Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-22 / 195. szám

2 KÖZÉLET 2022. augusztus 22. | www.ujszo.com Állami támogatás nélkül rövidesen kritikus helyzetbe kerülhetnek az egyetemek BUGÁRANNA Komárom Az energiaárak emel­kedése az egyetemeket sem kí­méli, a felsőoktatási intézmé­nyek vezetői az államtól várnak segítséget a sokszorosára nő- • vekedett rezsiköltségek fede­zését illetően. „Konkrét állami támogatás nélkül nagyon ne­héz lesz az egyetemek sorsa"- figyelmeztet Juhász György, a komáromi Selye János Egye­tem (SJE) rektora, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen megszorításokhoz vezethet a rendkívüli áremelkedés. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) szóvivője kritikusnak nevezte a kialakult helyzetet, töbh. felsőok­tatási intézmény képviselője szerint az árvágta a fejlesztések rovására megy. Mennyire érinti negatívan az infláció a Selye János Egyetemet? Ugyanannyira, mint a többi intéz­ményt, a legnagyobb mértékben az energiaárak emelkedése érint ben­nünket. A tavalyi évhez viszonyít­va a többletkiadásunk több mint 100 százalékkal megemelkedett. A megnövekedett költségeket eddig csak saját forrásból tudtuk szanál­ni, nem kaptunk semmilyen állami támogatást. ígéretek voltak ugyan, de a támogatás még nem érkezett meg. Bízom benne, hogy az év vé­géig valamilyen támogatást kapunk az államtól, mert ellentétes esetben a tartalékainkat fog kelleni felélni, s a jövő évre még rosszabbak a kilátások ebben a tekintetben. Tehát önerőből, hosszú távon nem lehet kigazdálkodni a plusz­­költséget? Szerintem ez lehetetlen. Ehhez olyan takarékossági intézkedéseket kellene hozni, mint például az épüle­tek bezárása. Azt gondolom, az ilyen magas energiaárakat egyszerűen kép­telenség kigazdálkodni. Milyen megszorításokra kell szá­mítani az új tanévben? Ezzel kap­csolatban van kidolgozva valami­lyen terv az egyetemen? Igen, már korábban is foglalkoz­tunk ezzel a kérdéssel. Gondolkod­tunk azon, hogy korábban kezdjük el a szemesztert, vannak olyan intéz­mények, ahol ez is felmerült, illetve konkrét intézkedésként meglépték. Mivel a beiratkozások nálunk szep­tember első hetében zajlanak, ezért nem tudtuk korábbra hozni a félév kezdetét. Úgy látjuk, december végé­ig még tudjuk fizetni a magasabb költ­ségeket, s januárban kezdődnek igazán a problémák. Ha az év végéig sem­minemű állami támogatást nem ka­punk erre a célra, akkor már nekünk is konkrét intézkedéseket kell fogana­tosítanunk. Szeptember közepén lesz a Szlovák Rektori Konferencia ülése, ahol az egyetemek vezetői ezekről a kérdésekről is tárgyalni fognak. Fel­merülhet akár az is, hogy a következő szemeszter kezdetét későbbre, a fűtési szezon utánra tesszük. Számos kérdést vet fel azonban ez a lehetőség is - mi lesz a hallgatók kollégiumokkal kötött szerződésével, ha az adott időszakban 3 hónapig nem lesz oktatás? Konkrét állami támogatás nélkül nagyon nehéz lesz az egyetemek sorsa. Tudjuk, hogy az utóbbi két évben milyen forrásokat vontak ki a felsőoktatásból, ha továb­bi megszorítások jönnek, valóban na­gyon kritikus lesz a helyzet, ahogy azt a Comenius Egyetem is jelezte. A Szlovák Műszaki Egyetem (STU) nem tartja kizártnak, hogy a téli szemeszterben online tartják meg a vizsgákat, s ezáltal keveseb­bet kell fűteni, illetve világítani. Az oktatás színvonalának romlá­sához vezethetnek a megszorítási intézkedések? Az online vizsgáztatás nem befo­lyásolja az oktatás színvonalát. Ha maga az oktatás jelenléti formában megy végbe, akkor ebben nem lá­tok akadályt. Minden egyetem egyé­ni döntése lesz, miként kezeli ezt a kérdést. Nem mi okoztuk a rendkívül nehéz helyzetet, amibe kerültünk, de sajnos nekünk kell megoldanunk. Fé­lek, hogy nem lesznek jó megoldások. Több városban a lakhatás is drá­gult a diákok számára, mire szá­míthatnak a hallgatók szeptember­től? Mi is emeltük az árakat, az infláció mértékében: 60 euróról 70 euróra. Ha még jelentősebb energiaár-emelésre kerül sor, ezt is át fog kelleni értékel­ni. Bízom benne, hogy ebben az aka­démiai évben tartani tudjuk az árat. Az energiák közbeszerzésének függ­vényében később biztosan felülvizs­gáljuk. Ebben az időszakban a közbe­szerzés is problémát jelent - ha van is ajánlat, nagyon nehéz megállapodni a szolgáltatókkal. A koalíciós válság következtében szeptemberben távozhat a minisz­ter a tárca éléről. Milyen hatással van a politikai válság az iskolaügy stabilitására? Ezzel kapcsolatban nem kívánok véleményt mondani, az a politiku­sok dolga. Az egyetemeknek az a fel­adatuk, hogy biztosítsák az oktatást a hallgatók számára, s mi ezt fogjuk tenni, attól függetlenül, ki lesz a mi­niszter. A szlovákiai jelzáloghitelek már korántsem a legolcsóbbak ÖSSZEFOGLALÓ Pár hónappal ezelőtt még igaz lehetett az állítás, amely sze­rint a