Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-27 / 173. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. július 27. lwww.ujszo.com Még a nyáron a Holdra indul az Artemis-1 űrhajó rint az indulás időpontjától függően 39-42 napig tarthat. Az Orion kapszulát 2014-ben egy Delta IV rakétával már tesztelték, akkor két alkalommal kerülte meg a Földet. A kísérletben a kapszula hőpajzsát vizsgálták. Az Artemis-1 küldetésről viszszaérkező kapszula azonban a Föld légkörébe lépve sokkal nagyobb megpróbáltatásnak lesz kitéve. Csaknem 40 000 km/ó sebességgel érkezik, és „a Nap hőmérsékletének felét” kell elviselnie - hangsúlyozta Mike Sarafin, a NASA küldetésért felelős vezetője a szerdai sajtótájékoztatón. Az Artemis-1 indulását eredetileg év az elejére tervezték, ám végül elhalasztották, hogy júniusban befejezhessék az űrhajó tesztelését. Az Artemis-2-küldetést jelenleg 2024-re tervezik. Az űrhajósokkal a fedélzetén az űrhajó akkor megkerüli majd a Holdat, de nem száll le. A holdraszállás feladatát az Artemis-3 legénysége kapja, amely legkorábban 2025-ben indulhat. Legutóbb 1972-ben az Apollo-17 űrhajósai jártak a Holdon. (MTI) Az Orion kapszulát az űrhajó juttatja el a Holdhoz, ahol pályára áll, majd visszatér a Földre. A küldetés a NASA tájékoztatása szerint az indulás időpontjától függően 39-42 napig tarthat. (Shutterstock) Még nyáron elindulhat a NASA Artemis-l-küldetése a Holdra. Az amerikai űrhivatal szerdai bejelentése szerint az űrhajó már augusztus 29-én felszállhat. A NASA az Apollo-11 miszszió 1969. július 20-i holdraszállásának évfordulójára időzítette a bejelentést. Az ürhivatal az Artemis-1-misszió indulásának két alternatív időpontját is megadta: szeptember 2. vagy szeptember 5. Az Artemis-program célja, hogy az amerikai űrhajósok több mint öt évtized után ismét visszatérjenek a Holdra. Az Artemis-1 fedélzetén azonban még nem lesz űrhajós. Ezzel a küldetéssel a NASA új SLS óriásrakétáját teszteli majd. A rakétának ez lesz az első repülése. Az SLS csúcsán lévő Orion kapszula szállítja majd az Artemis-2 legénységét. Az Orion kapszulát az űrhajó juttatja el a Holdhoz, ahol pályára áll, majd visszatér a Földre. A küldetés a NASA tájékoztatása sze-Talán furcsa elképzelni, hogy farkasokon ugyanolyan módszerrel lehetséges alvásvizsgálatot végezni, mint az ember legjobb barátján, a kutyán (Shutterstock) Így alszanak a farkasok ÖSSZEFOGLALÓ A világon először vizsgálták farkasok alvását nem invazív EEG alkalmazásával az Etológia Tanszék kutatói, tanulmányuk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. Számos kutyán végzett sikeres alvásvizsgálat után a kutatók kézből nevelt farkasokon is kipróbálták a családi kedvencek esetében már bevált, nem invazív alvási EEG-módszert. Ez egy teljesen ártalmatlan eljárás, melynek során az elektródákat az embereknél végzett alvásvizsgálatokhoz hasonlóan a bőr felszínére rögzítik. A kutyák alvása iránti növekvő érdeklődés abból adódik, hogy egy olyan faj alvását lehet vizsgálni, mely nagymértékben alkalmazkodott az emberi környezethez. Ez azért fontos, mert a környezeti körülményekhez való evolúciós alkalmazkodás - például a védett helyen való alvás - átalakíthatta az emberek alvását, így feltételezhető, hogy hasonló változások történtek más, az emberi környezethez alkalmazkodó fajok esetében is. Az már például ismert, hogy a kutyák az emberhez hasonlóan felületesebben alszanak idegen helyen. A kutatók most az emberi környezetben élő farkasok alvási jellegzetességeit vizsgálták, hogy jobban megértsék a háziasítás és az emberrel való együttélés hatását a kutyák alvására. „A kutyák és farkasok összehasonlító vizsgálata már sok izgalmas eredményt hozott a viselkedéskutatás és a genetika területén. Ugyanakkor eddig farkasok neurális folyamatainak vizsgálatát senki nem végezte - mondja Bálint Anna, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiái Kutatócsoport munkatársa. - Sikeresen regisztráltuk hét, kézből nevelt, intenzíven szocializált farkas alvási EEG-jét. A családi kutyáknál alkalmazott módszer segítségével, ismeretlen helyen mérve az alvó farkasokat, náluk is sikerült megfigyelni a kutyáknál észlelhető összes alvásfázist.” Talán furcsa elképzelni, hogy