Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-13 / 188. szám

A reménység szimbóluma volt 2022. augusztus 13., szombat, 15. évfolyam, 32. szám Öt évig tartó restaurálás után újra egykori fényé­ben ragyog II. Lajos bajor király neuschwansteini kastélyának pompás trónterme. a kastély Bajor­. ____ ország íegismer­r W tebb kulturális M kincse, és turisz­­jLmmmJ MmmJ tikai mágnesként hat a külföldiekre, akik képesek fél órákat, egy órákat várni, míg be­bocsátást nyernek az egykori bajor király álomkastélyába. Legalább­is így volt a koronavírus-járvány előtt, amikor a sok turista között elvegyülve várakoztam a decemberi hidegben a kastély udvarán. Már akkor, 2018-ban is felújítási munkák folytak a mesebeli kas­télyban, egy-egy teremben színes selyemanyaggal voltak bevonva, letakarva a falak a látogatási idő alatt, ügyesen leplezve a restaurá­lást. Csak mint kíváncsi „felfede­ző” lestem be a függönyök mögé, remélve, valami titkos, izgalmas dologra bukkanok, de semmi ilyesmi nem történt, helyenként állványzatot és lecsupaszított fala­kat találtam. És japán turistákat, akik ugyanolyan kíváncsisággal, de jóval nagyobb vehemenciával keresték mindenütt a csodát. Az 1869—1886-ban épült kastély dísztermei első ízben esnek át teljes felújításon, a rekonstrukci­ót a tervek szerint jövő év végén fejezik be. Szakrális hatást kelt a trónterem, ahol a bizánci temp­lombelsők mellett a müncheni Allerheiligen-Hofkirche díszítésé­nek jegyeit fedezhetjük fel. A fal­festményeket, az aranyozásokat, a kandelábereket mind felújították csakúgy, mint a négy méter ma­gas monumentális csillárt is - tá­jékoztattak a hírügynökségek II. Lajos idejében a termet — s nem­csak azt - a legmodernebb tech­nika felhasználásával építették, a trónterem kupolájához szükséges karcsú acélkonstrukció számított például újításnak Eredetileg az északi oltárfülke fogadta volna be Lajos trónját, ám a király halála után elképzelését már senki sem valósította meg. A templombelső és a trónterem társítása is jól illusztrálja II. Lajos uralkodási felfogását: nemcsak királynak látta magát Isten ke­gyelméből, hanem közvetítőnek is Isten és a világ egésze között. Ez a gondolat a csillagdíszes ku­polában és a padlómozaikban is megtalálható, utóbbi a földet áb­rázolja növényeivel és állataival. A kupolaboltozat alatt a keresz­ténység előtti királyságok képvi­selői láthatók, az oltárfülkében lévő képeken Krisztus, a tizenkét apostol és a hat szent király. Nem a díszes trónterem a kastély legnagyobb helyisége, ahogy ta-A Bajorország jelképének számító neuschwansteini kastély a világ egyik legismertebb épülete, a pandémia előtt évente másfél millió látogatót vonzott Emlékek a neuschwansteini kastélyból Újra tündököl a trónterem ján jelenti ki, hogy őrült vagyok? Hisz még meg sem vizsgált!” A királyt ezután a bergi kas­télyba hurcolták, de letartózta­tása után három nappal, 1886. június 13-án holtan találták a Starnbergi-tó sekély vizében von Guddennel együtt. Halálának pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok. Az eredeti tervek azzal számoltak, hogy a kastélynak több mint 200 helyisége lesz, beleértve a vendé­gek és szolgálók szobáit. Összesen azonban csak 15 szobát és termet rendeztek be. Bár a palota egészé­ben nem készült el, a létező leg­modernebb technikával látták el: egyebek mellett elemmel működő csengőrendszerrel a szolgák és tele­fonvonalak számára. A konyhában modern tűzhely volt, a folyóvízhez meleg vizes rendszert építettek ki, ami akkoriban újdonságnak számí­tott, mint ahogy az automata öblí­­tésű WC is. Ha nekünk nem is, a felújítási munkáknak jót tett a koronaví­rus-járvány, mivel a több hóna­pig tartó lezárás alatt, látogatók hiányában a restaurátorok há­borítatlanul tehették a dolgukat. A restaurálás során eredeti szép­ségében állítanak helyre minden olyan termet, amelyet a látoga­tók is megtekinthetnek. Fotózni szigorúan tilos a kastélyon belül, a látottakat színes képekként emlékünkbe zárhatjuk míg a kastélytól komótosan lesétálunk a romantikus bajor falucskába, Schwangauba. Urban Gabriella Egykori fényében ragyog II. Lajos Ián gondolnánk, hanem az ún. énekesek 27x10 méteres terme, amely a palota keleti szárnyában, a király csodás lakása feletti ne­gyedik emeleten található. Hadd említsük meg pár mondat erejé­ig, hiszen ez volt II. Lajos, a meg­szállott Wagner-rajongó kedvenc projektje: a szoba egyik oldalát a Lohengrin témájával díszíttette, a másik oldal egy tribünszerű galérián keresztül érhető el. A dí­szítés mindenhol az ismert német legenda főhősének, Lohengrin­­nek, a Hattyúlovagnak hódol. (Fotók: a szerző (2), Shutterstock) Bár színpadot is emeltek, ame­lyet az uralkodó énekes lugasnak nevezett, sose számoltak azzal, hogy ezt az énekestermet udvari ünnepségére használják majd, a trónteremhez hasonlóan inkább a középkor lovagi kultúrát be­mutató, bejárható emlékműként szolgált II. Lajos, majd a későbbi látogatók örömére. A bajor király 1869-ben kezdte meg a kastély építtetését gyerek­kori álmainak megvalósítására, ám csak néhány hónapot tölthetett benne, a kastély 1886-os teljes be­fejezésekor már nem élt. Gyak­ran illették Lajost különféle jel­­zőkkel: Hattyúkirálynak vagy Mesekirálynak is nevezték, de leggyakrabban Őrült Lajos ki­rályként (Der Verrückte König Ludwig) emlegették. Végül a félénk uralkodót valóban őrültté és kormányzásra alkalmatlannak A magányos sziklára telepített kastély büszke tornyaival egy igazi kőből épült álom nyilváníttatták. Bernhard von Gudden pszichiáter professzor mondta ki a végső „diagnózist”, majd letartóztatta a királyt, aki szinte önuralmát vesztve vonta kérdőre von Guddent: „Mi alap­bajor király trónterme Felújították a négy méter magas monumentális csillárt is

Next

/
Thumbnails
Contents