Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-12 / 187. szám
2 KÖZÉLET 2022. augusztus 12. | www.ujszo.com Hamran keményen visszaszólt az ellenzéki képviselőknek, de Zilinkát sem kímélte Hamran István beleállt Maróé Éilinka kritikájába is, aki azt^llftotta, hogy feleslegesen húzták az időt az Alkony-ügyben. Az országos rendőrfőkapitány szerint a főügyész olyan dolgokért bírálja a rendőrséget és a Speciális Ügyészséget, amilyeneket az ő hivatala már többször is elkövetett. (TASR-feivétel) NAGY ROLAND Pozsony. Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint hatalmas politikai nyomás alatt kell dolgozniuk, mivel az ellenzéki politikusok folyamatosan próbálják lejáratni a nyomozókat. Példaként azt a kettős mércét említette, amely az együttműködő vádlottak intézményével kapcsolatos, és amelyet RobertFico (Smer) korábbi miniszterelnök olyan gyakran megkérdőjelez. Hamran kiemelte, az együttműködő vádlottak szerepe nagyon fontos a nyomozások során, teljes ügyek kimenetelét dönthetik el. Mint mondta, ennek segítségével sikerült feltárni például a Szered környékén működő hatalmas droghálózatot. „Ha felderítünk egy szervezett drogkereskedő csoportot, amely veszélyezteti a társadalmunkat, főleg a fiatalságot, a politikai színtéren senkinek sincs kifogása az ellen, hogy együttműködünk a vádlottakkal. Ebben az esetben 46 személyről van szó, akiknek a vallomásai alapján már több mint 20 személyt sikerült elítélni. Az együttműködő vádlott intézménye pótolhatatlan, de mindig csak azokban a botrányokban kérdőjelezik meg a létjogosultságát, amelyeknek valamilyen politikai felhangja van” - jelentette ki a rendőrfőkapitány. Ficóók ügye A kettős mérce azonban nem csak ebben az esetben zavarja Hamrant. Kitért az Alkony-botrányra (Súmrak) is, amelyben Ficón kívül Robert Kalinák (Smer) volt belügyminiszter, Tibor Gáspár korábbi országos rendőrfőkapitány, valamint Norbert Bödör nyitrai vállalkozó is szerepel. Bűnszervezet létrehozásával, hivatali jogkörrel való viszszaéléssel és adótitok megsértésével gyanúsítják őket. A vádirat szerint az említett személyek többször is találkoztak a kormányhivatal épületében, és arról tárgyaltak, hogyan tudnák lejáratni a politikai ellenfeleiket, és ehhez olyan információkat is felhasználtak, amelyekhez törvényes úton nem juthattak volna hozzá. így robbant ki például Andrej Kiska vagy Igor Matovic adózással kapcsolatos botránya is. Az Alkony-üggyel nemrégiben Maros Zilinka főügyész is foglalkozni kezdett, mégpedig azért, mert Ficóék azt állították, hogy a hatóságok szándékosan húzzák az időt. Meg is állapította, hogy a nyomozó és a Speciális Ügyészség ügyésze valóban késlekedtek, és 55 nappal tovább tartott a döntéshozatal a gyanúsítottak panasza ügyében, mint kellett volna. A főügyész fel is szólította a Speciális Ügyészséget, hogy haladéktalanul hozzanak döntést. Zilinka kettős mércéje Hamran azonban máshogy vélekedik az ügyről, a sajtótájékoztatóján fel is elevenítette az eljárás menetét. Mint mondta, április 22- én, vagyis három nappal az ügyfelei meggyanúsítása után Michal Mandzák, Gáspár és Bödör ügyvédje panaszt nyújtott be a rendőrségen. Ebben előre jelezte, hogy hamarosan csatolja az írásos indoklást is, de a nyomozó szerint ezt még hetekig nem tette meg. Hamran hangsúlyozta, ez egy kulcsfontosságú dokumentum a gyanúsítottak védelme szempontjából, hiszen ha a panaszt nyomós érvekkel támasztják alá, akkor a nyomozó akár le is állíthatja az eljárást. Mivel azonban az indoklás még június 15-én sem érkezett meg, a nyomozó továbbította az iratokat a Speciális Ügyészség ügyészének, akinek a végső-döntést meg kell hoznia. A rendőrfőkapitány úgy véli, a nyomozó várakozása jogi szempontból teljesen indokolt volt. Kiemelte, a Főügyészség munkatársai sem mindig siettek a panaszokkal kapcsolatos döntéshozatallal. Kiemelte például Peter Tóth ügyét, aki a Kuciak-gyilkosság előtt több újságírót is megfigyelt Marián Kocner megrendelésére. Az ő ügyében a Főügyészség nyolc hónapig várt a döntéshozatallal, ráadásul ugyanezzel az indoklással - vagyis vártak a panasz indoklására és át kellett tanulmányozniuk a vádiratot. Nő a bizalom Hamran Denisa Saková (Hlas) korábbi belügyminiszter bírálatát sem hagyta szó nélkül, aki nemrégiben a közösségi oldalán kritizálta a rendőrségen uralkodó állapotokat. Szerinte rendkívül alacsony a nyilvánosság rendőrségbe vetett bizalma, és a vezetői pozíciókba olyan személyek kerülnek, akiknek nincs meg a megfelelő szakmai felkészültsége. Az alacsony bizalommal kapcsolatban Hamran emlékeztetett, hogy ez a jelenség már hosszú évek óta tart, és a belügyminisztérium, amelyhez a rendőrség is tartozik, tizenkét évig a Smer kezében volt. A rendőrfőkapitány kiemelte, az utóbbi időszakban jelentősen javult a testület megítélése a közvélemény