farkasokon ugyanolyan módszerrel lehetséges alvásvizsgálatot végezni, mint az ember legjobb barátján, a kutyán. De a kézben nevelt, fiatal kortól emberhez szokott és családban nevelt farkasok dicsérettel, simogatással, babusgatással hamar rávehetők ilyen vizsgálatokra is. Az alvásvizsgálat során csak a farkasok által jól ismert személyek vették körül az állatokat, akikben bíztak, és ha kísérlet közben egy-egy farkas esetleg felélénkült vagy felkelt, a nevelő és a kísérletvezető dicsérettel és simogatással késztette újra pihenésre. „A hét vizsgált farkas még nem elég nagy minta ahhoz, hogy statisztikai elemzéseket végezzünk, így az eredmények leíró jellegűek. Hasonló korú kutyák adataival összehasonlítva a farkasok alvásában kisebb eltérések látszanak a mért paraméterekben. A szendergés és NREM alvásfázisban töltött idő hasonló volt a két fajnál, viszont a fiatal farkasok több időt töltöttek REM-ben a fiatal kutyákhoz képest - magyarázza Reicher Vivien, a kutatás első szerzője, az ELTE Etológia Tanszék doktorandusza. - Ez különösen érdekes, mivel a RÉM alvásmennyiségét számos különböző hatáshoz kapcsolták már, beleértve a stresszt, a domesztikációt és a memóriakonszolidációt is.” „Bár a jelenlegi vizsgálat még csak az első lépés a két faj alapos összehasonlításában, úgy gondoljuk, hogy eredményeink izgalmas lehetőséget tártak fel” - veszi át a szót Gácsi Márta, a projekt vezetője, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiái Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. - Mivel farkasokról eleve nehéz megfelelő mennyiségű adatot gyűjteni, felvetettük, hogy az általunk kidolgozott megbízható és teljesen ártalmatlan módszertan alkalmazása alapját képezheti egy olyan nemzetközi, több helyszínen történő adatgyűjtésnek, amely által sok (nem rokon) farkas alvását lehetne megvizsgálni, és az egyesített adatsor alapján már jól általánosítható tudományos következtetéseket lehetne levonni.” (ELTE) Az éhező jegesmedvék már a szemétben keresik a táplálékot Mivel jeges élőhelyük a klímaváltozás miatt eltűnik, az éhes jegesmedvék a szeméttelepeken próbálnak táplálékhoz jutni. Ennek súlyos veszélyeire figyelmeztetett szerdán egy kanadai ás amerikai tüdősökből állá csoport. A szemét veszélyt jelent az amúgy is sebezhető jegesmedve-populációra, ugyanis a ragadozók egyre többször kerülnek összeütközésbe az emberekkel, ami végzetes lehet számukra - írták az Oryx című folyóiratban közzétett jelentésükben. „A medvék és a szemét együtt nem jelentenek jót, ezt már a barna és a fekete medvékkel kapcsolatban is megtanulhattuk, és most a jegesmedvékkel kapcsolatban is felmerült ez a probléma” - mondta el Andrew Derocher, az Albertai Egyetem biológusa, a tanulmány társszerzője. A jegesmedvéknek szükségük van a tengeri jégre a fókavadászathoz. Mivel azonban az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része, a tengeri jég nyáron korábban olvad, és ősszel később fagy be, ami arra kényszeríti a medvéket, hogy több időt töltsenek a parton, ahonnan nehezen érik el a fókákat. A jelentés szerint a jegesmedvék tömegesen keresik fel az Északi-sarkvidéken és a sarkkör alatti területeken lévő nyílt szeméttelepeket. Ez azonban veszélybe sodorja őket: a vadgazdálkodók lelőhetik őket, a szeméttől A jegesmedvéknek szükségük van a tengeri jégre a fókavadászathoz. Mivel azonban az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része, a tengeri jég nyáron korábban olvad, és ősszel később fagy be, ami arra kényszeríti a medvéket, hogy több időt töltsenek a parton, ahonnan nehezen érikel a fókákat. (Shutterstock) pedig meg is betegedhetnek, az ételek műanyag csomagolása ugyanis végzetes elzáródást okozhat az emésztőrendszerükben. A tudósok úgy vélik, hogy a jegesmedvék helyzete csak rosszabb lesz. Az Északi-sarkvidéken ugyanis növekszik az emberi populáció. A kanadai Nunavutban - ahol több ezer jegesmedve él - az előrejelzések szerint 2043-ra közel 40 százalékkal nő a lakosság száma. A hulladékgazdálkodás nem könynyű feladat ezeknek távoli közösségeknek: a talaj gyakran fagyott, ami megnehezíti a szemét elföldelését. A szemét elszállítása pedig drága. A tudósok szerint a probléma megoldásához szövetségi támogatásra lesz szükség. (MTI)
