Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-02 / 153. szám
14 KULTÚRA 2022. július 2. | www.ujszo.com Szűkösen, de magas színvonalon Szakmailag erősnek és színesnek értékelte a lezárt 69. évadot a Komáromi Jókai Színház vezetése - ám eközben komor képet festettek az intézményt, s egyáltalán a kulturális szférát övező bizonytalanságról. „Nagyon nehéz év van mögöttünk”- szögezte le az évadzáró sajtótájékoztató elején Varga Emese művészeti vezető. Ám gyorsan hozzátette, megpróbálták behozni azokat a lemaradásokat, amelyek a korábbi időkben felhalmozódtak. 2021 szeptemberétől idén júniusig 12 bemutatót tartottak a nagy- és a stúdiószínpadon, amelyből 11 volt saját produkció. Összesen 113 előadást játszottak le. A Ferenczy Anna-díjat idén Molnár Xénia kapta meg. Varga Emese külön kiemelte az áprilisban bemutatott Beszélő köntöst, amelyet a legnagyobb szabású produkciójuknak nevezett. „A folyamatot vagy a logisztikát és az erőforrásokat tekintve ez több volt, mint heroikus”- mondta a művészeti vezető, hozzátéve, hogy a rendkívül sokszínűre sikerült évad irányvonalát szeretnék megtartani. Kifejtette azonban azt is, hogy most kezdik csak igazán érezni azokat a gazdasági problémákat, amelyeket a járvány okozott- hiszen bármennyire is erős szakmai bázist tudnak kiépíteni, vannak olyan külső tényezők, amelyek nehezítik az építkezést. Áldatlan állapotok Gál Tamás igazgató bővebben kitért a színházat övező problémákra: a koronavírus-járvány és az anyagi gondok mellett a színház mellett működő alapítvánnyal való együttműködés ellehetetlenült a vezetői váltás miatt - ezért hozták létre az Artis Polgári Társulást, ahova sikerült átirányítaniuk a támogatásokat. A másik problémagócnak a Kisebbségi Kulturális Alapot érintő átrendeződés és az ezt követően felmerült működési zavarok bizonyultak. „Augusztusban ülnek össze bizonyos bizottságok. Főleg azok, amelyek a színházakról döntenek. Voltak olyan hangok, hogy ezek a kőszínházak miért pályáznak a Kultminornál, hiszen az a független társulatoknak van kitalálva. Ez rendjén is volna, ha a megye a művészeti tevékenységre is adna némi pénzt, de egyetlen előadást sem finanszíroz” - magyarázta az igazgató. Hozzátette: Nyitra megye annyi pénzt ad nekik, ami a fűtésre, világításra, karbantartásra elég. Gál Tamás úgy összegezte a helyzetet, hogy - habár nagyon köszönik a színházépület korszerűsítését a megyei önkormányzatnak - a közönség nem az új ablakok, hanem az előadások miatt megy be a színházba. Emellett a támogatóktól befolyó összegekből kicsi, de nagyon fontos dolgokat tudnak megoldani, például az olyan díszletelemek pótlását, amelyekre már nem futotta a pályázati keretből. Gál Tamás megemlítette az államvezetés belső konfliktusait, a járvány nyomán fellépett elégtelen válságkezelést, a kulturális szféra elhanyagoltságát, illetve a hazai magyar szférában feszülő, az anyagiak által okozott ellentéteket is. Pozitív példaként utalt a magyarországi támogatások fontosságára, amelyek „úgy jönnek, mint a parancsolat”, még ha nincs is szó nagy összegekről. Hangsúlyozta: a teljes szlovákiai színházi szakma súlyos helyzetben van, mivel az állam nem foglalkozik kellő mértékben a kultúrával. Kulcs: az együttműködés Ha a külső munkatársaikat is beleszámolják, akkor mintegy 150 embernek ad munkát a Jókai Színház. „Kötelességünk gondolkodni a külsős színészekről, mert a felvidéki magyarság két kőszínháza kevés ahhoz képest, amennyi tehetség végez Pozsonyban. Mindenkinek nem sikerülhet ez a szakma, de olyan tehetségekről van most szó, akiket holnap le kéne szerződtetnünk” — állította Gál Tamás, majd hozzátette: hajói állnának anyagilag, akkor sem tudnának most két tehetséges fiatalt leigazolni, mert a megyétől nem kapnak ehhez státuszokat. Az elmúlt évadban egyébként körülbelül ugyanannyi vendégszínész játszott náluk - többségük szlovákiai magyar, de volt több magyarországi fellépőjük is -, mint amennyi társulati tagúk van. „A következő évadban sem fogunk tudni felvenni fiatal végzős művészeket. Úgy próbáljuk ezt kompenzálni, hogy van egy úgynevezett külső kör is a színház körül. Úgy tekintünk rájuk, mint a sajátjainkra” - hangsúlyozta Varga Emese. Mindkét szakember beszélt az együttműködések fontosságáról: szoros viszonyt ápolnak az Egressy Béni Városi Művelődési Központtal, az alternatív és független társulatokkal, a kassai Thália Színházzal - ők biztosan hoznak majd vendégelőadást a 70. évad során, ez lesz Márai Sándor „Kaland” c. műve illetve más művészekkel és csoportokkal. „Az a célunk, hogy egy nagy család és összefogás legyen a Jókai Színház” - hangsúlyozta Gál Tamás. Sokszínű 70. évad Hat bemutatóra számíthat a közönség a komáromi nagyszínpadon. Schwechtje Mihály Az örökség című darabjával