Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-30 / 176. szám
141 KULTÚRA 2022. július 30. lwww.ujszo.com A versek rétegei között JUHÁSZ KATALIN Pár éve, talán még a világjárvány alőtt, talán már alatta, Tőzsár Árpád egy pozsonyi irodalmi randezvényan említést tett arról, hogy az öregséget próbálja versbe foglalni. Mi sem egyszerűbb ennél, futott át az agyamon akkor. Most meg már szégyenkezem emiatt. Persze el kellett olvasnom hozzá Tőzsár új kötetét. Az öregségről ugyanis nem lehet számvetés nélkül írni, az átélt, megtapasztalt dolgok mellett pedig ott az a rengeteg tárgyi tudás, az egyetemes kultúra kincsei, az összefüggések sűrű hálója, amelyből az átlagember jó, ha egy-két szálat észrevesz és lekövet. Ott vannak a szellemi értékek, mint magántulajdon, illetve mint közkincs, és a közt, a közösséget épp úgy alkothatja egy falu népe, mint az egész emberiség. Vagy azok a hajdan élt emberek, akik hatással voltak ránk. Vagy azok a most élők, akik pillanatnyilag hatással vannak ránk. Hadd mondjak egy személyes példát, bár „gondolta a fene” (Arany János híres mondása), hogy valaha egy mondatban fogom szerepeltetni Tőzsér Árpádot és Joni Mitchellt - no meg Arany Jánost. A minap épp be voltam zárkózva az új Tőzsér-kötettel, amely igazi elvonulós könyv, idő kell hozzá, nem túlélőüzemmódban pihegő olvasóknak való, hanem csakis azoknak, akik megengedhetik maguknak az elvonulás luxusát. Pittyent a telefonom, mert úgy neveltem, hogy figyelmeztessen, ha valami fontos történik a világban. És tényleg fontos történt, a newporti folkfesztiválon fellépett a 78 éves Joni Mitchell - erre tényleg senki sem számított. És én bizony megkönnyeztem azokat a dalokat, amelyeken anno nevelkedtem, és hálát adtam az égnek, hogy valamikor a szocializmus végnapjaiban ráakadtam erre a nőre, aki a huszadik század egyik legfontosabb dalnoka. Más ember lennék nélküle. Például a Both Sides Now című dala nélkül. De hogy jön a képbe Tőzsér Árpád? A Both Sides Now arról szól, hogy az ember idővel kellően bölccsé válik ahhoz, hogy egy-egy múltbeli eseményt, illetve magát az életet is több perspektívából vizsgálja, az érme mindkét oldalát lássa. Tőzsér Árpád új kötete ilyesfajta szembenézésekkel van tele, amellett, hogy az olvasó részéről is igényel egyfajta érettséget, az élettapasztalatokkal egyenes arányban növekvő nyitottságot. A versek többrétegűek, de az is elégedett lehet, aki nem jut el az alsóbb rétegekbe. Aki pedig utánanéz a megannyi mitológiai, kultúrtörténeti, irodalmi, közéleti utalásnak, bekerül abba a bizonyos sűrű hálóba, az nagyon lassan halad majd előre - megtörténhet, hogy naponta csak egykét verset tud elolvasni. Ami azt •jelenti, hogy egy hónapig is „cipelheti” magával mindenhová ezt az alig 70 oldalas könyvecskét. A szöveg legtöbbször nem oszlik verszszakokra, ez a „faltól falig” forma a grafikai élményen túl a belehelyezkedést, beleveszést is segíti. Tágasak a terek, az idő pedig olyan relatív, hogy szinte nem is tényező már. Minden most történik, az is, ami évszázadokkal ezelőtt megtörtént. Az ember úgy néz vissza, hogy a jelent is látja, ezt az összekuszált, halálra ítélt világot, amelyben már nem lehet nevükön nevezni és a helyükön kezelni az értékeket. Már a köteteim is egyfajta meg nem értettségre, falnak beszélésre utal. A járvány csak egy-két szövegben jelenik