Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-06 / 155. szám
www.ujszo.comj 2022. július 6. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 5 így harcolna a szaktárca az építőanyagok drágulása okozta problémák ellen VLADIMÍR MAtO Pozsony Az építőanyagárak az elmúlt hónapokban teljesen elszálltak, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy az elkövetkező időszakban javulhatna a helyzet. Mindez súlyos gondot okoz az építőipari cégeknek, a közbeszerzéseknél pedig az állami és önkormányzati megrendelőknek is. Hogyan segítene a kormány? A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az építőanyagok májusban átlagosan 31,8 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest. Csak májusban, vagyis az áprilisihoz képest 2,5 százalékos árugrást mértek. Hasonló a helyzet az építési munkák esetében is. Ezekért májusban átlagosan 17,3 százalékkal kértek többet, mint tavaly ilyenkor. Az építőipari vállalkozásoknak súlyos gondot okoznak a növekvő költségek, hiszen ha a megrendelők ezeket nem veszik figyelembe, a munkálatok folytatása veszteséges lehet számukra. Itt az árindexálás A hetekig tartó előkészítést követően a közlekedési tárca június végén rukkolt elő az első megoldási javaslattal, az árindexálással, ami egy olyan képlet, amelyet az építési munkálatok állami megrendelőinek a jövőben be kell építeniük a szerződésekbe. Az új indexálási képlet elsősorban azokat az állami tulajdonú vállalatokat érinti, amelyekben a közlekedési tárca a fő részvényes, vagyis például a Nemzeti Autópálya-társaságot (NDS), a Szlovák Közútkezelő Vállalatot (SSC) vagy a Szlovák Vasutakat (ZSR), amelyek a legnagyobb építőipari megrendelőknek számítanak. „Úgy gondolom azonban, hogy, ez kiváló inspiráció lenne a helyi önkormányzatok és más ajánlatkérők számára is” - mondta el Andrej Dolezal közlekedési miniszter, aki szerint ezzel elejét vehetnék a későbbi szerződésmódosításoknak. Kölcsönös előnyök Az árindexálás során kapott együttható kiszámítása több változót vesz figyelembe. A legnagyobb, 62 százalékos súlya természetesen az építőanyagáraknak van, amelyeket a Statisztikai Hivatal rendszeresen közöl. Az inflációs ráta húsz százalékos súllyal szerepel a számításban. Kisebb mértékben, nyolc százalékos súllyal a gázolaj árának a változását is figyelembe veszik. A fennmaradó tíz százalék egy olyan állandó, amelynek az értéke nem változik. A képletet a számlák benyújtásakor alkalmazzák majd. „Az állam is pénzt takaríthat meg a valorizációs formulának köszönhetően” - állítja Dolezal. A számítás szerinte mindkét szerződő fél számára előnyös, vagyis védi az ajánlatkérőket is, akik a jelenlegi magas építőanyagárak alapján készített ajánlatokkal írnának alá új szerződéseket. Az építésügyi tárca az árindexálásról a Közbeszerzési Hivatallal és az építőipari vállalkozók képviselőivel is egyeztetett. „Az előterjesztett javaslat elfogadható kompromisszumot jelent, mind az építőipari vállalkozók, mind a közigazgatás számára” - mondta Pavol Kovácik, a Szlovák Építőipari Vállalkozók Szövetségének (ZSPS) elnöke. Megoldatlan probléma Az új valorizációs formula azonban csak az új szerződésekben jelenik meg. így nem oldja meg azon vállalkozók problémáit, akiknek az árak váratlan emelkedése miatt nehézséget okoz a már leszerződött projektek befejezése. Az építőipari ágazat képviselői ezzel kapcsolatban már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az aláírt szerződések