Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-28 / 174. szám
101 HASZNOS TANÁCS 2022. július 28. | www.ujszo.com Augusztus 8-áig kell fizetni A Szociális Biztosító az érintetteket levélben értesítette a biztosítási díj új összegéről (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Július fontos hónap a vállalkozók számára: a Szociális Biztosító (SP) minden óvben július 1-jei dátummal vizsgálja meg a járulókfizetósi kötelezettséget. Akinek tavaly 6798 eurónál több bevétele volt, ezentúl fizetnie kell a kötelező társadalombiztosítást. A Szociális Biztosító (SP) az előző évben elért összbevétel alapján szokta évente felülbírálni az önálló kereső tevékenységet folytató személyek járulékfizetési kötelezettségét. A kiindulási alap az adóbevallásban feltüntetett jövedelem. Az SP július folyamán írásban tájékoztatta az egyéni vállalkozókat a járulékfizetési kötelezettség kialakulásáról, folytatódásáról, illetve megszűnéséről. A levélből megtudhattak minden szükséges információt a biztosítási díj fizetéséről, a konkrét összeget is, mely július 1-jétől vonatkozik rájuk, s melyet először - a júliusi hónapra vonatkozó tételt - augusztus 8-áig kell majd átutalniuk. Az értesítéseket automatikusan küldték, a vállalkozóknak és a többi önálló kereső tevékenységet folytató személynek nem kell semmit sem kérvényeznie. Határidők Júliustól azon vállalkozók járulékterhei változtak, akik március végéig elszámoltak előző évi bevételeikkel és adójukkal. Akik tavasszal nem adtak le adóbevallást, hanem haladékot kértek, és ebből kifolyólag csak június végéig juttatták el az adóhivatalba a kitöltött nyomtatványokat, azok járulékterheit is később, október 1-jei dátummal bírálják majd felül. Ki nem fizet? 2022. július 1-jétől annak a vállalkozónak alakult ki járulékfizetési kötelezettsége, akinek a vállalkozásából tavaly több mint 6798 euró bruttó bevétel folyt be. Aki ennél kevesebb jövedelemre tett szert, az 2023. június 30-áig biztosan nem köteles semmit sem elvezetni az SP-be. Aki csak az idén váltotta ki az engedélyét és kezdett vállalkozni, nem köteles járulékokat fizetni, esetleg önkéntes biztosítást köthet, ha akar. Azt, hogy kötelezően kell-e majd biztosítással rendelkeznie, legközelebb egy év múlva, 2023. július 1-jei dátummal fogják megvizsgálni, az idén decemberig elért bevételek alapján. Addig a Szociális Biztosító békén hagyja. A vállalkozóknak van egy csoportja, akiknek az SP nem küldött levelet: azoknak, akiknek idáig nem volt biztosításuk, és a tavalyi bevételeik alapján idén sem alakult ki a járulékfizetési kötelezettségük. Nem vették fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozókkal sem, rájuk a hazai törvények felett álló nemzetközi szerződések vonatkoznak, és nekik saját maguknak kell figyelemmel kísérniük az egyes határidőket és az esetleges kötelességeket. Aki halasztást kért az adóhivataltól, annak az SP október 1-21. között küld majd levelet a járulékfizetési kötelezettség felülbírálásáról és az esetleges befizetendő összegről, és az újonnan megállapított biztosítási díjat első alkalommal 2022. november 8-áig kell majd átutalnia. Kivetési alap A járulékfizetési kötelezettség felülbírálása a legtöbb vállalkozó számára azt jelenti, hogy változik a kivetési alap, amelyből kiszámolják a biztosítási díj összegét. Vagyis át kell számolni, hogy mostantól mennyit kell a Szociális Biztosítóba elvezetni. Az önálló kereső tevékenységet végző személyek a járulékfizetéshez szükséges kivetési alapjukat úgy számolják ki, hogy megnézik az adómentes részt is tartalmazó adóalapjukat, hozzáadják a befizetett szociális és egészségügyi járulékokat, és az így kapott összeget