Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-29 / 175. szám
www.ujszo.coml 2022. július 29. KÖZÉLET I 3 Kiszáradt folyók, hőség. Ez a klímaváltozás! CZÍMER GÁBOR Pozsony. Rendkívüli aszály van, a klímaváltozást a saját bőrünkön érezzük. A szakértők szerint a szárazság káros hatásainak mérséklésére a táj vízmegtartó képességét kell növelni. Hosszú távon azonban a szón-dioxid-kibocsátás csökkentése jelenti a megoldást. Az elmúlt napokban többször írtunk arról, hogy egymás után száradnak ki az ország folyói. így például a kelet-szlovákiai magyarlakta vidék egyik folyójának, a Bódvának a medrében Szepsi városánál is csak száraz por van. A folyó vízszintje már a korábbi években is csökkent, de még egyszer sem tűnt el teljesen. A halaknak esélye sem volt, gyakorlatilag kipusztultak, a folyó ugyanis 15 kilométeres szakaszon száradt ki. A Zsolna városán is keresztülfolyó Rajcsánka (Rajcanka) szintén hasonló sorsra jutott. A felsőbb szakaszán, Facskótól (Fackov) egészen Frivaldnádasig (Rajecká Lesná) kiszáradt. Az utóbbi településen található az ismert üdítőital-márkának, a Kofolának az üzeme, ahol a szárazság miatt csökkent a víz szintje a hat méter mély ún. ellenőrző kútban. Emiatt a minimumra kellett csökkenteni a termelést. Az üdítőhöz felhasznált víz sokkal mélyebbről, 100 méter mélységből származik, ahol elegendő a vízhozam, de a gyártási technológiát a felszíni szárazság mégis befolyásolja. Ugyancsak kiszáradt már a Miavai járásban a Chvojnica patak és a Brezovsky patak is. Hőség és szárazság A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) mérőállomásainak adatai szerint az ország legnagyobb részén meteorológiai értelemben a harmadik, vagyis a legmagasabb fokozatú szárazság van. Az intézet figyelemmel követi a folyóvizek vízszintjét is. Az adatokból kiderül, hogy az ország szinte összes patakjában és folyójábán kritikusan alacsony a vízállás, sok kisebb vízfolyás ki is száradt, de még a Duna napi vízhozama is csak a sokéves napi átlag 40-60 százaléka között mozog. Az SHMÚ a közösségi oldalán hívja fel a figyelmet arra, hogy az idei két nagyobb hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt. A nagykürtösi járásbéli Alsópalojta (Dőlné Plachtince) községben július 21-én például kereken 40 Celsius-fokos levegő-hőmérsékletet mértek. Az intézet július 25-i közlése szerint az ország 60 százalékát rendkívüli szárazság sújtja, de egyben az is igaz, hogy Szlovákia területének 99 százalékán valamilyen mértékű aszály van. Az ország területének 10 százalékán pedig már rendkívül kritikus a helyzet. Az SHMÚ egyébként a pénteki napra az ország déli sávjában, a Komáromitól a Szobránci járásig elsőfokú hőségriasztást adott ki. A vízhiány miatt a hatóságok több mint tíz településen rendkívüli állapotot hirdettek. A Rozsnyói járásban lévő Andrási (Paca) községbe például már lajtos kocsival hordják az ivóvizet. A Tátra Nemzeti Park (TANAP) a kijelölt turistaútvonalakon kívül megtiltotta az erdőkbe való belépést. A Kassai, a Kassa-vidéki és az Ersekújvári járásban pedig teljes mértékben megtiltották az erdős területekre való belépést, hiszen a rendkívüli szárazság miatt most óriási a tüzek kialakulásának a veszélye. 100 óv múlva Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének klímakutatója lapunknak elmondta, a hét végén egy hidegfront érkezik a térségbe, ami csapadékot hoz, de ebből egyes tájegységek kimaradhatnak. „Ez a hidegfront azonban nem vet véget az aszályos időszaknak, ahhoz egy több héten át tartó csapadékesemény kellene, ámely feltöltené a talajban a tél óta kialakult nedvességhiányt” - magyarázta a kutató. Pongrácz arról is beszélt, a klímamodell-szimulációk ugyan eléggé bizonytalanok a nedvességgel kapcsolatos előrejelzések terén, de az biztos, hogy az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás a szárazságokra is hatással van. „Ha ugyanúgy folytatódik az üvegházhatású gáz kibocsátása, mint eddig, akkor az ilyen súlyosabb aszályok gyakorisága az évszázad végéig akár 20-30-40 százalékkal növekedni fog” - magyarázta. Ha sikerül csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, akkor javulhat a helyzet, de ennek a hatása csak valamikor 2100 után válna érezhetővé. Óvni kell a vizet Miklós László professzor, a Szlovák Tudományos Akadémia Tájökológiai Intézetének főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, aki korábban környezetvédelmi miniszter is volt, két okot lát a mostani rendkívüli aszály mögött. „Az egyik természetesen, hogy egyszerűen kevesebb az eső. A másik azonban, hogy az utóbbi száz évben az ember arra törekedett, a tájból a vizet minél gyorsabban elvezesse” - magyarázta azzal, hogy a vizes területek lecsapolása, a folyók szabályozása ez utóbbi célt szolgálta. Az egykori nedves élőhelyeket, ártereket, nádasokat, nedves réteket lecsapolták és átadták a helyüket a mezőgazdasági termelésnek. A folyók medrét pedig nagyrészt kiegyenesítették. „A mostanság a bányavízszennyezés miatt sokat emlegetett Sajó ártere egykor két-három kilométer széles volt. Ma pedig ez a folyó be van szorítva egy nagyjából harminc méter széles sávba” - említett egy példát a professzor és hozzátette, az ilyen szabályozással ugyan elkerülhetőek az árvizek, de a táj is kiszárad. Rámutatott, hogy a folyókon kívüli vízmegtartó képesség is nagyban hiányzik. „Az óriási mezőgazdasági parcellákon gyakran még egy bokrot sem látni. Emiatt egyszerűen nincs, ami visszafogja a vizet a talajban” — mondta azzal, hogy az erdők, bozótosok szivacsként tartják magukban a vizet. A nagy parcellák létrejöttét Miklós azzal magyarázta, a mezőgazdasági vállalkozók igyekeznek olyan körülményeket kialakítani, hogy az óriásgépek, traktorok, kombájnok mozgása a lehető legolcsóbb legyen. A nagy, összefüggő mezőgazdasági táblák miatt a kevés csapadék is gyorsan elfolyik és nincs, ami feltöltse a folyókat. Ráadásul a mezőgazdaság és az ipar is sok vizet vesz ki a folyókból. A professzor szerint a természetes növénytakaró helyreállítása mellett, a kisebb víztározók építése is megoldást jelenthet a problémára. A hétvégén érkező hidegfront nem vet véget az aszályos időszaknak, ahhoz egy több héten át tartó csapadékesemény kellene, amely feltöltené a talajban a tél óta kialakult nedvességhiányt (TASR-felvétel) Az abortusz ugyan legális, de sok esetben nehéz hozzájutni BUGÁRANNA Szlovákia Európa egyik legrosszabb országa a legális, biztonságos és időben történő művi terhességszakításhoz való hozzáférés szempontjából - az Európai Abortuszpolitikák Atlasza szerint az 52 európai ország közűi a 43. helyen, tehát a sereghajtók között végeztünk. A hazai szakértők kampányt indítanak a nők reprodukciós egészségének támogatása érdekében. Pozsony. Az állam különböző akadályokat görget azon nők elé, akik valamilyen oknál fogva a terhesség megszakítása mellett döntöttek - a Nemzetközi Családtervezési Szövetségek Európai Hálózata (IPPF EN) által kidolgozott abortuszpolitikai térképből kiderül, ez nemcsak Szlovákia esetében igazolódott be, számos európai országban akadályok sorát kell leküzdeniük a nőknek, hogy hozzájussanak az egyébként számos nemzetközi dokumentum által is garantált egészségügyi ellátáshoz. A Moznosf vol’by szervezet tagjai felhívták a figyelmet, már az abortusszal kapcsolatos információk terén is hiányosságokat tapasztalunk Szlovákiában, a nehéz helyzetbe került nők pedig gyakran elutasítással találkoznak és bántó bánásmódban részesülnek. A legfőbb problémák között említik, hogy akadnak régiók, ahol egyáltalán nem végzik el a beavatkozást, de sokaknak gondjuk van a kötelező várakozási idővel, illetve azzal is, hogy a gyógyszeres kezelés hazánkban nem engedélyezett. Az sem elhanyagolható tényező, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak a több száz eurós műtétet. „Ha a nők nem férnek hozzá időben a biztonságos és anyagilag elérhető művi terhességmegszakításhoz, az veszélyeztetheti az egészségüket és az életüket. Szlovákiának el kell kezdenie gondoskodni a nők egészségéről, és el kell távolítania minden akadályt, amellyel szembesülnek a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés terén” - jelentette ki Adriana