Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-04 / 154. szám
KÖZÉLET Szlovákia követendő példa lett a régióban a műanyag palackok visszaváltásában A betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudják majd ismételten feldolgozni (Fotó: TASR) BUGÁRANNA Pozsony Végleg lekerültek a polcokról a nem visszaváltható műanyag palackok ós fémdobozok. Június végén lejárt a féléves átmeneti időszak, mellyel a betétdíjas rendszerre való zökkenőmentes átállást igyekeztek garantálni. Magyarországi környezetvédők Szlovákia példájával érvelve sürgetik a visszaváltható palackok újonnani bevezetését. A parlament közel 3 évvel ezelőtt bólintott rá a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, mely 2022 januárjától lényeges változást hozott az újrahasznosítás terén. A kétéves felkészülési időszakot egy féléves türelmi szakasz követte - a fogyasztók ezalatt az idő alatt még találkozhattak olyan italdobozzal, melyen nem szerepelt a visszaválthatóságot jelölő „Z” - betű. Július elsejétől azonban kizárólag betétdíjas PET-palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni. Ján Budaj (OLaNO) környezetvédelmi miniszter szerint a kereskedők többségének a határidőn belül sikerült eladni a nem betétdíjas csomagolású árut, így nem feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban gond lenne a jelöletlen termékekkel. Lucia Morvái, a Betétdíjrendszer-kezelő Társaság kommunikációs igazgatója kiemelte, az érintett országok közül Szlovákiában volt az egyik leghoszszabb átállási időszak. „Egyrészt, hogy biztosítva legyen a csomagolások kicserélése, másrészt azért, hogy a törvény elegendő időt biztosítson a forgalmazóknak a régi áru eladásához” - magyarázta Morvái. Kevesebb hulladék A tárcavezető januárban hangsúlyozta, a feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyaghulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, s hatalmas mértékű szennyezést okoz. A lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben szintén kiemeli, a betétdíjas rendszer bevezetésének elsődleges célja a természetvédelem volt. Emlékeztetett, a hulladék szelektálása nem elég hatékony megoldás — így mindössze a műanyag palackok felének újrahasznosítását sikerül elérni. A zöldtárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) áltál készített tanulmányban szintén megerősítették, a hazai piacra évente körülbelül egymilliárd egyhasználatos PET-palack és körülbelül 345 millió üdítőitalos fémdoboz érkezik, a gyűjtőrendszerrel azonban csak ezek 62%-át sikerül összegyűjteni..„A többi csomagolás gyakran a természetben végezte” - figyelmeztetett Budaj. Hozzátette, a betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudjuk majd ismételten feldolgozni. Az európai uniós jogszabályok értelmében 2029-re minden tagállam köteles biztosítani az üdítőitalos palackok legalább 90%-ának begyűjtését. Beismerte, nem volt könnyű az ilyen nagyszabású projekt beindítása, de úgy véli, sikerült elérni a kitűzött célokat. „Kijelenthetjük, hogy az emberek megszokták, és a sikeresen befutott rendszernek köszönhetően Szlovákia példaként szolgálhat a környező országok számára is” - jelentette ki. Mária Trcková, a rendszerkezelő társaság vezérigazgatója megjegyezte, a visszaváltható palackok révén minden lakos hozzájárult a környezetvédelemhez Szlovákiában. „A betétdíjas rendszer jelentős változást hozott Szlovákiába - társadalmi szinten tudatosítjuk az országunk iránti felelősségünket” - tette hozzá. A 15 centes betétdíjat különösebb ellenállás nélkül fogadta a közvélemény, s az emberek a kezdeti nehézségek után fokozatosan megbarátkoztak az új rendszerrel is. Előfordul ugyan, hogy megmakacsolja magát az automata, illetve az is, hogy a sérült csomagolás miatt nem tudjuk leadni a palackot, többnyire azonban zökkenőmentes a folyamat. Követendő példa Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A minisztérium adatai szerint több mint 2 ezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte. Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását. A Greenpeace Magyarország aktivistái pénteken egy piros masnival átkötött hatalmas bála PET-palackot vittek Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. A környezetvédők a tárcavezető távolléte miatt a főosztályvezetőnek adták át az 55 ezer aláírást, melyben a visszaváltható palackok bevezetését követelik. A közösségi oldalon olvasható bejegyzésben kiemelik, a parlament közel másfél éve hagyta jóvá a kötelező visszaváltási díjról szóló jogszabályokat, a megvalósítás terén azonban nem történt előrelépés. „Azt akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőital-gyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre. Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” - figyelmeztetnek. Magyarországon legkorábban 2023-ban kezdődhet meg a betétdíjas rendszerre való átállás. Csehország segít a légvédelemben Karlovy Vary. Szeptember 1-jétől átmenetileg cseh vadászgépek biztosítják Szlovákia légterének védelmét - jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök, aki tegnap Eduard Heger (OLaNO) kormányfővel a cseh televízió vitaműsorának vendége volt. Szlovákia júniusban Csehországhoz fordult segítségért, s a szomszédos ország kormánya vállalta, hogy amíg Szlovákia nem veszi át a megrendelt F-16-os vadászgépeket, saját eszközeivel védi hazánk légterét. „ Azt gondolom, ez nemcsak a védelmi együttműködés, hanem a bizalom szép példája is. Addig segítünk Szlovákiának, amíg az új repülők rendelkezésükre nem állnak. Arra számítunk, ha problémáink adódnak, nekünk is segít majd valaki” - tette hozzá Fiala. Heger köszönetét mondott, és értékelte a cseh katonák érkezését a keleti határra. Úgy véli, a cseh vadászgépek segítségét egy évig fogjuk igénybe venni. Nem zárta ki, hogy a MiG-29-eseket átadjuk Ukrajnának, megemlítette azt is, hogy tankokat is kaphatnak. Fiala szerint nem tudni, mennyi ideig fog tartani, míg Ukrajna visszaszerzi az irányítást a területe felett, de készen állnak bekapcsolódni az ukrán katonák kiképzésébe. Egyetértettek az EU és a NATO szerepvállalásában, hangsúlyozták, hogy Nyugat egységes maradt és a konkrét lépésekben is meg tudnak egyezni. (ba, CT24) Még mindig ezrek élnek hosszú évekig anyagi szükséghelyzetben Májusban az anyagi szükséghelyzet miatt segélyben részesülők száma meghaladta a 81 ezret, csaknem 5 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest. A növekedés azonban ezúttal csaknem teljes egészében az ukrajnai menekültek számlájára írható. (TASR illusztrációs felvétel) MOLNÁR IVÁN Szlovákiában még mindig 15 ezer körül mozog azok száma, akik anyagi szükséghelyzetre hivatkozva több mint hét éve folyamatosan állami segélyből élnek. A számuk az elmúlt két évben ugyan enyhén csökkent, időközben azonban több ezerrel ugrott meg az Ukrajnából menekülő rászorulók száma. Pozsony. „Szlovákiában az elmúlt két évben fokozatosan csökkent az anyagi szükséghelyzet miatt hosszabb ideig, vagyis több mint hét évig állami segélyre szorulók száma: míg 2020 januárjában nagyjából 18 ezer ilyen segélyezett szerepelt a nyilvántartásban, idén májusra ez 15 ezer alá esett vissza” - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÜPSVR) legfrissebb felméréséből. Állami mentőöv A hatályos jogszabályok szerint az anyagi szükséghelyzet az az állapot, amikor a háztartás tagjainak a jövedelme nem éri el a létminimum öszszegét, és a háztartás tagjai nem képesek munkával, tulajdonosi jogaik gyakorlásával vagy más tulajdonjogi viszonyuk és törvényes igényük érvényesítésével biztosítani a jövedelmüket. Alapvető létszükségletnek a napi egyszeri meleg étel, a feltétlenül szükséges ruházat és a szálláshely számít. „Az állami segélyre tartósan rászorulók száma, akik általában tartósan munkanélküliek is, Szlovákiában évek óta aggasztóan magas. A helyzet javításának egyetlen módja a hosszú távú, célzott állami támogatás” - mondta el lapunknak Karol Zimmer, az ÚPSVR vezérigazgatója, aki szerint az elmúlt két évben tapasztalt javulás a hosszabb ideje állástalanok hatékonyabb támogatásának köszönhető. Jönnek az ukránok Ami az anyagi szükséghelyzet miatt segélyezettek teljes táborát illeti, ez az elmúlt időszakban tovább bővült, ezúttal azonban az ukrajnai háború elől menekülők miatt. Zimmer szerint májusban az anyagi szükséghelyzet miatt segélyezettek száma meghaladta a 81 ezret, vagyis csakj nem 5 ezerrel nőtt az előző hónaphoz képest. A növekedés azonban ezúttal csaknem teljes egészében az ukrajnai menekültek számlájára írj ható, hiszen a segélyben részesülő szlovák állampolgárok száma csupán 240 fővel nőtt. A 81 ezer segélyezettből májusban így nagyjából 59 ezer volt szlovák állampolgár. A többiek külföldiek, főként ukrán menekültek. Magasabb létminimum Rastislav Bednárik, a Munka- és Családkutató Intézet (IVPR) kutatója úgy gondolja, hogy az anyagi szükséghelyzet miatt hosszabb ide! je segélyre szoruló szlovák állampolgárok számának a csökkenése az i állástalanok számára nyújtott állaj mi támogatásoknak is köszönhető. Bednárik szerint azonban a tartósan munkanélküliek visszajuttatása a munkaerőpiacra nem megy egyik pillanatról a másikra, rövid távon ebből a szempontból így nem várható nagyobb áttörés. E hónaptól ráadásul a segélyre jogosultak száma tovább j emelkedik. „Július elsejétől nőtt a létminimum összege. Egy felnőttre számítva ez, az eddigi, havi 218,06 : euróról 234,42 euróra emelkedett. | A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddig megszabottnál magasabb jövedelemmel rendelkezők is jogosultak lesznek a támogatásra” - figyelmeztet Bednárik.