szemében, amit az utóbbi felmérések is alátámasztanak. Az egyik az AKO intézet felmérése, amely alapján a lakosság több mint 60 százaléka bízik a rendőrségben. A másik pedig a legutóbbi Eurobarometer, amelyben a bizalom 4 százalékponttal emelkedett. Hamran továbbá elutasította azt is, hogy nem szakképzett emberek kerülnek a kulcsfontosságú pozíciókba. Elmondása szerint jelenleg olyan vezetői vannak a rendőrségnek, akik hosszú évek óta a testület kötelékében dolgoznak, és rengeteg tapasztalatot szereztek. „Szégyellném kritizálni az új vezetőséget, ha olyan jelöltjeim lennének, mint amilyenek nekik voltak” - tette hozzá a rendőrfőkapitány. Kezd magához térni a turizmus A körzeti orvosok ellenzik az adósok ellátását Pozsony. A Körzeti Orvosok Szlovákiai Társasága (SVLS) ellenzi az egészségbiztosítási járuléktartozással rendelkezők teljes körű egészségügyi ellátásának bevezetését. Az adósok most korlátozott ellátásban részesülnek. Az orvosok társasága szerint a korlátozás eltörlése még inkább csökkentené a járulékfizetési hajlandóságot, tovább rontaná az ellátáshoz való hozzáférést és növelné a várólisták hosszát. Ezért felszólította az egészségügyi minisztériumot, hogy vonja vissza a javaslatot. „Jelenleg tíz- meg tízezrek szándékosan nem fizetnek egészségbiztosítást, és az ügyeskedők száma tovább nőné egy ilyen módosítás után” - közölte Monika Palusková, az SVLS elnöke. Arra is emlékeztetett, hogy az állam kisebb összeget fizet az általa biztosított személyek után, és az intézkedés tovább növelné a hiányt. A járulékhátralékosok most csak a halaszthatatlan egészségügyi ellátásra jogosultak, az orvostársaság szerint ez megfelelően szabályozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. (TASR) A szlovákiai turizmus lassan kezd visszazökkenni az eredeti kerékvágásba. A szállodák és panziók látogatottsága egyre ígéretesebben alakul, a világjárvány előtti szintet azonban még mindig nem sikerült elérnünk, ráadásul az egyes régiék között látványos különbségek vannak. Pozsony. „Míg 2020 júniusában 193 ezer, tavaly júniusban pedig 288 ezer vendég vette igénybe a szlovákiai szálláshelyek szolgáltatásait, a számuk idén júniusra 491 ezerre nőtt. Eves összehasonlításban így 71%-kal több látogató kereste fel a szállodákat és egyéb szálláshelyeket, de ez még mindig csaknem az ötödével kevesebb, mint a világjárvány előtti időszakban. 2019 júniusában ugyanis ez a szám elérte 610 ezret” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A látogatók közel 70%-a továbbra is belföldi vendég volt, a hazai turisták közül 334 ezren szálltak meg júniusban szlovákiai szállodákban és panziókban, ami már jócskán megközelítette a 2019-es 367 ezres hazai vendégszámot, a 2018-as adatot pedig már túl is szárnyaltuk. Egyre több a külföldi A jó hír, hogy a külföldiek száma is látványos növekedésbe kezdett. „A külföldi vendégek száma idén júniusban 3,3-szorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest, elérve a 157 ezret. Míg a világjárvány első két évében a külföldről érkezők a szállodavendégek alig 17%-át tették ki, idén júniusban ez az arány már 32% volt. Csak emlékeztetőül: a járvány előtti időszakban, 2019 júniusában az összes turista 40%-a érkezett külföldről. Régiós szakadék Az egyes régiók között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Júniusban Pozsony megye fogadta a legtöbb vendéget, 113 ezer látogatót, akiknek több mint a fele külföldi volt. Ezt követte Zsolna és Eperjes megye, ahol azonban a külföldi látogatók aránya a pozsonyinak csupán a negyede volt. „Sokatmondó adat, hogy a júniusban regisztrált 491 ezer turista 60 százaléka Pozsonyt, valamint Zsolna és Eperjes megye üdülőhelyeit választotta” - tette hozzá Morháéová. Zsolna megye 99 ezer, Eperjes megye 86 ezer turistát vonzott, a sorban pedig Besztercebánya (57 ezer), Kassa (40 ezer), Nagyszombat (36,5 ezer), Trencsén (32,6 ezer) és Nyitra megye (27,6 ezer) következik. Nőttek a bevételek Szlovákiában az idei második negyedévben a turisták 4361 szálláshely közül válogathattak, amelyekben 68 ezer szoba és 189 ezer ágy állt a látogatók rendelkezésére. A szobák átlagos kihasználtsága 31 százalék körül mozgott. A szállodák helyzete azonban javult az előző évhez képest. „A szálláshelyek 2022 második negyedévében 103 millió eurós árbevételt értek el, ami 2,7-szeres növekedés az előző év azonos időszakához képest” - nyilatkozta Morhácová, aki szerint a bevételek nagy részét, egész pontosan 65 százalékát a belföldi látogatóknak köszönhetik. Az egyedüli kivétel Pozsony, ahol a szállodák bevételeinek többsége a külföldi turistáktól származik. (ml) A koronavírus-járvány feje tetejére állította a szlovákiai szállodaipart, a vendéglátósok így kénytelenek voltak a legvadabb ötletekhez nyúlni a vendégek visszacsalogatása érdekében (TASR-feivétel)
