Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-20 / 167. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. július 20. lwww.ujszo.com Kiderült, mitől függ, hogy rosszat álmodunk-e A mérőeszköz fejlesztése során a kutatók valójában magát a tesztet tesztelték, arról gyűjtöttek adatokat, hogy egészséges felnőtt embereknél milyen összefüggés mutatható ki a vizuális ingerek újszerűségének fokozatos növelése és a memorizálás sikeressége között. A teszt megfelelt az előzetes várakozásoknak: nagyobb fokú újdonság jobb memóriateljesítményt eredményezett a vizsgálati személyeknél (Shutterstock) Az újdonság varázsa Mindannyian keltünk már fel fáradtan egy-egy rossz éjszaka után. De vajon az éjszakai alvás minősége előre jelzi-e, hogy a következő nap hogyan funkcionálunk? És egy gyenge nap bejósolja-e, hogy felkavaró álmaink lesznek? A PPK kutatói a nappali szubjektív élmények és az álom emocionális dimenzióinak időbeli összefüggéseit vizsgálták legújabb cikkükben. Az ELTE pszichológusai olyan fiatal, egészséges egyetemistákat vizsgáltak, akik hetente több alkalommal is képesek ébredés után felidézni álmaikat. A résztvevők három héten keresztül naponta háromszor rövid kérdőíveket töltettek ki egy online platformon. A kutatók célja a pszichotikus élmények és az álomérzelmek közötti időbeli összefüggések vizsgálata volt. Az első kérdőívet a résztvevők ébredés után küldték be, ebben értékelték alvásuk minőségét és felidézték éjszakai álmukat. Ötfokú skálán jelölték azt is, mennyire jellemezték az álmot olyan érzelmek, mint például az öröm, lelkiismeret-furdalás, elégedettség, meglepetés, félelem. A második és harmadik kérdőívet délután töltötték ki az egyetemisták, ezekben a hangulatukról és pszichotikus tapasztalataikról számoltak be. A beérkezett válaszok alapján Báthori Noémi, Polner Bertalan és Simor Péter kimutatták, hogy a napközben regisztrált pszichotikus jellegű tapasztalatok egyértelműen összefüggésbe hozhatók a következő éjszakai álomban tapasztalt érzelmekkel. Az este jelentett kellemetlen élmények éjszaka szembetűnően negatívabb álmokhoz vezettek, illetve az esti kellemes hangulat is előrejelezte az álmok pozitív jellegét. Az álmok minősége, az álmokban megélt érzelmek és a rá következő nap átélt érzelmek között azonban a kutatók nem találtak kapcsolatot. Összességében tehát az látható a vizsgálatból, hogy az elalvás előtti időszak tapasztalatai vannak inkább hatással az álmainkra, álmaink kevésbé befolyásolják az utána következő napunkat. Az eredményekből mindemellett az is kitűnt, hogy aki hajlamosabb a szokatlan élményekre, a szétszórtságra vagy az örömtelenségre, annak az álmai is rosszabb hangulatúak, és ezek az álmok bejósolják a másnapi koncentrációs problémákat és a bizarr élmények személyen belüli erősödését is. (ELTE) ÖSSZEFOGLALÓ Reichardt Richórd és munkatársai GNET néven olyan új pszichológiai mérőeszközt fejlesztettek ki, amelynek segítségével vizsgálható, hogyan hatnak az új vizuális ingerek a memóriára. A Polner Bertalannal és Simor Péterrel közösen írt cikket a Behavior Research Methods közölte. Hétköznapi tapasztalatunk, hogy az új jelenségek megragadják a figyelmünket, sokszor jobban fel tudjuk idézni azt, ami az újdonság varázsával hatott ránk, mint az ezerszer ismerős élményeket. Ezt az összefüggést számos pszichológiai kutatás is igazolta már. De ha jobban belegondolunk, nem magától értetődő, mit is tekinthetünk valóban újnak, még nem ismertnek, és mikortól mondhatjuk valamiről, hogy még teljesen ismeretlen a számunkra. A túlzott leegyszerűsítéstől tartó kutatók többféle módon próbálták már megragadni az újdonság mértékét, míg végül teret hódított az az elképzelés, mely szerint az újdonságot egy folyamatosan változó skálán kell elgondolnunk. Ez a koncepció képezi az alapját az ELTE Alvás, Álom és Kogníció Kutatócsoport munkatársai által kidolgozott mérőeszköznek. Reichardt Richárd és kutatótársai arra keresték a mérési adatokkal is alátámasztható választ, hogy milyen mértékű újszerűség pontosan milyen összefüggésben áll azzal, hogy megjegyzünk-e valamit vagy sem. Ä teszt a vizuális ingerek körében vizsgálja az újszerűségnek a memóriára gyakorolt hatását, színek, formák és elrendezések komplex viszonyaiból alakítva ki a maga újdonságskáláját. Képzeljünk magunk elé egy 3X3- as négyzetrácsot, ahol a 9 négyzetbe mindig 5, különféle színű elem kerülhet, háromszögek, körök