elosztják 1,486 értékű koefficienssel, majd a hónapok számával, azaz 12-vel. A Szociális Biztosító honlapján (www.socpoist . sk) közzétett egy számológépet, mely segítségével mindenki kiszámíthatja járuléka pontos összegét. A szükséT ges adatok megadása után a rendszer kiszámolja az új biztosítási díjat, ám ha valakinek nem tetszik az összeg, rákérdezhet a biztosítóban. A minimális kivetési alap a tavalyelőtti havi átlagkereset 50 százalékának megfelelő olyan legkisebb összeg, melyből kiszámíthatják a vállalkozó járulékterhét, azaz hogy mennyit kell elvezetnie a szociális és az egészségbiztosítóba. A 2022- es évre 566,50 eurós minimális havi kivetési alap van érvényben, s ez alapján a legalacsonyabb biztosítási díj 187,78 euró. járulékterhek A maximális kivetési alap a tavalyelőtti havi átlagkereset hétszerese. 2022-ben a maximális kivetési alap 7931 euró, s a belőle meghatározott havi díj 629,12 euró. Azok a vállalkozók, akik a minimális kivetési alapból fizetik a járulékokat, és a múlt évi bevételeik alapján is csak a minimumot kell elvezetniük, továbbra is akkora biztosítási díjat fognak átutalni a biztosító számlájára, amekkorát június végéig térítettek. (sza) Az együtt élő személyek örökléséről Egyedülálló, gyermektelen nő vagyok. Van egy testvérem. Együtt lakunk a barátommal, hol az én lakásomban, hol az ő házában. Nyáron inkább az ő házában, mivel van kert, udvar. Barátom tizenkét évvel idősebb nálam, ő is gyermektelen, két testvére van. Én a saját lakásomba vagyok bejelentkezve, ő a saját házába. Mosok, főzök, takarítok a ház körül, úgy érzem, így barátom testvéreit mentesítem a gondoktól. Kérdésem, hogy barátom halála esetén lenne-e jogom öröklésre? Persze, ez fordítva is lehet, én is meghalhatok előbb. Azt, hogy ki az örökös, elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, ám ha életében nem rendelkezett vagyonáról, az öröklés rendjében a törvény az irányadó. Ha az örökhagyónak nincs leszármazója (gyermeke, unokája) vagy túlélő házastársa, az együtt élő személy már a második öröklési csoportban örökösnek számít az örökhagyó szüleivel együtt. Ha a szülők már nem élnek, az együtt élő személy a második öröklési csoportban egyedül ugyan nem örökölhet, de átkerül a harmadik öröklési csoportba, ahol a testvérekkel együtt jön számításba örökösként. A polgári törvénykönyv (Ptk.) 475. § értelmében a harmadik öröklési csoportban egyenlő részben az örökhagyó testvérei örökölnek és azok, akik az örökhagyóval a halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek, és akik ennek okán a közös háztartással törődtek vagy eltartottként az örökhagyóra voltak utalva. Ahhoz tehát, hogy az együtt élő személyek örökölhessenek, egyszerre két feltételnek kell teljesülnie: az első az örökhagyóval közös háztartásban való együttélés, a második pedig, hogy ez az együttélés az örökhagyó halála előtt legalább egy éve tartott. IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ ^ VÁLASZOL iM Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseiket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. A Ptk. 115. § szerint a közös háztartást olyan természetes személyek alkotják, akik tartósan együtt élnek és közösen fizetik a szükségleteiket fedező költségeket. Ezek után a kérdés az, hogy mit ért a joggyakorlat közös háztartás alatt, mik a közös háztartásban való együttélés jellemzői, és hogy olvasónk a leírtak alapján teljesíti-e ezeket a feltételeket. A közös háztartás az öröklés céljára olyan életközösséget jelent, melyben az együtt élők nemcsak gazdaságilag, hanem érzelmileg is szorosan kötődnek egymáshoz, szükségleteiket együtt térítik, legyen szó akár közös lakásról, akár