mintegy háromnegyedéből hiányoznak az infláció növekedését figyelembe vevő záradékok. Az ajánlatkérők voltak azok, akik a rögzített szerződéses ár fenntartása érdekében ragaszkodtak a kizárásukhoz, miközben gyakori érv, hogy az ajánlattevőnek a közbeszerzés keretében benyújtott ajánlatában az esetleges áremeléseket is figyelembe kell vennie. Az olyan áremelkedések mértékét, mint amilyeneket a«világjárvány és az ukrajnai háború okoztak, egyik fél sem láthatta előre az ajánlatok benyújtásának az időpontjában. Az ajánlatkérők nem rendelkeznek egyértelmű módszertannal a vállalkozók követeléseinek az értékelésére, és arra vonatkozóan sem, hogy a közbeszerzési törvény értelmében milyen körülmények között írhatnak alá szerződésmódosításokat előre nem látható körülmények miatt. „Világos szabályokra van szükség” - vallja Dolezal, aki szerint azonban nem minden építőipari vállalkozásnak fogadhatják el automatikusan az általa igényelt áremelést. „Részletekbe menően dokumentálniuk kell, hogy mennyiért vásároltak például fát vagy acélt” - tette hozzé a tárcavezető. Meghiúsult projektek Ha az állam nem talál hatékony és gyors megoldást a vállalkozók építési munkálatok végrehajtása során megnövekedett költségeire, fennáll a veszélye annak, hogy a vállalkozók elkezdenek kiszállni a projektekből. A jelenlegi áremelkedés ugyanis olyan látványos, hogy egyes esetekben az építőipari vállalat számára kifizetődőbb lehet a szerződés felmondásáért kifizetni a büntetést, mint viselni a magasabb költségekkel járó veszteséget. Ez a probléma az államot és a helyi önkormányzatokat egyaránt érinti. Példaként a pozsonyligetfalui (Petrzalka) villamosvonal építése említhető, ahol az építkezés gyakorlatilag leállt. A mintegy 90 millió euró értékű projekt kivitelezője bejelentette, hogy nem folytatja a munkálatokat, amíg nem írják alá az árak növeléséről szóló módosításokat. A kisebb projektek megvalósítása is egyre bonyolultabbá válik. Június végén például a zólyomi Zlaty Potok lakótelepen található park felújításának kivitelezője bejelentette, hogy visszalép a szerződéstől. Ennek okaként a meredeken emelkedő árakat jelölte meg, ami miatt nem tudja a parkot a 375 ezer eurós pályázati áron felújítani. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) az elnöke szerint a helyi önkormányzatok projektjei nagyjából 120 millió euróval drágultak. „Ha nem találunk megoldást arra, hogy ne kelljen felmondani a szerződéseket, az épitőipari vállalkozások megrendelések nélkül maradnak, el kell bocsátaniuk az alkalmazottaikat, az önkormányzatok pedig pénzt veszítenek” - állítja Branislav Tréger. Ráadásul, ha az uniós forrásokból finanszírozott projektek megvalósítása késik, előfordulhat, hogy a pénzt vissza kell fizetni. A helyi önkormányzatok ezért azt szorgalmazzák, hogy a kormány tárgyaljon a lejáró programozási időszak meghoszszabbításáról az Európai Bizottsággal. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Hol kaphatjuk turistaként a legtöbb pénzt az eurónkért? GAZDASÁGI HÍRMORZSA A valutaárfolyamok alakulása idén nyáron főként a Törökországban nyaralóknak kedvez, nem panaszkodhatnak azonban a Magyarországra látogatók sem - derül ki a ŐSOB bank elemzésóből, amely azt vizsgálta, hogyan alakultak a valutaárfolyamok a nyári turistaszezon kezdetón. Pozsony. A szlovákiai családok egy része az euróövezeten kívül tölti a nyári szabadságát, ahol a helyi valuták árfolyamának az alakulása azt