szlovákiai jelzáloghite­lek az euróövezetben a legol­csóbbak közé tartoznak, ma­napság azonban ezekhez már az euróövezet több országá­ban Is kedvezőbb feltételek­kel juthatunk hozzá, mint ná­lunk. Mi áll a háttérben? Pozsony. A jelzáloghitelek elmúlt időszakban tapasztalt drágulása Szlo­vákiában nem csak azzal függ ösz­­sze, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelésbe kezdett, a hite­lek jelentős drágulása ugyanis már az első negyedév végén megkezdődött. A Trend gazdasági hetilap hitelpiaci körképe szerint a lakáshitelek költsége emiatt Szlovákiában ma már megkö­zelíti az euróövezet átlagát, és egyre több olyan ország van, ahol a banki ügyfelek olcsóbban jutnak hozzá a la­káshitelhez, mint Szlovákiában. Gyors drágulás Az EKB adatai szerint Szlováki­ában az átlagos kamatláb június vé­gén 1,82 százalék volt. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok hivatalosan ugyan még nem tükrözik az EKB ka­matemelését, de a piac már beárazta a várható kamatemelést. Az euróövezet összes országának az átlagos kamat­szintje június végén így 1,9 százalék volt. A szlovákiai kamatlábak eszerint jócskán megközelítették az euróöve­zet átlagát. A legolcsóbb hiteleket a franciák igényelhetik, ahol az átlagos kamatláb 1,35 százalék. Az euróöve­zet országain belül Görögországban és Írországban a legrosszabb a helyze­tet. Ezekben az országokban azonban a hitelpiacot az ottani bankszektor múltbeli problémái is befolyásolják. A lényeg, hogy míg az euróövezeti átlagos kamatszint idén áprilishoz képest 0,29 százalékponttal emelke­dett, Szlovákiában 0,48 százalékpont­tal nőtt. A nemzetközi összehasonlí­tásban így Szlovákiához képest már Ausztria és Spanyolország is kedve­zőbb kamatokat kínál. Visszafogottabb verseny A szlovákiai hitelkamatok korábbi látványos csökkenését nem kis mér­tékben a banki ügyfelekért folytatott ádáz versenynek köszönhettük, ami 2016-ot követően még jobban kiéle­ződött. Ekkortól vezettek be ugyanis felső határt a hitelek idő előtti visz­szafizetéséért felszámolható díjakra. Míg korábban ez a még visszafize­tendő hitel összegének az 5 százalé­kát is elérhette, ezt követően a felső határt 1 százalékban szabták meg, aminek köszönhetően az ügyfelek jóval kedvezőbben szabadulhattak meg a régi hitelüktől, és választhat­tak kedvezőbbet egy másik banknál. Emiatt pedig még nagyobb sebesség­be kapcsolhatott az ügyfelekért foly­tatott verseny, ami a hitelkamatokon is meglátszott. Frankfurti mentőöv A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank ráadásul 2008 óta folyamatosan csökkentette a kamat­lábakat, hogy ösztönözze a mély vál­ságba került gazdaságot. 2016-ra az EKB fő kamatlába ennek köszönhe­tően nullára esett vissza, a betéti ka­matláb pedig negatív tartományban mozgott. A bankok számára ez azt jelentette, hogy olcsón tudtak pénzt felvenni a hitelezéshez, ugyanakkor a negatív betéti kamatláb arra kény­szerítette őket, hogy folyamatosan forgassák a pénzüket, azaz, minél többet kölcsönözzenek a lakossági és céges ügyfeleknek. Ha ugyan­is az EKB-nál helyezték volna el a pénzünket, a negatív betéti kamat­láb miatt ezért nekik kellett volna fi­zetniük. Mindez jelentős mértékben megváltoztatta a szlovák jelzálog­­piacot, arra ösztönözve a bankokat, hogy egyre élesebb harcot vívjanak az ügyfelekért, ami szintén a hitel­kamatok csökkenéséhez vezetett. Vége az áresésnek Az elmúlt időszakban azonban for­dult a kocka. „A kereskedelmi bankok jelzáloghitel-kamatai a bankközi ka­matlábakon alapulnak, és a világszer­te növekvő inflációra reagálva ezek újra emelkednek. A közép-európai ré­gió központi bankjai régóta próbálják kamatemeléssel tompítani az infláci­ós várakozásokat” - figyelmeztetett már idén áprilisban a Szlovák Taka­rékpénztár. A tizenkét hónapos euró­pai irányadó bankközi kamatláb, az Euribor, amely 2016 februárja óta ne­gatív tartományban volt, 2022 áprili­sában ismét nulla fölé emelkedett, és jelenleg már 1,1 százalék feletti szin­ten mozog. A pénzintézetek pedig az emiatt megugró költségeiket a termé­keik árában igyekeznek áthárítani az ügyfeleikre, ami a lakáshitelek növek­vő árán is meglátszik. A hitelek drágulásával párhuza­mosan pedig a hiteligénylés iránti ér­deklődés is megcsappant. Míg idén márciusban a banki ügyfelek még há­­rommilliárd euró értékben vettek fel új hitelt, júniusra ez 1,8 milliárd euró­ra esett vissza. Ez utóbbi ugyan még mindig jó eredménynek mondható, a Trend hitelpiaci elemzése szerint a refinanszírozás iránti érdeklődést az elkövetkező időszakban azonban va­lószínűleg már nem az új hitelek ked­vezőbb ára fogja motiváíni. (mi,trend sk) Az Európai Központi Bank frankfurti székházéban kovácsolt tervek alapján egyre sötétebb jövő vár a hitelfelvevőkre (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents