Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-26 / 172. szám
www.ujszo.coml 2022. július 26. KÖZÉLET 3 Hivatalos magyar megnevezést kapnak a települések részei CZÍMER GÁBOR Pozsony. A kisebbségi települések nemzetiségi nyelvű megnevezéseinek hivatalos listájára a közeljövőben az érintett városok és falvak településrészeinek magyar, ruszin és roma nevei is felkerülhetnek. 107 magyarlakta falu vagy város mellé kerülhet 302 településrésznek a magyar neve. A falvak és városok kisebbségi nyelvű megnevezéseinek listáját egy kormányhatározat tartalmazza, ennek a dokumentumnak a frissített változatába kerülnek most bele a nemzetiségek által lakott települések részeinek kisebbségi nyelvű nevei is. A dokumentum új változatát Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos hivatala szakértők bevonásával dolgozta ki. Bukovszky lapunknak elmondta, a határozatjavaslat a tárcaközi egyeztetés fázisában van, amely július végén lezárul. „Ennek keretében a nyilvánosság is elmondhatja a véleményét”-tette hozzá azzal, hogy a különböző társadalmi szervezetek tehetnek javaslatokat, a nyilvánosság pedig a tömeges véleményezési eljárás intézményével élhet. Ezeket a javaslatokat, meglátásokat később az érintett minisztériumokkal közös egyeztetés során fontolóra veszik. „Amennyiben ez a folyamat sikeresen lezárul, akkor augusztusban, legkésőbb szeptember első hetében kerülhet a kormány elé” - mondta, és hozzátette, ha elfogadják azt, a szóban forgó kormányhatározat jövő év elsejétől lenne hatályos. A településrészek A dokumentumban nemzetiségi nyelven most kodifikált településrész-megnevezések legnagyobb része magyar. „Az új kormányrendelet 345 településrészt fog tartalmazni, amelyek 126 kisebbségek által lakott településhez tartoznak. 107 magyarlakta falu vagy város mellé kerül 302 településrésznek a magyar neve” - mondta a kormánybiztos. Bukovszky hozzátette, a ruszinok által lakott falvak és városok 13 településrészének megnevezése kerül a dokumentumba, míg a romák esetében 14 faluhoz vagy városhoz 32 településrész tartozik. Mivel azonban a roma nyelv hivatalosan elismert változatának megállapítása több problémát is felvet, a roma földrajzi neveket a szlovák változattal azonosnak tekintik. Még akkor is, ha a helyiek között az adott falura, városra vagy településrészre használatban van valamilyen roma nyelvű változat. Mivel, hivatalosan legalábbis, a szlovák és a roma változat azonos, külön útjelzőtáblára sem helyezik azt ki. A kormánybiztos elmondta, a most hivatalossá váló kisebbségi nyelvű földrajzi nevek listáin az adott nemzetiség szakembereiből álló munkacsoportok dolgoztak. Hozzátette, a roma szakértők egyetlen település roma nyelvű változatában sem tudtak megállapodni. A roma nyelvi bizottság egy további évig dolgozik majd ezen. Mindezzel együtt igaz, hogy vannak olyan települések, ahol egyszerre több nemzetiség éri el a 15 százalékos küszöböt, ahonnan már a kisebbségi nyelvi jogok érvényesek. Fontos kiemelni, 107 magyarlakta falu vagy város mellé kerül 302 településrésznek a magyar neve (Somogyi Tibor felvétele) mindez egyik kisebbség esetében sem jelenti automatikusan, hogy a most kodifikált településrész-megnevezés útjelző táblákra is kikerül. Hiszen, ha teljesen összeépültek már az adott falu vagy város részei, akkor gyakran szlovák tábla sem jelzi, hol kezdődik és ér véget egy-egy településrész. így nincs mire kihelyezni a kisebbségi nyelvű változatot. Helyi és történelmi név A településrészek