meg, a szerző nem híve a manapság oly divatos karanténköltészetnek. Ebben a látszólagos nemtörődömségben benne van a befelé figyelés igénye, valamint az a tény, hogy a költő karanténban is azt csinálja, amit egyébként - otthon ül és ír, vagy olvas. És bizonyos kor után csak a legfontosabb (Somogyi Tibor felvétele) dolgokba fektet energiát. Másképp nézi a csillagokat is, mint anno - ezt a kötet címadó versében fejti ki a szerző -, mindenre új rétegek rakódnak, és a visszaemlékezés olyasfajta hátrálás az időbe, amely ugyanaddig tartana, mint idefelé - szóval csak a legmerészebb időmilliomosok vágjanak bele. Idézni nem is igazán tudok a kötetből, mert csak egész szöveget lenne érdemes, a kiragadott sorok ez esetben olyanok lennének, mintha egy finom ételnek csak egyik összetevőjét kóstolnánk. De talán a (szerzőre kevésbé jellemző) könnyedebb versek közül belekukkanthatunk egybe: „Takaréklángon a nyárfa,/ más húrokon zsong az erdő. / Lemerül a szín, le a fény is,/ a lenti homály meg feljő./ Felhők lefüggönyözve/ úsznak az alacsony égen, /föléjük nyúlik egy hegycsúcs/- Parnasszosz volt talán régen./ Utolsó levelét ejti/ az erdők juhara, tölgye - , a Parnasszoszról egykor/versek hulltak a völgybe./ Takaréklángon a költők, - /asztráltestben virrasztasz./ A juhar mintha nevetne,/sok foga sárgán villog.” (Ősz a Parnasszoszon) A humor is ki-kivillan időnként a rétegek közül, de ilyenkor szinte mindig valami szívszorító dologgal vegyül. Vagy szemmel látható, mert történetesen egy mobiltelefont formáz meg, az egykor avangárdnak számító képversek mintájára. „A készülékből egy kahácsoló, krákogó, el-elhaló hangot hallok - ki garantálja, hogy kedves barátom, L., akit egyébként már egy éve nem láttam, még életben van, nem valahonnan a túlvilágról kahácsol bele a telefonba?” És vannak az úgynevezett problémafelvető versek. „(Apropó: nem megy fejembe, hogy az/ember, a Semiramis-függőkert, a burmai / tízezer templom, a Pena Mesepalota s /Az égő zsiráf szürrealizmusának / megálmodója a túlvilágot többnyire csak az/ evilág másolataként tudta/tudja elképzelni./ Csoda-e, ha mi, vének immár lángban, / fejünk a tagadott égben, más túlban vagy / legalább végleges végben reménykedünk!)^ Tőzsér Árpád nyolc évvel idősebb Joni Mitchellnél. Ez a 2019-2021 között született verseket tartalmazó kötet legalább akkora fontosságú tett volt a részéről, mint az a bizonyos newporti fellépés. Lám, a legnagyobb szlovákiai magyar költőnek még mindig van mondanivalója számunkra. Érezzük magunkat megtisztelve. Tőzsér Árpád: Suttogások sötétben, Kortárs Könyvkiadó 2021 ígéretes világpremierek a torontói filmfesztivál versenyprogramjában Szeptember 8. és 18. között rendezik idén a Torontói Nemzetközi Filmfesz(Fotó: Shutterstock) RÖVIDEN Stabil filmtámogatás lenne a cél Prága. Hatszázmillió koronával növeli idén a cseh kormány a filmforgatások állami támogatását, jelentette be Martin Baxa kulturális miniszter. Az állami filmalap támogatásokra használható kerete már tavasszal kimerült. Miután főleg a külföldi filmstábok csehországi forgatásai komoly bevételeket hoznak az államnak, a kormány az állami filmalap támogatásokra fordítható öszszegének növeléséről döntött. A kulturális minisztérium munkabizottságot állít fel, amelynek feladata egy jobban működő és stabilabb filmtámogatási rendszer kidolgozása