Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-16 / 190. szám
2 I KÖZÉLET 2022. augusztus 16. | www.ujszo.com Érdeklődés van, de elérhető bérlakás nincs BUGÁRANNA Pozsony. „A számítások szerint egy bérlakásban 50 százalékkal olcsóbb lesz az élet, mint egy olyan lakásban, amelyet jelzáloghitelért vásárol valaki" - jelentette ki Stefan Holy miniszterelnök-helyettes a hétfői sajtótájékoztatón. A kormányrendeletjavaslatát, mely meghatározza, az egyes régiókban legfeljebb mennyi lehet a bérleti díj, a héten bocséjtják tárcaközi egyeztetésre. A lakásállomány bővítésére azonban még várni kell. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök szerint az első államilag támogatott bérlakások már 2023-ban a lakosok rendelkezésére állhatnak, konkrét ütemtervet azonban ezúttal sem mutatott be. Az viszont elhangzott, az állam összesen 6 milliárd eurót költ erre a célra, ami a politikus szerint 40 ezer új lakást jelent. A tájékoztatásból továbbá kiderült, a bérlakás lefoglalására létrehozott rezervációs rendszer várhatóan novemberben vagy decemberben indul el, az érdeklődők ezen keresztül tudják kiválasztani az adott lakást, valamint ellenőrizni, jogosultak-e az államilag támogatott lakhatás kérvényezésére. A képlet Holy állítja, a teljes megélhetési költségek akár 300 euróval is alacsonyabbak lehetnek, mint a jelzáloghitel vagy a rendes bérleti díj esetén. Hozzátette, a rendelet nem konkrét számot tartalmaz, hanem egy képletet, mely alapján az egyes megyékben meghatározzák a bérleti díj felső határát. Hangsúlyozta, az ár megszabásánál több tényezőt is figyelembe kell majd venni - elsősorban a régióra jellemző bruttó átlagbért veszik alapul, de a táblázatba bekerültek a különböző juttatások, valamint a lakás mérete is. Kiemelte, a tárgyalásoknál odafigyeltek arra is, hogy a szociális szempont se szoruljon a háttérbe - kisebb, ún. startlakásokat tennének könnyebben elérhetővé a fiatal egyedülálló személyek számára, illetve abban az esetben, ha valaki anyasági vagy szülői szabadságon van, akkor enyhébb feltételek vonatkoznak a nagyobb lakás megszerzésére. „Követjük az OECD ajánlását” - mondta Holy arra utalva, hogy a lakhatási költségeknek a bruttó jövedelem 30-40%-át kellene kitennie, a legutóbbi felmérés szerint azonban Szlovákiában ez 50% volt, a jelenlegi árvágta következtében pedig már a 60%-ot is meghaladta. Holy egy mintapéldán szemléltette a dolgot: Pozsonyban egy 3 szobás lakásért havonta 658 eurót kellene fizetni (rezsivel együtt), miközben Besztercebánya megyében ugyanekkora lakást 440 euróért, Eperjes megyében pedig 390 euróért lehetne bérelni a támogatásnak köszönhetően. A feltüntetett összeg is viszonylag magasnak tűnik, a kormányföhelyettes szerint azonban ez a maximum, s a gyakorlatban feltehetően ennél kedvezményesebben jutnak majd hozzá a bérlők az újonnan épült lakásokhoz. „Az albérlet akkor érdekes, ha a jelzáloghiteihez képest 100-tól 300-ig terjed a különbség” - jegyezte meg. Régiós eltérés Milan Krajniak (Sme rodina) munka-, szociális és családügyi miniszter A Sme rodina jelöltjei állítják, hogy egy bérlakásban 50 százalékkal olcsóbb lesz az élet, mint egy olyan lakásban, amelyet jelzáloghiteiért vásárol valaki (TASR-felvétel) egy felmérés megállapításait ismertette, melyet a tárca alkalmazottai körében végeztek. Rámutatott, nem egy hagyományos közvélemény-kutatásról van szó, hanem olyan emberek véleményére voltak kíváncsiak, akik valóban érdeklődnek a bérlakások iránt. Elmondta, a legnagyobb érdeklődés a 3 szobás lakások iránt mutatkozott, de arra is fény derült, az ország keleti részén többen szeretnének inkább 4 szobás otthont. A felmérésben több mint 3 ezer fő vett részt, az ország különböző pontjairól. Krajniak leszögezte: az államilag szabályozott bérlakások nem csak állami alkalmazottak részére lesznek elérhetőek. Érdekesség, hogy a kulcsfontosságú tényezők között legnagyobb mértékben azt említették, hogy ne kelljen 30 percnél többet utazni a munkahelyre. A tárcavezető meglepőnek tartotta, hogy leginkább keleten érzékenyek erre, miközben Pozsonyban sokkal kevesebben tartják fontosnak. Az adatokból megtudtuk azt is, leginkább Pozsonyban, Eperjesen, Kassán és Trencsénben van érdeklődés a kezdeményezés iránt, mely megkönnyíti a lakhatást. A Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzői a legújabb tanulmányában külön figyelmet szenteltek a lakhatással kapcsolatos kihívásoknak, ami a szakértők szerint egyre nagyobb gondot jelent