magyar nevére javaslatot tevő munkacsoport egyik tagja Szabómihály Gizella, a nyitrai egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója volt. Az ismert nyelvész, egyetemi oktató lapunknak elmondta, a kérdéses földrajzi nevek megállapítása során több módszert is alkalmaztak. Kiindulási alapként a belügyminisztérium által nyilvántartott településrészek listája szolgált. A kisebbségi kormánybiztosi hivatal ennek alapján kereste meg az érintett több mint száz önkormányzatot. A kiküldött kérdőívben az önkormányzatoknak a településrészek hagyományosan használatos magyar nevét kellett megadniuk. A kitöltött ívet a megszólított önkormányzatoknak valamivel több, mint a fele küldte vissza. „Ezeket a neveket a legtöbb esetben el is fogadtuk, hiszen a legfontosabb elvnek annak kell lennie, hogy az a név legyen hivatalos, amit helyben használnak” - magyarázta a nyelvész. Megjegyezte, egyes esetekben az önkormányzatok olyan névváltozatokat küldtek, amelyeket a helyiek nem is használnak. Ezért a szakértői csoport utánanézett, hogy az egyes neveknek milyen változatai találhatóak a történeti forrásokban. Elsősorban a 18. és a 19. században készült katonai felmérés adatait használták, hiszen ezek rendkívül pontosak. „A 19. és a 20. század folyamán pedig Magyarországon több helységnévtárat is kiadott a statisztikai hivatal, ezek közül leginkább az 1907-ben, 1913-ban és 1944-ben kiadottakat vették figyelembe” - mondta a szakértő. A MAGYARLAKTA JÁRÁSI SZÉKHELYEK TELEPÜLÉSRÉSZEI Szene Szene Szentmárton Dunaszerdahely Dunaszerdahely Sikabony Ollétejed Vágsellye Vágsellye Hetmény Vágvecse Javorinka * Galánta Hódi Nemesnebojsza Komárom Cserhát Gyű la major Gadóc Kava Komárom Lándor Kisizsa Kabátfalu Örsújfalu Szentpál Nagyharcsás Érsekújvár Érsekújvár Ujgug Rimaszombat Bakti Dúsa Kurinc Mezőtelkes Rimaszombat Alsópokorágy Szabópuszta Szabadka Méhespuszta Szőlőshegy Felsőpokorágy Rozsnyó Rozsnyó Sajóháza Rozsnyóbánya s Forrás: Kisebbségi kormánybiztos hivatala A kormánybiztosi hivatal megkeresésére nem reagáló települések esetében pedig elsősorban a történeti forrásokra támaszkodott a munkacsoport. Szabómihály arról is beszélt, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, amely a javaslatot előkészítette, élénken kommunikált azokkal az önkormányzatokkal, ahol a település részeinek nevével kapcsolatban valamilyen kérdés merült fel. Nagyfödémes településen például a szlovák „Nővé Osady” név három, Nagyfödémes határában található korábbi pusztát, Szőgyént, Hajmást és Lencsehelyet foglalja magába. így ebben az esetben azt javasolták, hogy mindhárom történelmi megnevezés legyen a szlovák név magyar párja. E szerint a Nővé Osady kifejezés magyar megfelelőjének mindig azt a történelmi megnevezést javasolják használni, amelyikről a három közül éppen szó van. Keszegfalva esetében pedig az önkormányzat által visszaküldött kérdőívben szereplő Bálvány név helyett a Bálványszakállas nevet javasolta a munkacsoport. Az egyszerű tárgyak, mint a bálvány, más néven szikla megnevezései ugyanis a magyar helynévalkotás szabályai szerint nem szoktak településnévként is szolgálni. Ezért kapta ez a földrajzi név a -szakállas utótagot. A Bálványszakállas puszta megnevezés már a 19. században készült katonai térképeken is szerepelt, valamint ezt a névformát közük a már említett helységnévtárak is. Helyesírási kérdések is felmerültek, így például, hogy a több elemből álló neveket egybe kell-e írni. A magyar helyesírás szabályai