Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-15 / 189. szám
www.ujszo.com egészség ■ 2022. augusztus is. GYÓGYHÍREK 11 Hét érdekes kijelentés az agyról 1 Minden emlős közül ■ az ember agya a legnagyobb Nem igaz. Minden emlős közül a legnagyobb agya az ámbráscetnek van. Bár ötször nagyobb az agya, mint az emberé, a testhez viszonyítva az ember tartja a rekordot. 2 A gerincvelő 4-5 éves ■ korban már nem nő tovább Tény. A gerincvelő az aggyal együtt a központi idegrendszer része. Az élet első 4-5 évében 40-45 cm-re nő, majd megáll a növekedésben. A test körülötte tovább nő, a gerinc pedig a felnőttkorig növekszik. 3 Agyunk kapacitásának ■ csak 10 százalékát használjuk ki Mítosz. Ez a feltevés a régi időkből, csaknem száz évvel ezelőttről származik. Az igazság az, hogy ha nem károsodik az agy, nagy része állandóan aktív. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy az agy kikapcsolt (például alvás közben), kiderült, hogy a neuronok hálózata továbbra is aktív. Tehát nem attól függ, mit csinálunk, ugyanis agyunk szüntelenül működik és a helyzettől függően állandóan aktivizálja a fontos területeket. 4 Nagysága ■ közvetlenül befolyásolja az intelligenciát Tévedés. Az agy nagysága nem függ össze az intelligenciával. Az intelligencia lényege a neuronok sűrűsége és a közöttük lévő kapcsolatrendszer. Ezt bizonyítja például Albert Einstein agya is. Meglepő, de kisebb volt az agya, mint az átlagembernek, pontosan 1230 g, miközben az átlagos emberi agy 1300-1400 g. A zseniális Einstein agya rendkívül bonyolult volt, speciális anatómiával, az egyes agyi területek közötti sűrű kapcsolatrendszerrel. 5 Az agy és ■ a multitasking Ha a multitasking két vagy több tevékenység egyidejű végzését jelenti, akkor el kell mondani, hogy az agy nem jó multitasker. Míg a vérnyomás vagy a légzés szabályozása egyszerre történhet, az agy egyszerre nem tud két vagy több tevékenységet folytatni. Viszont képes gyorsan átkapcsolni egyes feladatokra, ez a folyamat a task switching, vagyis feladatváltás. 6 A test legzsírosabb ■ szerve Tény. 75-80%-át víz alkotja. A maradék 20-25% szilárd szövet, aminek legalább 60 százaléka zsír. Az egészséges szervezet egy szervében a legnagyobb zsírkoncentrációt jelenti. Ezért az agyat a legkövérebb szervnek nevezhetjük. 7 A jobb hemiszféra az al■ kötő embereknél, a bal a logikusan gondolkodóknál dominál Mítosz. Az emberi agy két hemiszférából, féltekéből áll, amelyeket idegszál kötegek kapcsolnak össze. A bal hemiszféra a test jobb oldalán irányítja az izmokat, a jobb hemiszféra a test bal oldalán. Míg a bal hemiszféra általában az elemző gondolkodással, a logikai gondolkodással, a beszéddel, az írással és a számolással függ össze, a jobb hemiszféra a megérzésekkel, a képzelőerővel, az alkotással, a zenével és a művészetekkel. A későbbi kutatások azonban ezt a feltételezést megcáfolták és azt bizonyították, hogy az agy mint egész működik, és ilyen értelemben nincs hemiszférákra osztva. Mindkét agyfélteke szorosan együttműködik és szükség esetén átveszi a másik szerepét. Például a matematikai képességek is sokkal jobbak, ha a két hemiszféra együttműködik, (f-ki) Rés van Nem elégedett a fogai között? a fogszínével?... Hívjon minket bátran! A rendelő címe: 9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky utca 52/A. 1. em. 6. Tel.szám: +36/30/60-99-252. Az Árkádtól 5 perc sétára. röviden » Új szer a Helicobacter pylori ellen A gyomornyálkahártya-gyulladást, hosszú távon pedig akár gyomorrákot okozó Helicobacter pylori nevű baktériumok jó része mára ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben, ezért leküzdésük egyre nagyobb akadályokba ütközik. A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem és a Német Infektológiai Kutatóközpont kooperációjának eredményeként olyan új hatóanyagokra bukkantak, amelyek gátolják a baktériumok mozgását és szaporodását. A H.1937699761 pylori kis ostorszerü nyúlványok segítségével mozog a gyomornyálkahártyát borító sűrű nyálkában. A baktérium számára a helyzetváltoztatás képessége is létfontosságú, de a nyúlvány a szaporodása szempontjából is fontos. A kutatócsoport 4000 különböző vegyületet tesztelt, amelyek közül több alkalmasnak bizonyult arra, hogy lebénítsa a H. pylori mozgását biztosító nyúlványokat. A hatóanyagok közül egy a kísérleti egerekben is hatásosnak bizonyult anélkül, hogy lényeges hatással lett volna az egerek bélflórájára, ami a szokványos antibiotikumokról sajnos nem mondható el. » Beszédes szemek A kutatókat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen szerepet játszik a szemfehérje az emberi kommunikációban. Most dr. Fuhimiro Kanónak és munkatársainak sikerült megtalálni a választ. A szemfehérje - szklera vagy ínhártya - alapvetően azt jelzi a külvilágnak, hogy az illető éppen melyik irányba néz. Dr. Kano szerint az embernél azért lett ilyen a szem, hogy segítse a kommunikációt. Ha másokkal beszélünk, általában szemkontaktusban vagyunk egymással. Ekkor pontosan tudjuk, ki hova néz, és ki nem mondott üzeneteket is közölhetünk a szemünkkel. Az ínhártya segítségével a beszélgetőpartner egy pillanat alatt meg tudja állapítani, hogy a másik fél melyik irányba pillant. Feltételezhetően a kommunikációnak ez a típusa döntő jelentőségű a szociális interakciók és a kommunikáció szempontjából - vélik a kutatók..A kutatás során embereket és csimpánzokat teszteltek számítógépes képernyőn megjelenő képekkel. A kísérlet célja az volt, hogy sikerüljön megkülönböztetni a két, egymással rokon emlős faj esetében, hogy az egyedek milyen irányba néznek szemükkel. A kutatók megállapították, hogy az ember és a csimpánz egyaránt könnyebben meg tudja állapítani az ember pillantásának irányát, mint a csimpánzokét, amelyeknek nincs fehér ínhártyája. (eg-hírek) DP220395
