretű kifosztása. Nincs azonban minden veszve. Németországban rájöttek, hogyan kezelhetnék a válságot, és ha az ötletük beválik, ezt egész Európában alkalmazhatnák. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban csaknem 10 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ami történelmi drágulásnak számít. És ez persze csak az átlag. Míg Franciaországban nem egész 7, Németországban és Olaszországban pedig nagyjából 8,5 százalékos inflációt mértek, a balti országokban ez meghaladja a 20 százalékot, és nincs sokkal jobb helyzetben régiónk többi állama sem. Az Eurostat inflációs toplistájának az első tizenegy helyén kizárólag a Közép- és Kelet-Európai új uniós tagországok osztoznak. A látványos drágulás hátterében az ukrajnai háború és az erre adott nyugati reakciók állnak, amelyek teljesen felforgatták az energiapiacot. A Bloomberg hírügynökség jelentése szerint a földgáz megawattóránkénti piaci ára a múlt héten meghaladta a 240 eurót, újabb történelmi csúcsot állítva fel. Európában eszerint manapság a gázért a tavalyi ár tizenegyszeresét fizetik. Hasonló a helyzet azonban a többi energiahordozó esetében is, a dráguló energia pedig szinte minden termék és szolgáltatás árába beépül, alaposan megcsapolva az európaicsaládok kasszáját. Ha ehhez hozzávesszük a hitelkamatok várható emelését és a fenyegető energiahiányt, amely miatt - vadabbnál vadabb ötletekkel - már most spórolásra buzdítják a lakosságot, máris összeállt az az elegy, amely az őszi és a téli hónapokban robbanásveszélyes helyzethez vezethet az uniós tagországok többségében. Az Insa közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint a német lakosság többsége elégedetlen az ottani kormány szociális intézkedéseivel, és csaknem a felük hajlandó lenne a magas infláció miatt az utcára vonulni. Valószínűleg hasonló eredmény születne a többi uniós tagországban is. A „jó hír” azonban, hogy a németek máris előrukkoltak a megoldással. A „politikai stabilitás” fenntartása érdekében a várható tiltakozó akciókat már jó előre igyekeznek a szélsőjobb nyakába varrni, azt a látszatot keltve, hogy aki a kilátástalan helyzete miatt az utcára vonul, az csak veszélyes felforgató lehet. Hasonló hangnemben nyilatkozott Herbert Reul, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány belügyminisztere is, aki szerint épp ezért a tartományi rendőrségüket már most felszerelik a „tüntetések kezelésére alkalmas” eszközökkel. A németek ezzel két legyet ütnek egy csapásra. A politikai stabilitás fenntartása mellett a téli energiahiányt is sikerül megoldaniuk. Ha az ottani családok télen már nagyon fáznának a fűtetlen lakásaikban, elég, ha lemennek tüntetni az utcára. Ezzel egyrészt kiadhatják magukból a dühöt, az őket gumibottal hajszoló rendőröknek köszönhetően pedig fel is melegedhetnek, a szerencsésebbek akár a rendőrség fűtött zárkáiban is eltölthetnek egy-egy éjszakát. Akik emiatt irigykednének a németekre, azoknak már most szólhatunk, hogy nincs miért. A német csodarecept valószínűleg a mi politikusaink érdeklődését sem kerüli el. FIGYELŐ Menstruációs szegénység Skóciában hétfőtől minden menstruációs terméket ingyenessé tett az ország vezetése az oktatási intézményekben és az önkormányzatoknál, hogy biztosítsa a tamponokhoz és a betétekhez való könnyebb hozzáférést. A skót kormány 2017 óta 27 millió fontot fordított az ellátás zavartalan biztosítására. Bár Skócia a világ első országa, ahol törvény garantálja a menstruációs termékek ingyenességét a rászorulóknak, a világ számos országában történtek már lépések a menstruációs szegénység felszámolására. A menstruációs méltóságot alanyi jogon biztosító skót jogszabály nyomán már készül a törvény Dél-Koreában és Uj-Zélandon is, A francia kormány egymillió euróval támogat egy programot, mely 31 iskolában teszi ingyenessé a hozzáférést. Számos országban csökkentették vagy eltörölték az ún. tamponadót; Spanyolországban és néhány délkelet-ázsiai országban a menstruációs szabadság bevezetése is napirendre került. (qubit.hu) A dánok engednék a gyerekek nemváltását A dán kormány által előterjesztett új LMBTQ+ terv egyikjavaslata szerint a gyerekek számára is lehetővé tennék a jogi nemváltoztatást. A TheLocal.dk szerint a kormány javasolni fogja az eddigi alsó korhatár megszüntetését. Jelenleg a 18. életévük betöltése után kérhették az állampolgárok a nemi jelzés törvényes megváltoztatását a kormányzati dokumentumokon. Most hatályon kívül helyeznék ezt a limitet, de a 15 évesnél fiatalabbak esetében szükség lenne a szülők beleegyezésére is. A dán állampolgárok vagy az ott élők nemének jogi megváltoztatása azt jelenti, hogy a személy megváltoztatja a nemét a nemzeti személyi nyilvántartási rendszerben, a Centrale Personregisterben (CPR). Egyes transzemberek szívesen élnek ezzel a lehetőséggel. A jogi nem módosítása nem azonos a biológiai nemváltással. A regisztrációs szám átírásához nincs szükség arra, hogy valaki orvosi kezelést kérjen. (24 hu) Az