lesz. A filmproducerek kimutatása szerint a külföldi filmstábok 2021 - ben rekordnagyságú összeget, 12 milliárd koronát költöttek el Csehországban. A filmtámogatások körüli problémák azonban ahhoz vezettek, hogy az idei évben néhány stáb elhagyni készült Csehországot. Martin Baxa közölte, hogy a filmtámogatásokra szánt összeg 2023-ban és 2024-ben is mindenképp eléri majd az idei 1,4 milliárd koronás szintet. (MTI) Újra teljes lesz a Quimby csapata Budapest. Két év kihagyás után ősztől ismét Kiss Tibivel koncertezik a magyar alternatív könnyűzene egyik legnépszerűbb formációja, a Quimby. Sajtóértesülések szerint október 1-jén lép fel teljes létszámban a zenekar, a koncertet a Budapest Parkban tervezik megtartani. A Quimby több mint két éve jelentette be, hogy Kiss Tibi határozatlan időre visszavonul, mert alkoholfiiggősége miatt terápiára van szüksége. A frontember alkoholproblémái miatt ugyanis egyre nőtt a feszültség a csapatban. Balanyi Szilárd, az együttes billentyűse tavaly februárban azt nyilatkozta, hogy rengeteg beszélgetésnek kell megelőznie azt, hogy a Quimby újra teljes létszámban álljon a színpadra, nagyon sok dolgot kell át- és kibeszélni ahhoz, hogy megint működni tudjon a zenekar. A zenekar több posztja utalt arra, hogy ezek a beszélgetések már hetek-hónapok óta zajlanak, legutóbb a zenészek egy vidéki házba vonultak vissza egy időre, hogy együtt legyenek. (hk, telex.hu) Nyilvánosságra hozták a szeptemberi Torontói Nemzetközi Filmfesztivál díszbemutatóinak programját: Anna Kendrick, Emma Thompson, Russell Crowe, Jane Fonda, Jessica Chastain, Viola Davis és Jennifer Lawrence is szerepel majd új filmjével a szemlén. A fesztivál 47. évadának számos világpremierje között lesz Tyler Perry új Netflix-filmje, az A Jazzman's Blues, Peter Farrelly vietnámi háborús mozija, a The Greatest Beer Run Ever, amelyben Russell Crowe és Zac Efron játszik, valamint Catherine Hardwicke Prisoner's Daughter című drámája, amelyben Kate Beckinsale és Brian Cox látható. A szeptember 8. és 18. között zajló fesztivál szervezői 18 gálavetítéssel készülnek. Vörös szőnyegen vonulnak majd a Black Ice című, fekete hokisokról szóló dokumentumfilm alkotói, az Alice, Darling című pszichológiai thriller szereplői, köztük Anna Kendrick, és a Nicolas Cage szereplésével forgatott Butcher's Crossing stábja is. A programban látható majd Shekhar Kapur What's Lotivált ve Got To Do With It című romantikus vígjátéka, amelyben Lily James és Emma Thompson játszik, a Raymond & Ray című film Ewan McGregor és Ethan Hawke főszereplésével, akik apjuk temetésén találkozó féltestvéreket alakítanak, valamint Reginald Hudlin Sidney című dokumentumfilmje az Oscar-díjas Sidney Poitier-ről. Vetítik még Paul Weitz Moving On cimű filmjét Lily Tomimnál és Jane Fondával, továbbá a Roost című filmet is, amelyet Amy Redford, Robert Redford lánya rendezett. A torontói Különleges bemutatók-szekcióban 45 filmet láthat a közönség, köztük Zachary Wigon Sanctuary című filmjét, Henry Selick és Jordan Peele Wendell & Wild című stop-motion animációját, Richard Eyre Allelujah című kórházas filmjét Judi Denchcsel, valamint a Nyugaton a helyzet változatlan című német irodalmi klasszikus adaptációját Dániel Brühl főszereplésével és a Jennifer Lawrence közreműködésével forgatott Causeway című veterándrámát. (MTI)
