Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-17 / 191. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. augusztus 17. I 3 A lakosság szerint az utóbbi években sem csökkent a korrupció mértéke Szlovákiában NAGY ROLAND Pozsony A kormány egyik legfontosabb célkitűzése a korrupcióellenes harc, s bér a rendőrség számos korrupciós ügyben eljárást indított, az Eurobarometer-felmárós mégis arra mutatott rá, hogy az emberek többsége ezen a téren nem lát különösebb változást. A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy mennyire változott a korrupció mértéke az előző három évben. Az elemzők azért választották ezt az időtartamot, mert a legutóbbi, korrupcióval kapcsolatos Eurobarometer-felmérés adatgyűjtése még 2019 telén zajlott. Szlovákia szempontjából ez azért is érdekes, mert pár hónappal később tartották a parlamenti választást, amelyet az QEaNO javarészt a korrupcióellenes harcra alapozva tudott nagy fölénynyel megnyerni, sőt, Igor Matovic pártelnök még mindig ezt tartja az egyik legfontosabb kampányeszközének. Ez abból is látszik, hogy a jelenlegi kormányválságot is erre a témára szeretné kifuttatni, legutóbbi Facebook-bejegyzésében például azzal vádolta az SaS-t, hogy minden egyes korrupcióellenes kormányt meg akarnak buktatni. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három évben jelentős számú korrupciós botrányt derített fel a rendőrség. Hamran István országos rendőrfőkapitány az előző héten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, amióta átvette a testület vezetését, 17 magas beosztású hivatalnokot és vállalkozót ítélt el jogerősen a bíróság, és a legtöbbjüket még az előző kormányok idején nevezték ki. Az elítélt köztisztviselők szinte kivétel nélkül valamilyen korrupciós ügy miatt kerültek bíróság elé. Pesszimizmus Azonban hiába az OCaNO elnökének és a rendőrfőkapitánynak az igyekezete, Szlovákia lakossága továbbra sem hiszi el, hogy az utóbbi három évben jelentősen javult volna a helyzet. A friss felmérésben a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy a korrupció mértéke most is ugyanakkora, mint három évvel ezelőtt. További 41 százalék viszont azt mondta, hogy a helyzet csak romlott, és mindössze a válaszadók 10 százaléka gondolta úgy, hogy jobban áll az ország, mint három évvel ezelőtt (a fennmaradó 4 százalék nem tudta megítélni a helyzetet). Az időzítéssel kapcsolatban még fontos megjegyezni, hogy az új felmérés adatgyűjtése 2022 márciusa és áprilisa között zajlott, de a folyamat még azelőtt lezárult, hogy az utóbbi hónapok egyik legnagyobb korrupciós botránya kirobbant volna. Ez volt az úgynevezett Alkony-botrány (Súmrak), amely során Robert Fico egykori miniszterelnököt és Robert Kalinák volt belügyminisztert (mindketten Smer) is meggyanúsították. Kérdés, hogy ennek az ügynek a megítélése mennyire befolyásolta volna a korrupcióval kapcsolatos vélekedést, annyi viszont biztos, hogy a hazai felmérésekben a Smer támogatottságát különösebben nem tépázta meg a párt két legfontosabb alakjának meggyanúsítása. Az intézményrendszer Ami az egyes intézményrendszerek megítélését illeti, érdekes eltérések figyelhetők meg az EU-ban és a Szlovákiában mért adatok között. Az talán kevésbé meglepő, hogy az emberek az állami, a regionális és a helyi szinten tevékenykedő politikusokat tartják a legkorruptabbnak, a válaszadók 59 százaléka választotta ezt a lehetőséget a felsoroltak listájáról. Az viszont már meglepőbb eredmény, hogy az egészségügyet általánosságban korruptabbnak tartják, mint például a politikai pártokat, a biróságokat, vagy a magáncégeket. A megkérdezettek 58 százaléka szerint ebben az ágazatban is gyakori a hatalommal való visszaélés, ezzel szemben az uniós átlag csak 29 százalék. Bár a szlovák egészségügyben Igor Matoviö és az OLaNO 2020-as választási győzelmében nagy szerepet játszott a korrupcióellenes harc tematizálása. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, a lakosság nem hiszi, hogy ezen a téren a legutóbbi választás óta javult volna a helyzet. (TASR-felvétel) is előfordulnak korrupciós ügyek, ezek nem kapnak különösen nagy médiafigyelmet. Ha figyelembe vesszük az előző évek legnagyobb botrányait, legyen szó akár a Kuciak-gyilkosságról, akár a Marhapásztor-, a Júdás-, a Tisztítótűz- vagy az Alkony-ügyről, egyik sem kötődik az egészségügyi intézményekhez, sokkal inkább politikusokhoz és vállalkozókhoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek inkább a saját bőrükön, a hétköznapi helyzetekben tapasztalhatják meg a hatalommal való visszaélést az egészségügyben. Ezzel a felmérés készítői is tisztában voltak, így külön rá is kérdeztek, hogy kellett-e valamilyen extra juttatást fizetni az orvosoknak vagy a nővéreknek az egészségügyi ellátásért. Erre azonban már csak a válaszadók 9 százaléka válaszolt igennel. Közömbösség Szlovákia lakosságára egyébként is jellemző, hogy nem szívesen beszél a korrupcióról, sőt, gyakran közömbösen viszonyul hozzá. Arra a kérdésre, hogy a hatalommal való visszaélés jelen van-e a hétköznapi életükben, az emberek 36 százaléka válaszolt igennel, viszont csak 7 százalék mondta azt, hogy az előző egy évben tanúja is volt a korrupció valamely formájának. Az sem ritka, hogy a korrupciót gyakran csak a magas politikai körökkel azonosítják, és az apróbb formáját teljesen elfogadhatónak tekintik. Erre jó példa, hogy a szlovákiai válaszadók 49 százaléka nem lát problémát abban, hogy valamilyen szívességet kell tenni egy közintézményben az ügyintézésért cserébe.
