Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-09 / 184. szám
4 I RÉGIÓ 2022. augusztus 9. | www.ujszo.com Megújult cégér, régi recept TORNYAI BIANKA Júliusban volt egy éve, hogy új cégként, új névvel folytatta tevékenységét a közel három évtizede megnyílt pékség. A kenyérsütés módja, a recept változatlan. NÁDSZEG Lassan harminc éve sütik a ke- j nyeret a nádszegi pékségben. A kenyér receptje és elkészítésének módja ugyanaz, a cég azonban egy évvel ezelőtt új nevet kapott, hiszen új tulajdonosai lettek. A kezdetek A házaspárt alkotó Kiss Bartalos Éva és Kiss Balázs, valamint Éva bátyja, Bartalos Gábor egy évvel ezelőtt vette át az 1994-ben alapított JERE Pékséget. A céget a testvérek szülei, j Bartalos Etelka és Rudolf, valamint nagynénjük, Faragó Erzsébet és néhai férje, Krastenics János hozta létre. Azóta volt néhány hullámvölgy a pékség életében, Krastenics János évekkel ezelőtt elhunyt, egy időre be is zárták a vállalkozást, 2020 októ- ; bérében pedig elhunyt a másik alapi- i tó, Faragó Erzsébet is. Ekkorra már akkori férje, Faragó László is a csapat tagja lett, viszont ismét kérdésessé vált a családi vállalkozás további i sorsa. A fiatalok döntöttek úgy, hogy kár lenne veszni hagyni az öröksé- ; get, és átvették a pékség irányítását, j így alapították újra Cipók Kft. néven. „Azért választottuk ezt a nevet, mert ; Nádszegen, illetve a Mátyusföldön a j kenyér végét cipónak hívják. A cégé- i ren három kenyér szerepel, ami minkét, a bátyámat, a férjemet és engem jelképez, a három új tulajdonost” - magyarázza Kiss Bartalos Éva. Az egyszerűség elvén Az 1990-es évek végén volt egy időszak, amikor nagyobb mennyiségű kenyeret sütöttek, és a környék- i beli falvakba, például Nyárasdra, Alistálra, Vásárútra is szállítottak belőle, majd megjelentek a nagy bevásárlóközpontok, amelyekben bármikor lehetett kenyeret és pékárut venni, így a helyi vállalkozások fokozatosan leépültek. „Mi is megéreztük ennek hatását, a vevőkör megcsappant, illetve megváltoztak az igények. Mi viszont a kezdetektől a mai napig csak klasszikus, kovászolt fehér kenyeret sütünk, semmi más nincs a kínálatban. A pékségünk azt a kort idézi, amikor az emberek otthon bedagasztották a saját kenyerüket és elvitték megsüttetni a pékhez. A tészta semmiféle hozzáadott anyagok ízfokozót, tartósítószert nem tartalmaz, csak lisztet, vizet, sót és az előző sütésből félretett kovászt. Tulajdonképpen az a titka, hogy nincs titka” - részletezte Éva. Az új pékség lényegében nem különbözik a régitől, csak a személyi állományban történtek változások. Két alapító elhunyt, a gyerekek felnőttek, Kiss Balázs pedig Sok tényezőtől függ, mikor kerülhet be a kemencébe a kenyértészta, a helyiség hőmérsékletétől, a páratartalomtól, de még a kinti légnyomástól is Három méretben készül a kenyér a nádszegi pékségben, 700,1200 és 1700 grammosból választhatnak a vevők (A szerző felvételei) benősült a családba, így ismerkedett meg a kenyérsütéssel. Varázslatos folyamat Bartalos Etelka az egyetlen, aki a kezdetektől a pékségben dolgozik, ő az, aki minden nap elkészíti a hozzávalókat, beindítja a dagasztógépeket. Szinte mérés nélkül eltalálja az arányokat, annyira a kezében van már a mesterség. Ránézésre, tapintásra megállapítja, mikor kelt meg kellőképpen a tészta, mikor kell elkezdeni a gyúrást, vagyis a kenyér formázását, a veknibe adagolását. „Az egész folyamat háromórás kovásszal indul, vagyis az előző sütésből félretett savanyú tésztát keverem be a hozzávalókkal, majd 1-2 órás pihentetés után újra átkeverem. Nagyjából fél óra elteltével lehet elkezdeni a gyúrást. A szakajtókosárban tovább kelesztjük, utána mehet be a kemencébe” - sorolta a folyamat lépéseit. Fia, Bartalos Gábor elsajátította a mesterséget, most ők ketten végzik a munka legnagyobb részét. „Valójában ez egy csoda, hogy kenyeret tudunk alkotni, mert nincsenek műszerek, amik segítenének az egyes folyamatok elvégzésében, a kemence hőfokát nem lehet szabályozni, de a páratartalmat, a műhely hőmérsékletét sem, minden a tapasztalaton múlik. Egy évvel ezelőtt kóstoltam bele ebbe a mesterségbe és szerencsére ügyesen belejöttem, bár még nem tudok minden feladatot elvégezni. A gyúrás mellett a berakás és kiszedés az én feladatom” - mondta el Gábor. A Cipók pékség egyediségét az adja, hogy a kezdetektől