Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-30 / 176. szám
Talpra állnak? Riport a nagykeszi Reménység Házából 9. oldal állítják, hogy a cápatámadások rendkívül ritkák, az elmúlt hetek történései mintha rácáfolnának erre az állításra. Szinte minden napra jutott egy támadás, többször olyan helyeken is, ahol az ember nem feltételezné a cápa előfordulását. 2022. július 30., szombat, 15. évfolyam, 30. szám nyian, mint cápatámadás miatt. „Valójában sokkal nagyobb az esély arra, hogy valaki a tengerpartra tartva vagy onnan hazajövet út közben szenved balesetet, mint hogy a tengerben cápatámadás célpontja legyen. Sőt, a lottó főnyereményére is több az esély” - hangsúlyozzák. A cápáknak ötszáznál is több faja létezik. Közülük 34 olyan, amelyről akár csak egyszer is feljegyezték az elmúlt évszázadok során, hogy egyede emberi sérüléssel járó balesetet okozott. A súlyos cápatámadások nagy része pedig csupán négy fajhoz, a fehér cápához, a tigriscápához, a bikacápához és az óceáni fehérfoltú cápához köthető. Ugyanakkor még ezek a cápatámadások is jórészt félreértésen, prédatévesztésen alapulnak, nem beszélve a provokált cápatámadásokról, például amikor egy jó szelfi kedvéért finom falatokkal próbálják közelebb csalogatni őket - mutatnak rá a szakértők, hozzátéve, hogy az emberek és a cápák találkozásakor általában nem az ember, hanem a cápa húzza a rövidebbet, hiszen a cápákat százmillió számra fogják ki évente. A cápauszonyleves miatt kifogott állatokat uszonyaik levágása után gyakran eleven halálraítéltként lökik vissza a tengerbe. A cápák közveden pusztítása, valamint az olyan közvetett tényezők, mint az óceánok szennyezése, felmelegedése és savasodása miatt számos fajuk ritkulóban van, és több közülük ma már kritikusan veszélyeztetettnek számít - mutatnak rá. Felidézik, hogy 2017 decemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 72. ülésszakán hirdették meg a 2021-től 2030-ig tartó Óceánok Évtizedét. Az évtizedhez kapcsolódó egyik központi fogalom az óceánokra, világtengerekre vonatkozó általános műveltség, illetve annak terjesztése, bővítése a széles nyilvánosság körében. Az UNESCO kiemelten foglalkozik ezzel a témakörrel, olyan világméretű együttműködést hozva létre, amelynek célja, hogy felhívja a széles nyilvánosság figyelmét az óceánok védelmére és fenntartható hasznosítására. A kezdeményezéshez a budapesti állatkert is csadakozott. Ennek a munkának már több mint egy évszázados hagyománya van, mivel Magyarországon az első nyilvános, tengeri állatokat is bemutató akvárium is az állatkertben nyílt meg még 1912-ben. A cápákkal kapcsolatos tévhitek ellen ismeretterjesztő programjaival is küzd a Fővárosi Állatkert. Ismertetésük szerint a 2018-ban megnyílt cápasuliban a cápák több fajával is találkozhatnak a látogatók, heti öt napon - kedden, szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap - pedig merüléses cápaetetést is tartanak, amelynek során a gondozók könnyűbúvár felszerelésben lemerülve etetik és tréningezik az állatokat. (MTI, ug) Bár a szakértők azt a valóságnak. Legalábbis ezt állítja közleményében a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert. Azt írják, a cápatámadások ritka, kivételes, rendkívüli esetek, s mint ilyenek, igen alaposan dokumentáltak is. A hiteles adatokat az International L egutóbb Barcelonában ijesztették meg gyorsan úszó cápák a spanyolokat, négy tengerparti területet körbekerítettek, és kiűzték a nyaralókat a tengerből. A vízimentők szerint többen a parttól alig 100 méterre úsztak. Vasárnap reggel pedig az Adrián, Tribunjnál észleltek egy cápát alig néhány méterre az úszó emberektől. Az egyik legbrutálisabb cápatámadás július elején történt Egyiptom vörös-tengeri partvidékén. A turisták által kedvelt Hurghada előtti vizekben egy 68 éves osztrák nőt támadt meg egy cápa, leharapta a nő egyik lábát és egyik karját, s bár a sérültet sikerült kimenteni, nem sokkal a kórházba szállítása után meghalt. Elizabeth Sauer nem sokkal a végzetes baleset előtt azt mondta a férjének, hogy csak egy pillanatra visszamegy a vízbe. Végzetes pillanat volt. Másnap újabb halálos cápatámadás történt ugyanott, az áldozat állampolgárságát azonban nem tették közzé. Azt sem tudni, hogy ugyanannak a tengeri ragadozónak a számlájára írható-e mindkét támadás. A helyi média szerint makócápára gyanakodnak, ami akár négyméteresre is megnőhet. Vérszomjas fenevadnak tekinti a cápákat az emberek jó része, noha az a kép, ami az ilyen hírek nyomán a cápákról az emberekben kialakul, egyáltalán nem felel meg Cápasuli a budapesti Fővárosi Állatkertben Éppen hogy csak megúszta... (Fotók: Shutterstock, Facebook/zoobudapest) Shark Attack File (ISAF) adatbázisában kezelik. A nyilvántartást 1958-ban hozták létre, és jelenlegi kezelője a Floridai Egyetem Természetrajzi Múzeuma. Az ISAF adatbázisában több mint hatezer esedeírás szerepel (ideértve a könynyebb sérülésekkel járó balesetekről szóló beszámolókat is) 1580-tól kezdve egészen napjainkig. A statisztikák szerint egész világon évente 100 és 200 közötti a cápatámadások száma, de ebben a számban a provokált cápatámadásoktól kezdve az akváriumi balesetekig, a kisebb horzsolásoktól a cápaketreccel való összeütközésekig minden eset benne van. A statisztika alapján a „nem provokált” cápatámadások száma 50 és 100 között szokott lenni évente, a halálos kimenetelű cápatámadások száma pedig egy évben ádagosan öt és tíz közötti. Összehasonlításként hozzáteszik, hogy a világon évente több mint egymillióan halnak meg közúti balesetben, százezerszer any-