Mesochoritisová, a szervezet képviselője. A tájékoztatás hiánya A kampány a „Legyünk gondoskodó állam, a nők egészségéről és életéről van szó” elnevezést kapta, a szervezet célja az, hogy tudományosan alátámasztott tények kerüljenek a köztudatba, valamint szeretnék megerősíteni a tiszteletteljes nyilvános vitát az abortuszról és a női egészséggel összefüggésben felmerülő témákról. A kampány alapját a nőkkel készített mélyinterjúk, az egészségügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatokra irányuló felmérés, valamint a terhességmegszakítás elérhetőségét feltérképező kutatások képezik, amelyeket egészségügyi intézmények szerint hajtottak végre. A beszélgetésekből különböző részleteket közölnek, a válaszadók valódi identitását azonban nem fedik fel. Hana, az egyik résztvevő 4 hónappal az első gyermeke születése után lett ismét várandós. „A nőgyógyászom semmilyen információval, tanáccsal nem látott el, mert ellenzi az abortuszt. Mindent magamnak kellett kikeresni, azt is, hol végzik el a műtét előtti kivizsgálást. Nem található sok információ a klinikákról, ahol végeznek abortuszt. Egy másik orvosnál is azt mondták, nem csinálnak ilyen beavatkozást, miért nem figyeltem oda, és szedtem fogamzásgátlót. De nekem fogalmam sem volt, hogy azt szabad a szoptatás alatt” - mondta. A felmérés kvantitatív részéből kiderül, a nők 67%-a nem rendelkezett elegendő tudnivalóval arról, hol eshetnének át a beavatkozáson. Soha nem könnyű A szervezet több videót is nyilvánosságra hozott, melyekben különböző élethelyzeteket mutatnak be, s a nők egyes szám első személyben magyarázzák el, mennyire nehezen hozták meg a döntést, és miért nem tudtak (még egy) gyermeket vállalni. Ivana, egy idősebb megkérdezett rossz egészségügyi állapotával indokolta a művi terhességmegszakítást, úgy érezte, a teste nem képes egy harmadik gyereket is a világra hozni, és a hátgerince okozta fájdalmak miatt képtelen lenne felnevelni. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint az abortuszon átesett nők háromnegyedének van gyermeke. Ennek ellenére gyakran elítélik, vagy megkérdőjelezik a lépésüket az egészségügyi dolgozók. „Az abortuszon átesett megkérdezett nők fele elutasító és bántó hozzáállásról számolt be az egészségügyi intézményekben” - állítják a szervezet képviselői, akik szerint a másik probléma a kötelező várakozási idő, amit a 72%-uk eltörölne, mert feleslegesnek és stresszesnek tartják a halogatást. A szakértők emlékeztetnek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a várakozási idő eltörlését javasolja az államoknak, a jelenlegi törvény, mely előírja a 48 órás türelmi időt, ütközik az orvosi standardokkal. Tolatva előre? A kutatás vezetője, Barbora Holubová kiemelte, 70 egészségügyi intézményt térképeztek fel, melyek 34%-a elutasítja a legális művi terhességmegszakítást, s mindössze a létesítmények 43%-a nyújt ilyen szolgáltatást a nők kérésére. A regionális egyenlőtlenséget tekintve is súlyos a helyzet - Eperjes megyében 11-ből 8 intézményben nem végeznek abortuszt, sok esetben 100 kilométernél is többet kell utazni. A magas ár is akadályt jelent. „A törvényes abortusz becsült átlagára 414 euró, ami a két felnőtt és a két eltartott gyermeket nevelő háztartások rendelkezésére álló jövedelmének a 62%-a. Sok nő számára ez olyan ár, amit nem engedhet meg magának, és eladósodik. Ezzel a segítség helyett az állam hozzájárul a társadalmi különbségek elmélyítéséhez, a nők és a családok szegénységének növekedéséhez” - tette hozzá a szociológus. Az egy szülőből álló háztatártások 36,9%-át fenyegeti szegénység, az esetek 90%-ban pedig épp a nők nevelnek egyedül gyermeket. „Sokan olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem engedhetik meg maguknak sem az abortuszt, sem az újabb terhességet és anyaságot” - mutatnak rá az aktivisták. Az európai átlagot tekintve is rossz a helyzet. „Európa legrosszabb országai közé tartozunk. Míg más országok az akadályok felszámolása és a jogszabályok javítása útján járnak, Szlovákiában mi az ellenkező irányba haladunk” - véli Mesochoritisová.
