Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-17 / 191. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kuka világ Mindenkinek mindentől elment a kedve MINISZTER URAK, MI LESZ AZOKKAL A DEMISSZIÓS TÖRÖLKÖZŐKKEL? (Lubomlr Kotrha) VERES ISTVÁN _ ppen hízókúrába kezdtek Ij’ a sünök, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy ^ Szlovákiában ismét kitört a kormányválság. A somolygó sünhöz címzett nagyvárosi kiskocsmában ültek, és nézték az egyre soványodó Dunát. Kormányválság, kormányválság - mormolta maga elé Bandika. Az valami helyi érdekű tűzhányó? Vagy miért akar folyton kitömi? Ervin kivette az arcát a fröccsös pohárból, és maga elé húzta az újságot. Na ne vicceljen már. A kormányválság nem tűzhányó. Az a Krakatau meg a Popocatépetl, esetleg még a Szakuradzsimát említhetjük, az nemrég tört ki, csak hát nem itt, hanem Japánban. Itt olyan meleg van, hogy a tűzhányóknak a hányástól is elment a kedvük. Mindenkinek mindentől elment a kedve, én ezt tapasztalom, holott még csak augusztus közepén járunk. Hát ön? Bandika az órájára nézett. Én ma csak úgy vagyok. Holnap bemegyek az orvoshoz, beviszem a papírokat. Aztán majd csak lesz valami. Ervin visszadobta az újságot a sarokba. Milyen orvoshoz? Milyen papírokat? Erre Bandika elmesélte, hogy a napokban orvoshoz kellett mennie, olyan magas volt a vérnyomása. Kétszáz per száz, vagy valami ilyesmi. A diagnózis részeként pedig közölték velem, hogy az is lehet, hogy mellékveserákom van. Az igen, bólintott Ervin. És mik a tervei? Hogyan tovább? Egyáltalán mit lehet kezdeni egy ilyen diagnózissal a mai világban? Kidobtam a kukába - felelte Bandika, és a fröccse után nyúlt. Hozzátette azt is, hogy a kék kukába dobta, mert abba való a papír. Nem tudom, mikor vitte le utoljára a szemetet - fordult ismét Érvin felé -, de az elmúlt hetekben valahogy megszaporodtak a kukák. Voltak ugye a sima szürkék vagy feketék, a vegyes hulladékra. Aztán, ugye, ott vannak a kékek, meg a sárgák a műanyagra, az üvegre pedig a zöldek. A kukák színskálája viszont tovább burjánzik, mert megjelentek a barna kukák is, ráadásul elég nagy számban. Kisebbek, mint amazok, de többen vannak. Valóságos kukaerdő. Maga érti ezt? Ervin értette. Hát igen, azt hittük, a szemét mennyiségének csökkentése sosem kerülhet fordított arányba a kukák számának növekedésével, de tévedtünk. Úgy tűnik, most olyan dolgokat kell megtapasztalnunk, amelyekről azt hittük, csak másokkal fordulhatnak elő. A legjobb példa szegény Cristiano Ronaldo, aki a világ talán legjobb futballistája, csapata, a Manchester United most mégis az utolsó helyről várja a jobb időket az angol bajnokságban, pedig már túl vagyunk a harmadik fordulón. De akkor ön szerint mi a megoldás? - fakadt ki Bandika. Ervin szerint az, hogy a háztartási hulladékot oda kell adni a sünöknek. Hadd hízzanak, mert ki kell húzniuk valahogy a telet. Értem, de ki fogja ezt a sünökkel letárgyalni? - folytatta az aggodalmaskodást Bandika. Ki, ki, hát ha akkora kormányválság van, nevezzenek ki egy sünügyi államtitkárt valamelyik minisztériumban, ideális esetben olyan személyt, aki ért sünül - magyarázta Ervin. Négy perccel ezután szürke hamufelhő kezdett ereszkedni a városra, úgyhogy inkább beültek a teraszról a pulthoz. A szerző a Vasárnap munkatársa Magyarország sztyeppévé változhat A bükkösöknek kampó, a teljes Alföld száraz lesz minden augusztusban, és Magyarország a század végére erdőssztyeppévé