Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-07 / 156. szám

HASZNOS TANÁCS 101 2022. július 7. | www.ujszo.com ÖSSZEFOGLALÓ A középiskolákban az érett­ségi vizsgák mér hetekkel ez­előtt lezajlottak, és a legtöbb egyetemen, főiskolán is be­fejeződött a vizsgaidőszak, a végzősök java leéllamvizsgé­­zott. A felhőtlen diákélet után nem szabad elfeledkezni az iskola befejezésével járó hiva­tali teendőkről. Az egyetemisták a záróvizsga le­tétele után azonnal elveszítik a diák státuszukat, a középiskolásoknak vi­szont az érettségi vizsga sikeres leté­tele után még joguk van egy utolsó nyári szünetre. Középiskolások Mivel a tanév hivatalosan mindig augusztus 31-éig tart, a középiskolák végzősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam a nyári szü­net végéig fizeti helyettük a kötelező egészségbiztosítást, a szülőknek pe­dig a szociális ügyi hivatal folyósítja a családi pótlékot. A diákok általában ki is szokták használni ezt az utolsó lehetőséget a zavartalan pihenésre. Aki az érettségi után munkába áll, azonnal elveszíti diák státuszát, de nem neki kell felvennie a kapcsola­tot az egészségbiztosítóval, hanem a munkaadójának, és az fogja befizetni a járulékokat is. Aki a nyári szünet alatt nem talál munkát, és szeptemberben sem he­lyezkedik el, annak tanácsos szep­tember 7-ig jelentkeznie a mun­kaügyi hivatalban. Senkinek sem kötelező regisztráltatnia magát az álláskeresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munka­nélkülinek fog minősülni. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak sa­ját magának kell térítenie az egész­ségbiztosítást. Aki szeptember 7-ig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, an­nak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezhet a bizto­sításában, és a hiányzó összeget utó­lag behajtják rajta. Egyetemisták A felsőoktatási intézmények végzősei a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik/elveszítették diák státuszukat, miközben nem a diplo­maosztó ünnepség dátuma a mérv­adó, hanem az államvizsgáé. Ese­tenként a kettő között több hét kü­lönbség lehet. Az állam a záróvizsga letétele után leállítja az egészségbiz­tosítási díj fizetését. Aki mindjárt másnap munkába áll, azt a munka­adó ismét bejelenti a biztosítóba, és az alkalmazottja után fizeti a járulé­kokat. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az állam helyette is fizetheti tovább a biztosítást, de nem automatikusan, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentke­zik a munkaügyi hivatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, illetve megtette, an­nak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire legkésőbb az éves elszámolás során rájönnek, és utólag kiszámlázzák a hiányzó napokat. Többféle élethelyzet A tanulmányok befejezése után különböző élethelyzetek alakulhat­nak ki, ebből kifolyólag a végzősök­nek más-más hivatali teendőik le­hetnek. Azok a középiskolások, akik főiskolára jelentkeztek, augusztus személyesen kell beadniuk a megye­­központban működő gyámügyi hi­vatalba. A kérdőívben meg kell adni, milyen gyermeket szeretnének örök­be fogadni kor, nem és más tényezők (pl. hajszín) szempontjából is. A hivatal ezután felméri a kérvénye­zők életkörülményeit, akik eközben részt vesznek egy legalább 26 órás, a gyermeknevelés szociális és jogi alapjairól szóló felkészítő tanfolya­mon. Ha a hivatal a tanfolyám után úgy dönt, hogy felveszi a kérvénye­zőket az örökbefogadást kérvénye­zők listájára, kezdődik a kiválasztás folyamata a hivatal, valamint a gyer­mek- és családközpont (gyermekott­hon) közvetítésével. Ez a legidőigé­­nyesebb rész, mert évekig tarthat, amíg az örökbefogadók kapcsolatba kerülnek a megfelelő gyermekkel. A gyermek kiválasztását egy több köz­vetlen találkozást igénylő ismerkedé­si szakasz követi, ahol kiderül, hogy kialakulhat-e szorosabb kapcsolat a felek közt. Ha ez sikerül, és a hiva­tal, illetve a gyermek- és családköz­pont is megfelelőnek látja a kialakult viszonyt, a bíróság javaslat alap­ján először egy legalább 9 hónapos örökbefogadási „próbaidőszakról” dönt. Ha pedig ez idő alatt is minden rendben van (pl. az örökbefogadók nem gondolják meg magukat), egy újabb javaslat alapján a bíróság dönt a tényleges örökbefogadásról, amely már egy életre szóló szülő-gyermek kapcsolatot eredményez az örökbe­fogadók és az örökbefogadott közt. végéig biztosan diáknak számítanak, és addig kiderül, felvették-e őket. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiztosítóba és a munkaügyi hivatalba. Aki korábban jelentkezik, a hivatal megszakítja a jóváhagyási folyamatot, hogy felvegyék-e az ál­láskeresők listájára. A végső döntést csak azután hozzák meg, miután ki­derül, milyen válasz érkezett a fel­sőoktatási intézményből. Vannak olyan fiatalok, akik a főis­kola befejezése után még tovább akar­nak tanulni. Az ö egészségbiztosítá­suk attól függ, levelező vagy nappali tagozaton folytatják-e a tanulmánya­ikat. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktorandu­­szi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettsé­get, a biztosítási díjat az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki meg­szerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, foly­tathatja-e a tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasí­tó választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkén­tes biztosítást köt, munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként. Vonzó külföld Sok végzős külföldre megy to­vábbtanulni, dolgozni, esetleg mind­kettőt egyszerre. Aki ott köt egész­ségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatnia kell a biztosítót még a kiutazás előtt leg­alább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ugyancsak egy héten belül. Aki külföldön tanul, az okta­tásügyi tárcánál meg kell érdeklőd­nie, hogy az általa kiválasztott irány­zat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ek­vivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, meg­szűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hó­napnál hamarabb hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott idő­szakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön fog dolgozni, és ott lesz társadalombiztosítása, annak itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása. (sza) Az örökbefogadási eljárásról Párommal öt éve vagyunk háza­sok. Nagyon szeretjük egymást és boldog, rendezett életet élünk, amiből már csak egy gyermek hiányzik, de sajnos sajátunk nem lehet. Pár hónapja felvetettem fér­jemnek az örökbefogadás lehető­ségét, és alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy megpró­báljuk. Nem tudjuk viszont, hogy egyáltalán hol kezdjük az intézke­dést, kihez forduljunk, és ponto­san azt sem, hogy milyen feltételei vannak ennek az eljárásnak. Az örökbefogadás az a jogintéz­mény, amely lehetővé teszi az egy­mással vérségi kapcsolatban nem álló személyek között is a családi közösség létrejöttét. Az örökbefo­gadásnak elsősorban a gyermek érdekeit kell szolgálnia, neki nyújt családi otthont, ellátást, gondosko­dást. A teljes szülő-gyermek kapcso­lat létrehozása azt jelenti, hogy ha pl. az örökbefogadónak van vér szerinti gyermeke is, a gyermekek testvé­rekké válnak, jogilag nincs köztük különbség. Az örökbefogadóknak gondoskodási kötelességük van az örökbefogadottal szemben, aki töb­bek között megkapja örökbefogadói vezetéknevét is, és az utánuk való öröklésre is jogosulttá válik. Az örökbefogadás jogi keretét fő­ként a családjogi törvény és a gyer­mekvédelmi törvény alkotják. Örök­be fogadni csak olyan feddhetetlen és az örökbefogadást kérvényezők listáján szereplő személynek szabad, akinek személyiségi, egészségügyi és morális tulajdonságai garantál­ják, hogy az örökbefogadás az adott gyermek érdekeit szolgálja. Általá­ban házaspárok fogadnak örökbe, de a lehetőség adott egyedülállóknak is. Az örökbefogadottnak kiskorúnak kell lennie, és fontos az örökbefo­gadók és a gyermek közti bizonyos korkülönbség is. IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. A törvény nem tiltja rokon örökbe­fogadását sem. A kiskorú örökbefo­gadásának jogi lehetőségét, akiről pl. a biológiai szülei lemondtak, bíróság állapítja meg. Magát az eljárást olvasónknak és párjának a lakhelyük szerint illetékes járási szociális és család­ügyi hivatalban kell kezdeniük egy örökbefogadási kérvény és kérdőív kitöltésével, amiket ezután további okiratokkal (orvosi és kereseti iga­zolás, erkölcsi bizonyítvány) együtt Munkavállalás az iskola befejezése után Már májusban nőtt az egyes munkaközvetítő portálokon a végzősök számára közzé­tett állásajánlatok száma. A cégek most új szakemberek közül válogathatnak, ugyan­akkor nem mindegyik fiatal­nak van esélye elhelyezked­ni. Aki munkába áll, az után a cég fizeti a járulékokat. A legtöbb munkalehetőség a kö­vetkező területeken van: termelés, kereskedelem, közlekedés, logisz­tika, üzlet, adminisztratív munka, idegenforgalom, egészségügy. A cé­gek elsősorban a szakképzett mun­kaerő iránt érdeklődnek, és főleg informatikusokat, közgazdászokat, műszaki irányultságú végzősöket keresnek, illetve egészségügyi dol­gozókat - tájékoztatott a kariera.sk portál. A végzősök átlagos kezdő bére a főváros térségében, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben a leg­magasabb. Pozsonyban a fiatalok elvárásai is nagyok, itt minimum 1100-1200 eurót szeretnének kez­dő fizetésnek. Ezzel szemben a ha­vi minimálbér 2022-ben mindössze 646 euró. Ha valaki a tanulmányok befe­jezése után szinte azonnal mun­kába áll, az egészségbiztosítót egy héten belül a munkaadója tájékoz­tatja a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is. Ugyanakkor a pályakezdő fiatal­nak is van bejelentési kötelezettsége: végzősként értesítenie kell az egész­ségbiztosítót, hogy befejezte tanul­mányait. A diák státusz megszűné­sének és a szerződés megkötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie az egészség­­biztosítást, hacsak nem jelentkezik be arra az időre a munkaügyi hi­vatalba. Vannak egyetemisták, akik már a tanulmányaik mellett elkezdtek vállalkozni, és vannak, akik most intézik a vállalkozói engedélyüket. A vállalkozás indításáról az iparen­gedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat az egyéni vállalkozónak saját magának kell térítenie. A Szociá­lis Biztosítóval (SP) szemben nincs semmilyen bejelentési kötelezettség. Járulékfizetési kötelezettség pedig a bevételek nagyságától függően a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével alakulhat ki. Aki az iskola bejezése után elhe­lyezkedik, az SP-vel szembeni te­endőket a munkaadó intézi. Vagy­is a cég bejelenti a biztosítóban, és minden hónapban a kivetési alapból, azaz a fizetésből elvezeti a kötelező társadalombiztosítási járulékot, (sza) Végzős diákok hivatalos teendői Aki az iskola befejezése után nem talál munkát, s nem is jelentkezik a mun­kaügyi hivatalban, maga fizeti az egészségbiztosítást (Shutterstock-felvétel) KÖVETKEZŐ TÉMA: DIÁKOK ALKALMI MUNKÁJA ■ A MUNKAVÁLLALÁS ELŐNYEI, FELTÉTELEI, INTÉZHETŐ KEDVEZMÉNYEK

Next

/
Thumbnails
Contents