szerint a heíységnevek összetett szónak minősülnek, ezért egybeírjuk őket. Kolóniák ós Majom Szabómihály Gizella elmondta, vannak olyan településrészek, amelyeket a helyiek egyszerűen „kolóniának” hívnak. Többnyire olyan helyekről van szó, ahová a 20. század húszas éveiben cseh telepesek érkeztek. Ezekben az esetekben igyekeztek a kolóniának helyt adó egykori tanya, puszta vagy major nevét a mostani névjegyzékben feítüntetni. Rimaszombat esetében pedig egy rendkívül érdekes névadási probléma merült fel: a városhoz tartozó egyik korábbi falu hagyományos neve Majom volt (szlovákul jelenleg Mojín), és a helyiek gyakran ma is ezt a nevet használják. A névnek nagy valószínűséggel semmi köze a majom állatnévhez, hiszen a falu első említése a 14. századból való, a régi megnevezést a mai áthallások miatt azonban a munkacsoport nem javasolta felvenni a listába, helyette a Mezőtelkes név került a dokumentumba. Egyébként ez utóbbi is már több mint száz éve használatos megnevezés (az 1907-es helységnévtárban már így szerepel). Hasonló a helyzet Rozsnyó egyik városrészével: a szlovákul Nadabulának neve-, zett, korábban önálló falu történelmi magyar neve is ez volt, és magyarul is hivatkoznak így még rá, a mostani jegyzékbe az 1907-ben magyarított Sajóháza kifejezés került. Szabómihály a kormányrendelettel kapcsolatban elmondta, a magyar földrajzi nevek kormányzati szintű kodifikációja valamiféle előrelépést jelent, de a magyar nyelv státuszára nézve, vagyis annak elismertsége szempontjából ez sem hoz minőségbéli változást. Ezt azzal magyarázta, hogy a szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek csak egy hivatalos, azaz szlovák neve (szlovákul názov) van. „Kisebbségi nyelven csak meg lehet jelölni ezeket a településeket, erre utal a kisebbséginyelv-használati törvényben az oznacenie szlovák kifejezés” - tette hozzá azzal, hogy így a szlovák név magasabb státuszú, mint a kisebbségi megjelölés. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ mellett működő földrajzi névi szakmai csoport ajánlása értelmében minden országban a települések többségi és kisebbségi nyelvű nevéről az adott állam földrajzinév-bizottságának kellene döntenie. Ebben az esetben azonban a kisebbségi kormánybiztos hivatala dolgozta ki a kérdéses helységnévlistát, és kormányhatározatban fog az szerepelni, ha a kabinet jóváhagyja. Mindez azért van így, mert a szlovák földrajzinév-bizottság nem foglalkozik a kisebbségek földrajzinév-adási kérdéseivel. Anomáliák Fontos kiemelni, hogy a településrészek nemzetiségi nyelvű nevének megállapítása csak azokban az esetekben történhetett meg, amelyek szlovák változatát a belügyminisztérium egy listán a kisebbségi kormányhivatal rendelkezésére bocsátotta. így nagy valószínűséggel fordulnak eíő olyan esetek, amikor egy-egy településrészt a helyiek, vagy akár az önkormányzat is önálló egységként kezel, de azok lemaradtak a listáról, így például a névjegyzékbe nem került bele az ismert fesztiválhelyszín Gombaszög, hiszen a minisztérium nem tartja nyilván önálló településrészként. Ennek ellenére, az odavezető úton olyan tábla szerepel, mint amilyen az önálló települések bevezető útszakaszai mellett szokott lenni. Sőt, a szlovák alá a hely magyar nyelvű nevét tartalmazó közúti táblát is kihelyezte a közútkezelő. Ez példázza azt, amire Bukovszky és Szabómihály is felhívta a figyelmet. Mindketten rámutattak, hogy a tábláknak a közutak menti elhelyezése és a szabályozás eltéréseket mutat.
