Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-09 / 184. szám

4 I RÉGIÓ 2022. augusztus 9. | www.ujszo.com Megújult cégér, régi recept TORNYAI BIANKA Júliusban volt egy éve, hogy új cégként, új névvel folytatta tevékenységét a kö­zel három évtizede megnyílt pékség. A kenyérsütés módja, a recept változatlan. NÁDSZEG Lassan harminc éve sütik a ke- j nyeret a nádszegi pékségben. A ke­nyér receptje és elkészítésének mód­­ja ugyanaz, a cég azonban egy évvel ezelőtt új nevet kapott, hiszen új tu­lajdonosai lettek. A kezdetek A házaspárt alkotó Kiss Bartalos Éva és Kiss Balázs, valamint Éva báty­ja, Bartalos Gábor egy évvel ezelőtt vette át az 1994-ben alapított JERE Pékséget. A céget a testvérek szülei, j Bartalos Etelka és Rudolf, valamint nagynénjük, Faragó Erzsébet és né­­hai férje, Krastenics János hozta lét­­re. Azóta volt néhány hullámvölgy a pékség életében, Krastenics János évekkel ezelőtt elhunyt, egy időre be is zárták a vállalkozást, 2020 októ- ; bérében pedig elhunyt a másik alapi- i tó, Faragó Erzsébet is. Ekkorra már akkori férje, Faragó László is a csa­­pat tagja lett, viszont ismét kérdéses­sé vált a családi vállalkozás további i sorsa. A fiatalok döntöttek úgy, hogy kár lenne veszni hagyni az öröksé- ; get, és átvették a pékség irányítását, j így alapították újra Cipók Kft. néven. „Azért választottuk ezt a nevet, mert ; Nádszegen, illetve a Mátyusföldön a j kenyér végét cipónak hívják. A cégé- i ren három kenyér szerepel, ami min­­két, a bátyámat, a férjemet és engem jelképez, a három új tulajdonost” - magyarázza Kiss Bartalos Éva. Az egyszerűség elvén Az 1990-es évek végén volt egy időszak, amikor nagyobb mennyi­ségű kenyeret sütöttek, és a környék- i beli falvakba, például Nyárasdra, Alistálra, Vásárútra is szállítottak belőle, majd megjelentek a nagy be­vásárlóközpontok, amelyekben bár­mikor lehetett kenyeret és pékárut venni, így a helyi vállalkozások fo­kozatosan leépültek. „Mi is megérez­­tük ennek hatását, a vevőkör meg­csappant, illetve megváltoztak az igények. Mi viszont a kezdetektől a mai napig csak klasszikus, kovászolt fehér kenyeret sütünk, semmi más nincs a kínálatban. A pékségünk azt a kort idézi, amikor az emberek ott­hon bedagasztották a saját kenyerü­ket és elvitték megsüttetni a pékhez. A tészta semmiféle hozzáadott anya­gok ízfokozót, tartósítószert nem tar­talmaz, csak lisztet, vizet, sót és az előző sütésből félretett kovászt. Tu­lajdonképpen az a titka, hogy nincs titka” - részletezte Éva. Az új pékség lényegében nem különbözik a régitől, csak a személyi állományban történ­tek változások. Két alapító elhunyt, a gyerekek felnőttek, Kiss Balázs pedig Sok tényezőtől függ, mikor kerülhet be a kemencébe a kenyértészta, a he­lyiség hőmérsékletétől, a páratartalomtól, de még a kinti légnyomástól is Három méretben készül a kenyér a nádszegi pékségben, 700,1200 és 1700 grammosból választhatnak a vevők (A szerző felvételei) benősült a családba, így ismerkedett meg a kenyérsütéssel. Varázslatos folyamat Bartalos Etelka az egyetlen, aki a kezdetektől a pékségben dolgozik, ő az, aki minden nap elkészíti a hozzá­valókat, beindítja a dagasztógépeket. Szinte mérés nélkül eltalálja az ará­nyokat, annyira a kezében van már a mesterség. Ránézésre, tapintásra megállapítja, mikor kelt meg kellő­képpen a tészta, mikor kell elkezdeni a gyúrást, vagyis a kenyér formázá­sát, a veknibe adagolását. „Az egész folyamat háromórás kovásszal indul, vagyis az előző sütésből félretett sa­vanyú tésztát keverem be a hozzáva­lókkal, majd 1-2 órás pihentetés után újra átkeverem. Nagyjából fél óra elteltével lehet elkezdeni a gyúrást. A szakajtókosárban tovább keleszt­­jük, utána mehet be a kemencébe” - sorolta a folyamat lépéseit. Fia, Bar­talos Gábor elsajátította a mestersé­get, most ők ketten végzik a munka legnagyobb részét. „Valójában ez egy csoda, hogy kenyeret tudunk alkot­ni, mert nincsenek műszerek, amik segítenének az egyes folyamatok el­végzésében, a kemence hőfokát nem lehet szabályozni, de a páratartalmat, a műhely hőmérsékletét sem, minden a tapasztalaton múlik. Egy évvel ez­előtt kóstoltam bele ebbe a mesterség­be és szerencsére ügyesen belejöttem, bár még nem tudok minden feladatot elvégezni. A gyúrás mellett a berakás és kiszedés az én feladatom” - mond­ta el Gábor. A Cipók pékség egye­diségét az adja, hogy a kezdetektől egészen mostanáig