is befolyásolja, hogy végül mennyit költenek a szolgáltatásokra, élelmiszerre, üzemanyagra vagy egyéb kiadásokra. Ha az euró erősödött a nyaralási célországban használt valutához képest, többet engedhetnek meg maguknak. Ezzel szemben, ha veszít az értékéből, ugyanannyiért kevesebbet engedhetnek meg maguknak, mint egy évvel ezelőtt. A CSOB elemzése szerint az euró tavaly júniushoz képest gyengült a cseh koronával szemben. Ez azt jelenti, hogy a nyaralók kevesebb cseh koronát kapnak egy euróért, mint tavaly. A különbség csaknem 3%. A magyar forint az előző évhez képest ugyanakkor jelentősen, több mint 14%-kal gyengült az euróhoz képest. A forint kedden egyébként új^bb történelmi mélypontra sülylyedt, egy euróért a nap folyamán már 409,84 forintot is adtak. A portfolio.hu elemzése szerint a Magyar Nemzeti Bank múlt heti kamatemelése csak átmenetileg erősítette a forintot, a befektetőket ugyanis továbbra is aggasztják a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanságok (EU-vita az uniós forrásokról, kivetett különadók, rendeleti kormányzás), illetve a nagy folyó fizetési mérleghiány, amit csak súlyosbít a gyenge forint és a magas energiaár. A CSOB szerint az összehasonlított devizák közül az év legnagyobb bukását a török líra könyvelhette el. Míg tavaly júniusban 10,38 török lírát kaptunk egy euróért, idén 17,96-ot, vagyis a török fizetőeszköz nagyjából 73 százalékkal gyengült az euróhoz képest. Minden jel arra utal, hogy az idei nyári szezon lesz az utolsó, amikor a turistáknak kunára kell váltaniuk az eurójukat, ha Horvátországba utaznak. Horvátország ugyanis 2023 januárjától az euróövezet következő tagországa lesz. A turisták így jövőre már ott is a közös európai valutával fizethetnek. Az euró egyébként az elmúlt egy évben 0,4%-kal erősödött a horvát kunához képest. A tavalyi évhez viszonyítva azonban az euró gyengült az egzotikus ázsiai célországok valutáival szemben. A Thaiföldön (-2,48%), a Fülöp-szigeteken (-2,21%) és az Indonéziában (-10,2%) nyaralók így kevesebbet kapnak az eurójukért, mint tavaly. Az elemzés szerint azonban ezek még mindig olyan országok, ahol az árfolyamváltozások után is általában jelentősen alacsonyabb az árszint, mint Szlovákiában. (TASR, mi) Az EP jóváhagyta a horvát eurót Strasbourg. Az Európai Parlament támogatja, hogy Horvátország huszadik államként jövő januártól csatlakozzon az euróövezethez - közölte az uniós parlament kedden. A 539 szavazattal, 45 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint Horvátország teljesíti az euró jövő év eleji bevezetésének összes feltételét. Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózónatagoknak. Horvátországban az árakat szeptember 5-től kunában és euróbán is ki kell majd írni, ami 2023 végéig marad érvényben. (MTI) AKTUÁLIS középárfolyamok Angolfont 0,8584 KB Lengyel zloty 4,7448 Cseh korona 24,751 KB Magyar forint 407,38 Horvát kuna 7,5246 Román lej 4,9438 Japán jen 139,77 KB Svájci frank 0,9932 Kanadai dollár 1,3364 Q USA-dollár 1,0290 VÉTEL - ELADÁS Privatbanka 1,07-1,01 25,37-24,13 Poatabank 1,08-1,01 25,74-23,76 417,98-385,82 Szí. Takarikpénztár 1,08-1,01 25,41-24,00 419,84-383,69 Tatia banka 1,08-1,01 25,61-23,88 422,02-381,82 CSOB 1,07-1,02 25,38-24,12 ÁHalánoa Hkalbank 1,08-1,01 25,54-23,95 419,37-383,26 első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerint a helyi önkormányzatok projektjei nagyjából 120 millió euróval drágultak (TASR-felvétel)