változik, ha nem próbáljuk kordában tartani a klímaváltozást. Magyarországon nem kell különösebb kutatást végezni ahhoz, hogy megtudjuk, éppen kiszáradófélben van az ország, és ha nem változik meg a káros anyagok kibocsátásának mértéke, és minden így marad, akkor a századunk végére még súlyosabb lehet a helyzet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének több tudományos munkatársa közös kutatásából kiderül, hogy Magyarország erdőssztyeppévé fog változni, ha nem tesz valamit az ország a klímaváltozás ellen. A tanulmány szerint napjainkra 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya az 1971—1990-es időszakhoz képest, amikor ez az arány még 84 százalék volt. „A klímamodell-szimulációk szerint ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális üvegházhatású gázkibocsátások és erősödik az éghajlatváltozás, akkor tovább fog növekedni a száraz területek aránya hazánkban” - írják. A legpesszimistább előrejelzések szerint a század végére a teljes Alföld a száraz kategóriába eshet, a legoptimistább számítások szerint csak a Tiszántúl egyes része van ilyen veszélyben. 2021-2040-re az erdőssztyeppeklíma kiterjedésének növekedése valószínűsíthető, amely így átlagosan 43-62%-ot foglalhat el az országból. A század végére viszont az ország szinte teljes területére lesz jellemző. A tanulmány szerint különösen fontos, hogy „mielőbb elkezdjük az éghajlatváltozás mérséklését, valamint támogassuk az erre irányuló uniós és globális törekvéseket”, ugyanis ezektől függ, hogy a században hogyan változhat meg a klíma. (telex) Fájdalmas energiaárak DUDÁS TAMÁS augusztusi napsugarakat élvezve még távolinak tűnik a fűtési szezon és a jövő év, de egyre több szlovák családot kezd aggasztani az, hogy menynyit nőnek majd a villamos energia, a földgáz vagy a távfűtés költségei. Egy dolog hallani arról, hogy az európai energiatőzsdéken rekordokat döntögetnek az energiaárak, de ezek ma még nem épültek bele a szlovák háztartások számláiba. Januárban azonban a háztartásokat érintő szabályozott árak már éppen ezeket a magas piaci árakat fogják tartalmazni, és a szlovák kormány beavatkozása nélkül a szlovák háztartások fájdalmas árnövekedéssel számolhatnak. Hogy mennyire komoly a gond, arra maga az Árszabályozási Hivatal figyelmeztetett augusztus elején sajtóközleményében. A lakossági energiaárakat meghatározó hivatal arra figyelmeztetett, hogy ha a szlovák kormány nem lép gyorsan, akkor januártól a szlovák háztartások energiaköltségei drámaian megnövekednek. Ez annyit jelent, hogy egy átlagos háztartás esetében az éves energiaköltségek még a legoptimistább variáns esetében is több mint megduplázódnak. A távfűtéses háztartások esetében ez körülbelül havi 120 eurós többletkiadást jelent, a villannyal fűtő háztartások havi költségei azonban 148 euróval növekednek majd, és a földgázzal fűtő es vizet melegítő háztartások akár 243 euróval is többet fizethetnek havonta. A szlovák háztartások jövedelmeit figyelembe véve ez mindenki számára nagy teher lenne, de az alacsony jövedelmű háztartások számára kigazdálkodhatatlan problémát is jelenthet a jóval drágább rezsiszámla. Ezért mindenki fellélegzett kicsit, amikor tavasszal Richard Sulik gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormánynak sikerült megegyeznie a Szlovák Villamos Művekkel a villamos energia árának befagyasztásáról egészen 2024 végéig. Nem sokkal később hasonló megegyezés született a Szlovák