fával fűtik a ke­mencét, azóta sem tértek át elektro­mos vagy gáztüzelésre. „A kemencét, miután kellő ideig fűtötték a fával, kisöprik és vizes ronggyal kitörölge­­tik, hogy a kenyér alja ne legyen kor­mos. Az sem mindegy, milyen fával, mennyi ideig tart a fűtés. Az ideális hőfok a kenyérsütéshez a 230-250 Celsius-fok. A fát apukám, Bartalos Rudolf szerzi be és vágja megfelelő méretűre” - tette hozzá Éva. Tervek, ötletek A Cipók kenyerét csak a pékség­ben lehet megvásárolni, hétköznap 60-70, hétvégén 150-200 kenyér ké­szül. „Péntek délutánonként szinte látványpékséggé alakul át a műhely. Úgy jönnek be a vevők, hogy közben a háttérben megy a munka, látják, ho­gyan gyúrunk, dagasztunk, sütünk. Egyelőre csak munka mellett, sza­badidőmben, de szívesen segítek én is. A jövőben szeretnék több időt ott tölteni” - árulta el Kiss Balázs. Az új tulajdonosok tervezik, több kenyeret sütnének, hogy a boltokban is árusít­hassák, de ahogy fogalmaztak, nem tudnak átállni a tömeggyártásra, és mindenképpen szeretnék megtarta­ni a jól bevált módszereket, recep­tet, minőséget. Számos ötletük van a lehetőségek további kihasználására, ezek megvalósítása azonban egyelőre várat magára. NÉMETI RÓBERT A tőketerebesi járásbeli te­lepülés szívében évtizede­ken át díszelgő, az utób­bi harminc évben azonban egyre rosszabb állapotban lévő malmot néhány hét­tel ezelőtt lebontották. Bár gyönyörű és gazdag múltú épület volt, az önkormányzat a rendezetlen tulajdonviszo­nyok és a malom életveszé­lyes állapota miatt a földdel egyenlővé tette. Értesülése­ink szerint nem építik újra. BOLY Ugyan hónapokkal ezelőtt még mi is megfordultunk és fotókat is készí­tettünk a malomnál, a keleti régió érdekességeit és látnivalóit bemuta­tó Felvidéki Útikalauz portál nem­rég közzétett bejegyzése szerint már nem létezik. A közösségi portálokra felkerült fotókon több szögből is meg­csodálható az egykor kedvelt épület. Bankó Tamástól, a Tripfactory tulaj­donosától és ötletgazdájától megtud­tuk, ők is csak a bejegyzés alá érke­zett kommentekből tudták meg, hogy az általuk leírt történet és az épület már a múlté. „Mivel a fotókat hóna­Életveszélyes volt, lebontották a bolyi malmot Az épület sokak szerint a falu büszkesége volt, de állapota nagy veszélyt je­lentett az arra bóklászóknak (A szerző felvételei) is írják, Boly egy csaknem 800 lelket számláló kis falu Királyhelmec köz­vetlen szomszédságában. Első írásos emléke az 1200-as évekből szárma­zik. Teljes történelmi fejlődésében a mezőgazdaság játszott fontos szere­pet. A lakosok nagy része szekerezés­­böl, fakitermelésből, kosárfonásból és mezőgazdasági szerszámok gyártá­sából élt. A település egyik fontos építménye ezért is volt a kezdetben gőzgéppel, majd villanyárammal haj­tott malom, amely hosszú évtizede­kig szolgált. Az 1970-es évek végén, a helyi földműves-szövetkezet priva­tizációja után szűnt meg működni. A malom állapota a szakszerűtlen karbantartás miatt fokozatosan rom­lott, berendezésének nagy részét el­lopták, még az ajtókat és az ablakokat is leszerelték. A tetőszerkezet ekkorra már olyan rossz állapotban volt, hogy a kétszintes épületet - amely alatt még pincehelyiségek is találhatók - életve­szélyesnek minősítették. Időközben egy nagy illegális szeméthegy is ke­letkezett benne, amelyet a helyi ön­­kormányzat nemrég felszámolt. A malom berendezésének nagy részét ellopták, még az ajtókat és az abla­kokat is leszerelték pókkal ezelőtt készítettük, nem tud­tuk, hogy az épület már nem létezik. A bejegyzés alá érkezett kommentek­ből, utána pedig a falu polgármestere Új Szónak adott rövid nyilatkozatából derült ki, mi történt. Bár nem tudjuk, de nem is kérdeztük az illetékeseket az épület megsemmisítésének okáról, sajnáljuk, hogy lerombolták” - nyi­latkozta lapunknak a Felvidéki Úti­kalauz tulajdonosa. „A malom évek óta életveszélyes állapotban volt, és mivel nem volt el­kerítve, úgy gondoltuk, megelőzzük a bajt és lebontjuk. Ezt láttuk a legjobb megoldásnak. Korábban már felme­rült a malom rekonstrukciójának az ötlete, de mivel az alatta lévő föld­területnek több tulajdonosa van, a tulajdonjogi problémákat pedig nem tudták orvosolni, nem volt más vá­lasztásunk. A bontás mindössze né­hány napig tartott. Jelenleg senki sem tervezi a malom újraépítését” - kö­zölte lapunkkal a falu polgármestere. A malomról megjelent bejegyzésben

Next

/
Thumbnails
Contents