és négyzetek, változó elrendezésben! Kisebb mértékű újdonságnak számít a tesztben, ha csak a formák változnak, helyük és a színek elrendezése állandó marad, mint amikor a színek és a formák is cserélődnek. Ha pedig mindhárom tényező változik, még erőteljesebb az újdonsághatás. A mérőeszköz fejlesztése során a kutatók valójában magát a tesztet tesztelték, arról gyűjtöttek adatokat, hogy egészséges felnőtt embereknél milyen összefüggés mutatható ki a vizuális ingerek újszerűségének fokozatos növelése és a memorizálás sikeressége között. A teszt megfelelt az előzetes várakozásoknak: nagyobb fokú újdonság jobb memóriateljesítményt eredményezett a vizsgálati személyeknél. A Graded Novelty Encoding Task (GNET) néven publikált eljárás tehát paraméterezhetővé teszi az újdonság mértékét és ezzel új utat nyit az újdonság feldolgozásának kvantitatív vizsgálata előtt mind a viselkedéstudomány, mind a kognitív idegtudomány terén. A GNET eszköz újdonsága, hogy a korábbi, csupán két típusú újdonságot definiáló modellekhez képest (pl. teljes és relatív újdonság) az újdonságot folyamatosan változónak tekinti és ekként is paraméterezi a vizsgálat során. A teszt finomhangolása során még számos további kérdésre választ keresnek a kutatók, például arra, hogy miként választható szét a különbözőség és az újdonság mint stimulus, vagy hogy miként kell értelmezni az ismerősnek vélt ingerekre adott hamis negatív válaszokat. Az eszköz máris számos memóriakutató fantáziáját megmozgatta, akik komoly lehetőséget látnak benne például a különféle ingertípusok újdonságfaktorának paraméterezésére és a memorizálásra gyakorolt hatásuk adatokra építő vizsgálata terén. (ELTE) Nem vágynak vissza az irodába az IT-s munkavállalók A két évvel ezelőtt kezdődött világjárvány gyors megoldásokra ás alkalmazkodásra kányszerítette mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat. A home office népszerűvé vált, ás úgy tűnik, véglegesen beépül a munkajogi szabályozásokba is. A No Fluff Jobs IT-állásportál legújabb kutatása a Ringier Axel Springer Polska vállalattal együttműködve azt vizsgálta, hogy a közép- és kelet-európai IT-s szakemberek hogyan vélekednek a távmunkáról és a hibrid munkáról, hogyan értékelik a munkáltatók támogatását és a jólétüket a járvány utáni korszakban. Ma már úgy érezzük, mintha a távmunka vagy a hibrid munkavégzés mindig is létezett volna, és elképzelhetetlennek tartjuk, hogy időnket az ingázásra pazaroljuk -Nem hiányzik a napi akár többórás ingázás, a dugóban üldögélés az IT-szektor dolgozóinak (Shutterstock) írják. Bár az IT világától régebben tékű változást idézett elő: manapság sem volt idegen a távoli munkavég- az informatikai közösség képviselőzés, a járvány e területen is nagymér- inek már 61%-a dolgozik teljes mértékben távmunkában (a cég irodáján kívül bárhonnan, a hét 5 napján) a Covid előtti 17 százalékhoz képest. A vizsgált országok közül Lengyelországban volt a legmagasabb ez az arány (74,6% dolgozik teljesen távolról), és Magyarországon a legalacsonyabb (45,5%) - mégis, a teljes távmunka minden egyes országban a legnépszerűbb munkamodellé vált. A távmunkát annyira megszerették a munkavállalók, hogy mára már elvárássá vált: egy ötfokozatú skálán 4,5-re értékelték, szemben a hibrid munka 3,5-es értékelésével. A válaszadók 40%-a szerint a távmunka és a hibrid munka legnagyobb előnye az ingázás megszűnése. Ez annyira fontos, hogy a második legnépszerűbb előnyt - a bárhonnan történő munkavégzés lehetőségét - csak feleannyian (18,2%) választották. Sok vita folyt arról a járványt megelőzően, és minden bizonnyal még több várható a jövőben arról, milyen kedvező vagy káros hatásai vannak a távmunkának a dolgozók egészségével vagy magánéletével kapcsolatban. A válaszadók egyértelműen pozitív tapasztalatokról számoltak be. Nagy többségük azt emelte ki, hogy a távmunkára/hibrid munkára való áttérés után javult a közérzete, szabadabbnak érezte magát, és több ideje lett saját magára, míg a negatív hatások közt a több megbeszélést és a munkára fordított több időt hangsúlyozták. A kutatás érdekes eredménye, hogy a megkérdezett négy ország munkavállalói közül a magyar válaszadók többsége jelölte meg legnagyobb arányban (23,1%) a magányosság érzését. A No Fluff Jobs felmérésében 2569 fő lengyel, cseh, szlovák és magyar, IT-iparban dolgozó munkavállaló vett részt. A vizsgálat maximális hibája 5%. (szí)