egészen mostanáig fával fűtik a kemencét, azóta sem tértek át elektromos vagy gáztüzelésre. „A kemencét, miután kellő ideig fűtötték a fával, kisöprik és vizes ronggyal kitörölgetik, hogy a kenyér alja ne legyen kormos. Az sem mindegy, milyen fával, mennyi ideig tart a fűtés. Az ideális hőfok a kenyérsütéshez a 230-250 Celsius-fok. A fát apukám, Bartalos Rudolf szerzi be és vágja megfelelő méretűre” - tette hozzá Éva. Tervek, ötletek A Cipók kenyerét csak a pékségben lehet megvásárolni, hétköznap 60-70, hétvégén 150-200 kenyér készül. „Péntek délutánonként szinte látványpékséggé alakul át a műhely. Úgy jönnek be a vevők, hogy közben a háttérben megy a munka, látják, hogyan gyúrunk, dagasztunk, sütünk. Egyelőre csak munka mellett, szabadidőmben, de szívesen segítek én is. A jövőben szeretnék több időt ott tölteni” - árulta el Kiss Balázs. Az új tulajdonosok tervezik, több kenyeret sütnének, hogy a boltokban is árusíthassák, de ahogy fogalmaztak, nem tudnak átállni a tömeggyártásra, és mindenképpen szeretnék megtartani a jól bevált módszereket, receptet, minőséget. Számos ötletük van a lehetőségek további kihasználására, ezek megvalósítása azonban egyelőre várat magára. NÉMETI RÓBERT A tőketerebesi járásbeli település szívében évtizedeken át díszelgő, az utóbbi harminc évben azonban egyre rosszabb állapotban lévő malmot néhány héttel ezelőtt lebontották. Bár gyönyörű és gazdag múltú épület volt, az önkormányzat a rendezetlen tulajdonviszonyok és a malom életveszélyes állapota miatt a földdel egyenlővé tette. Értesüléseink szerint nem építik újra. BOLY Ugyan hónapokkal ezelőtt még mi is megfordultunk és fotókat is készítettünk a malomnál, a keleti régió érdekességeit és látnivalóit bemutató Felvidéki Útikalauz portál nemrég közzétett bejegyzése szerint már nem létezik. A közösségi portálokra felkerült fotókon több szögből is megcsodálható az egykor kedvelt épület. Bankó Tamástól, a Tripfactory tulajdonosától és ötletgazdájától megtudtuk, ők is csak a bejegyzés alá érkezett kommentekből tudták meg, hogy az általuk leírt történet és az épület már a múlté. „Mivel a fotókat hónaÉletveszélyes volt, lebontották a bolyi malmot Az épület sokak szerint a falu büszkesége volt, de állapota nagy veszélyt jelentett az arra bóklászóknak (A szerző felvételei) is írják, Boly egy csaknem 800 lelket számláló kis falu Királyhelmec közvetlen szomszédságában. Első írásos emléke az 1200-as évekből származik. Teljes történelmi fejlődésében a mezőgazdaság játszott fontos szerepet. A lakosok nagy része szekerezésböl, fakitermelésből, kosárfonásból és mezőgazdasági szerszámok gyártásából élt. A település egyik fontos építménye ezért is volt a kezdetben gőzgéppel, majd villanyárammal hajtott malom, amely hosszú évtizedekig szolgált. Az 1970-es évek végén, a helyi földműves-szövetkezet privatizációja után szűnt meg működni. A malom állapota a szakszerűtlen karbantartás miatt fokozatosan romlott, berendezésének nagy részét ellopták, még az ajtókat és az ablakokat is leszerelték. A tetőszerkezet ekkorra már olyan rossz állapotban volt, hogy a kétszintes épületet - amely alatt még pincehelyiségek is találhatók - életveszélyesnek minősítették. Időközben egy nagy illegális szeméthegy is keletkezett benne, amelyet a helyi önkormányzat nemrég felszámolt. A malom berendezésének nagy részét ellopták, még az ajtókat és az ablakokat is leszerelték pókkal ezelőtt készítettük, nem tudtuk, hogy az épület már nem létezik. A bejegyzés alá érkezett kommentekből, utána pedig a falu polgármestere Új Szónak adott rövid nyilatkozatából derült ki, mi történt. Bár nem tudjuk, de nem is kérdeztük az illetékeseket az épület megsemmisítésének okáról, sajnáljuk, hogy lerombolták” - nyilatkozta lapunknak a Felvidéki Útikalauz tulajdonosa. „A malom évek óta életveszélyes állapotban volt, és mivel nem volt elkerítve, úgy gondoltuk, megelőzzük a bajt és lebontjuk. Ezt láttuk a legjobb megoldásnak. Korábban már felmerült a malom rekonstrukciójának az ötlete, de mivel az alatta lévő földterületnek több tulajdonosa van, a tulajdonjogi problémákat pedig nem tudták orvosolni, nem volt más választásunk. A bontás mindössze néhány napig tartott. Jelenleg senki sem tervezi a malom újraépítését” - közölte lapunkkal a falu polgármestere. A malomról megjelent bejegyzésben