Szlovákiában. Az OECD tagországai közül nálunk jelent legnagyobb terhet a lakhatás biztosítása - ha a havi bérekből leszámoljuk a lakhatási költségeket, akkor átlagban az itteni lakosság zsebében marad a legkevesebb pénz. Szinte biztos, hogy a magas infláció még jövőre is velünk marad MOLNÁR IVÁN Szlovákiában már az ötödik egymást követő hónapban kát számjegyű ütemben nőnek a fogyasztói árak. Pozsony. A legnagyobb árugrást júliusban is az élelmiszerek esetében mérték. „Az élelmiszerek csaknem 20, az alkoholmentes italok 10 százalékkal drágultak az egy évvel korábbi árszinthez képest” - figyelmeztet Eubomír Korsfiák, az Üni- Credit Bank elemzője. A lakosság számára legfontosabb élelmiszerek közül a kenyér 23, a hús 20, a tej, a sajt és a tojás 22 százalékkal drágult. A leglátványosabb áremelkedést, több mint 50 százalékosat, azonban továbbra is az étolajok esetében mérték. A nyári szezonnak köszönhetően a zöldség- és gyümölcsárak ugyan valamivel lassabban nőttek, a zöldségekért azonban így is a tizedével többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor. Az élelmiszerek látványos drágulásához a történelmi csúcsokat döntögető energiaár-növekedés járult hozzá a legnagyobb mértékben. A pékek szerint hosszú évtizedekig a munkaerőre fordított összeg tette ki a költségeik legnagyobb hányadát, mára azonban ezt felváltották az energiaköltségek. „A pékségek is kénytelenek tőzsdei áron vásárolni a gázt és az áramot. Egy évvel ezelőtt például a gáz megawattóránként 36 euróba került, szemben a mai 196 euróval, ami csaknem 540%-os drágulásnak felel meg. Ez példátlan helyzet” - nyilatkozta lapunknak Milan Lapsansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) az igazgatótanácsi elnöke, aki szerint a kormánynak mielőbb lépnie kellene az ügyben, ellenkező esetben a családok egy részének hamarosan az alapvető élelmiszerek is megfizethetetlenek lesznek. Növekvő rezsiköltségek Az inflációra gyakorolt hatása szempontjából a második legkritikusabb ágazat a lakhatás, amelyre a családok az összes kiadásaik nagyjából negyedét fordítják. „A rezsiköltségek és az energiaárak júliusban 16%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, az év eleji energiaár-emelkedés hatása most a szilárd tüzelőanyagok drágulásával párosult, ami elsősorban a fatüzelés iránti növekvő érdeklődéssel magyarázható” - állítja Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Alaposan bele kellett nyúlniuk a pénztárcájukba azonban azoknak is, akik szlovákiai nyaralást terveztek, az éttermi és szállodai szolgáltatások ára ugyanis több mint 20%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Lejtőn a benzinár „A jó hír, hogy az üzemanyagárak az előző hónaphoz képest júliusban már 1,5 százalékkal csökkentek, ebben a szegmensben ez az első visszaesés 2021 decembere óta. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy még így is nagyjából 36 százalékkal drágábban tankolhatunk tavaly júliushoz képest” - tette hozzá Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Jana Glasová, a 365. bank elemzője ugyanakkor arra számít, hogy a következő hónapokban is folytatódhat az üzemanyagárak szerény csökkenése. Bizonytalan jövő Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Egyre több jel utal arra, hogy az infláció a nyári hónapokban éri el a csúcspontját, és az év második felében már visszafogottabb ütemben nőhetnek az árak. Várakozásaink szerint az év egészét tekintve idén így 11,4 százalékkal nő az átlagos árszint a tavalyihoz képest. Sok függ azonban majd attól is, hogy a kormánynak sikerül-e biztosítania elegendő gázt a téli fűtési szezonra, ami csökkentheti az energiapiacra nehezedő nyomást” - véli Matej Horflák. Korgnák szerint a drágulás ütemének a gyors csökkenésére semmiképp sem számíthatunk, mivel a magasabb energiaárak várhatóan még több ágazatba gyűrűznek majd át. Korsnák az idei évre emiatt 12—13 százalékos inflációval számol, és szerinte még jövőre is további 10 százalékos drágulásra kell felkészülnünk. „Ha azonban a kormánynak nem sikerül keresztülvinnie a lakossági energiaárakkal kapcsolatos elképzeléseit, azok közül is elsősorban a villanyárak befagyasztását, az infláció üteme a jövő év elején elérheti akár a 20 százalékot is” - figyelmeztet az UniCredit Bank elemzője. A nyári szezonnak köszönhetően a zöldségárak most ugyan valamivel lassabban nőnek, a zöldségekért azonban így is nagyjából a tizedével többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor (TASR-felvétel)