étkezésről vagy ruházkodásról, kirándulásról. Az ilyen együttélést a közös gazdálkodás és fogyasztás jellemzi és az, hogy az együtt élők közösen élvezik az együttélés előnyeit, de hátrányait is együtt viselik. Ilyen együtt élők főleg az élettársak, de pl. a nevelt gyermekek, közeli vagy távolabbi rokonok stb. is lehetnek azok. Ami a közös háztartásban való együttélés értelmezését illeti, a joggyakorlat szerint az együttélés nem kell, hogy egy lakásban való élést jelentsen. Egy vonatkozó jogeset világosan kimondja, hogy: „A közös háztartásban való együttélés lehetséges akkor is, ha tagjai több lakásban laknak, amennyiben tartósan együtt élnek, és ha együtt térítik közös szükségleteiket (Ro NS CR 21 Cdo 292/2013)”. Olvasónk együttélését a leírtak alapján öröklésre jogosultnak is lehet jogilag minősíteni, de mivel az együtt élő személy örökléshez való jogát nem lehet okmányokkal igazolni (mint pl. a rokonság tényét születési levéllel), hanem az együttélést bizonyítani kell, gyakorlati szempontból mindenképp érdemes igazolást kérni olyan helyi hatóságtól, amelynek tudomása lehet az együttélésről. Azonkívül, olvasónk könnyen megoldhatja dilemmáját egy végrendelettel is. Az egészségbiztosítás összege nem változik Az egyéni vállalkozók tájékoztatja a biztosítási díj új összeegószségbiztosítási járuléka nem függ össze az adóbevallással, az összeg egész évben változatlan. A biztosítási díj év elején, januárban szokott módosulni, éspedig az előző évre vonatkozó elszámolás alapján. A vállalkozók a kivetési alap 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást fizetnek, az egészségkárosodottak pedig csak 7%-ot. A végösszeget a legközelebbi centre, felfelé kerekítik. Az egyéni vállalkozók attól a naptól kezdve kötelesek járulékokat befizetni az egészségbiztosítóba, amikor önálló kereső tevékenységet folytató személlyé váltak, vagyis amikor bejelentették a vállalkozásukat. Vannak kivételek is, például a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az anyasági szabadságon levőknek nem kell semmit fizetniük. Az egészségbiztosítás esetében ugyanaz a kivetési alap - 566,50 euró - érvényes, mint a társadalombiztosítás esetében, és ennek a 14%át, azaz 79,31 eurót kell átutalni. Az egészségkárosodott vállalkozók legkevesebb 39,65 eurót fizetnek havonta. Az éves elszámolás elvégzése után az év elején az egészségbiztosító a vállalkozókat mindig levélben géről. Vagyis januárban ez a tétel 84,77 euróra fog változni, a társadalombiztosítási díj legalacsonyabb összege pedig az új évtől 200,72 euró lesz. Decemberig a vállalkozók összesített minimális járulékterhe tehát (szociális és egészségbiztosítás együtt) 267,09 euró, 2023-tól pedig 285,49 euró lesz. Azaz januárban módosítani kell majd az átutalási parancsot. Noha a Szociális Biztosító már hivatalból automatikusan nyomon követi, kinek alakul ki és szűnik meg a járulékfizetési kötelezettsége, bizonyos esetekben a vállalkozóknak továbbra is megmaradt a bejelentési kötelességük. Például ha valaki felfüggeszti a vállalkozását (felfüggeszti a tevékenységét, börtönbe vonul, anyasági és gyermekgondozási szabadságra megy), akkor azt 30 napon belül jelentenie kell a biztosítóban. Ezen kívül mindenféle adatváltoztatásról 8 napon belül tájékoztatni kell (név, lakhely). Érdemes odafigyelni, hogy a biztosítási díj befizetésekor mindenki helyes adatokat adjon meg, és a kifizetett biztosítási díjat jól azonosítsa. A kötelességek elmulasztása vagy megsértése esetén a szakhatóság 16 596,96 euróig terjedő bírságot szabhat ki. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJ ■ MILYEN FELTÉTELEKET KELL TELJESÍTENI, HOGYAN KELL INTÉZNI )