Gázmüvekkel is, mely többéves szerződés esetén garantálná a lakossági földgáz kedvezményesebb árát. Aggodalomra ad azonban okot, hogy az olcsóbb villamos energia és földgáz esetében is fontos információk hiányoznak annak ellenére, hogy lassan már augusztus végéhez közeledünk. A villamos energia árát befagyasztó szerződés jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására vár, de nem biztos az sem, hogy a szerződésben említett villamosenergia-mennyiség elegendő lesz valamennyi háztartás számára. Az olcsóbb villamos energia termelését hátráltatja a mohi atomerőmű harmadik blokkja üzembe helyezésének további késése. Az előzetes tervek szerint a harmadik reaktornak már szeptemberben áramot kellett volna termelnie, de jelenleg az év végi indulás is optimista variánsnak tűnik. Hasonló a helyzet a földgáz terén, a Szlovák Gázmüvek eredetileg augusztusra ígérték az új hosszú távú szerződések részleteinek bemutatását. Ezek a szerződések is késnek azonban, Richard Sulik a megkötésük lehetőségét az elkövetkező hónapokra ígéri. Nyilvánvaló, hogy az egész nyáron elhúzódó koalíciós válság is nagy hatással van a kormány akcióképességére a rezsiköltségek terén is. Áz energetika a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, és jó esély van arra, hogy két hét múlva az SaS minisztereinek lemondásával ennek teljes politikai vezetését elveszítjük. Ezzel a kormány értékes napokat vagy heteket fog elveszteni éppen akkor, amikor gyors megoldásokra van szükség. A kormánynak észben kell tartania azt, hogy egy politikailag rendkívül robbanékony témáról van szó, mely tovább növelheti az országban már úgy is erősen jelen lévő lakossági frusztrációt és haragot. Érdemes volna ezért átgondolni azt is, hogy a villamos energia és a földgáz árnövekedésének tompítása mellett nem volna-e lehetséges a növekvő rezsiköltségek által legjobban fenyegetett háztartások célzott pénzügyi támogatása is. FIGYELŐ Szexturista békefenntartók Döbbenetes dolgok derültek ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban (a volt Zaire) működő ENSZ békefenntartó misszióról a Daily Mail cikke szerint. Egy vizsgálat arra jutott, hogy 1999 óta sok ezer gyereket és nőt erőszakoltak meg a kéksisakosok, sokszor pedig szexuális szolgáltatásokat kértek a kiszolgáltatott és nyomorban élő nőktől élelemért cserébe. A legsúlyosabb állítás az, miszerint mindezek folytán több ezer gyerek született a békefenntartóktól, akik dolguk végeztével elhagyták az országot, és magukra hagyták az anyákat. Volt olyan áldozat, aki tízéves volt, amikor megerőszakolták és teherbe esett. A legtöbb katona, aki magára hagyta új gyermekét, tanzániai és dél-afrikai volt, de marokkói, uruguayi, nepáli és bangladesi kéksisakosok is tettek ilyesmit. A munkakörük, pozíciójuk is vegyes volt, a katonák és tisztviselők mellett sofőrök, szakácsok, orvosok és fotósok is követtek el szörnyűségeket. A jelentés rámutatott: katonai kaszárnyák környékén megjelenik a prostitúció, elszaporodnak a bordélyok és a szexuális kizsákmányolás. Ennek megfelelően a nemi betegségek is terjednek. Eddig szinte minden ENSZ-missziónál felmerültek ilyen helyzetek. A probléma része, hogy néhányan a missziókat úgy kezelik, mint alkalmakat a szexturizmusra és szexuális bűncselekményekre, amiket valószínűleg nem követnének el saját hazájukban. Az ENSZ közölte, szigorúbban lép fel az ilyen esetekkel szemben, mindent elkövet a kivizsgálások érdekében. (24 hu) Az