kezdenek szeptember 16- án, amelyet ugyan játszották már az előző évadban is, de a Covid miatt nem sokszor. Ezt követi október végén Ladislav Langer Külváros című műve. A harmadik produkcióra 2023 márciusáig kell várni, ez lesz a Molnár Ferenc, Dés László és Geszti Péter nevével fémjelzett Pál utcai fiúk. A partnerszínházak közül a székesfehérvári Vörösmarty Színház érkezik a Marc Camoletti Boeing, Boeing című darabjával. Vendégül látják majd a Miskolci Nemzeti Színházat Ibsen Nórájával, a Soproni Petőfi Színházat pedig Sík Sándor István király című drámájával. Ez azt is jelenti, hogy a Jókai Színház társulata is fel fog lépni ezekben a városokban - valamint a szlovákiai magyar vidékeken is - az év folyamán különböző produkciókkal. A stúdiószínpadon négy bemutatóra lehet számítani. A Mesterkurzus című tragikomédia lesz az első, amely saját produkció, ezt követi a Mindennapi tenyerünket”, a „Varsói melódia”, és az „Apa, Anya, Pia”, a Thália Színház vendégjátéka. A gyerekek sem maradnak ki, nekik N. Tóth Anikó alkotását, a Kacagó királykisasszonyt viszik színre. A Madách-év kapcsán színház-kultúrtörténeti vetélkedőt szerveznek, emellett színháztörténeti kiállítást is szeretnének tető alá hozni a 70. évad tiszteletére. Tervben van egy ünnepi gálaműsor is. A jubileumhoz kapcsolódó események legnagyobb valószínűséggel j anuárban valósulhatnak majd meg. Augusztusban fogják meghirdetni a bérleteket, köztük egy újat is, szám szerint a hetediket, a Csemadok-bérletet. „Ha legalább 10 bérletig fel tudna menni ez a színház, az már egy nagy biztonságot adna” - szögezte le az igazgató. Randy Bachman ellopott gitárja 46 év után előkerült Meghalt Böszörményi Gyula író A budapesti Vörösmarty téren több százméteres sorok álltak, amikor dedikálta műveit az Ünnepi Könyvhéten (Képarchívum) Negyvenhat év után, Tokióban kapta vissza gitárját Randy Bachman kanadai rockzenász, a The Guess Who együttes egykori tagja, az American Woman című világsláger szerzője, akitől egy torontói szállodából lopták el imádott hangszerét. „Megsemmisültem, amikor ellopták. Több millió példányban eladott dalokat írtam ezzel a gitárral, olyan volt, mint egy mágikus hangszer. Amikor eltűnt, odalett a mágia is” - mondta az AFP-nek a 78 éves rockzenész, miután pénteken Tokióban visszakapta hangszerét egy Takesi nevű gitárostól, aki legálisan vásárolta azt egy helyi hangszerboltban. A kanadai zenész 19 évesen szeretett bele a Gretsch 6120 Chet Atkins narancsszínű gitárba, amelyet barátjával, Neil Younggal együtt hosszú órákon át bámult egy winnipegi bolt kirakatában az 1960-as évek elején. Bachman a legalantasabb munkákat is elvállalta, hogy előteremtse a megvásárlásához szükséges 400 dollárt. A zenekar turnéi során elővigyázatosságból mindig a szállodai szoba vécéjéhez láncolta a gitárt, ha magára hagyta, kivéve azt az egyetlen alkalmat 1976-ban, amikor csak rövid időre, a számla kifizetése miatt hagyta el szobáját. A hangszerre egy kanadai rajongója bukkant rá, aki 2020-ban elkezdte átfésülni a világhálón fellelhető gitáros fotókat és videókat. Hosszas kutatás után a nyomok elvezették a tokiói hangszerbolthoz, majd egy olyan, 2019-es videófelvételhez, amelyen Takesi játszik a boltban vásárolt gitáron. A bolt tulajdonosa egy dallasi kiárusításon vette a hangszert. Randy Bachmann felajánlott Takesinek egy ugyanolyan modellt, cserébe visszakapta a sajátját. A boldog végkifejlet megünneplésére közösen előadták a tokiói kanadai nagykövetségen az American Womant, amelyet 1999-ben Lenny Kravitz is feldolgozott. (MTI) Ha vannak még manapság sztárírók ebben a régióban, akkor ő az volt. Fiatalok tízezreit szoktatta rá az olvasásra, ontotta a mozgalmas, kalandos történeteket, miközben őt magát kerekesszékbe kányszerítette egy izomsorvadásos betegség. Böszörményi Gyula 57 éves korában elhunyt. Szép kort élt meg ahhoz képest, hogy az orvosok legfeljebb tíz évet jósoltak neki. Családja széthullott, ezért egészségügyi gyermekotthonban nőtt fel. írással tizenévesen kezdett el foglalkozni, és a nyolcvanas évektől már megjelentek novellái, cikkei az Ifjúsági Magazinban, később az Elet és Irodalomban és a Debreceni Naplóban. 1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, amelynek két éven át volt a vezetője. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. 1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely a következő évben megnyerte a Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztivált. 1997-ben beválogatták az Elet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. A Gergő és az álomfogók című meseregény hozta meg számára az országos ismertséget 2002-ben, ezt később több folytatás követett. Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat is. Egy másik regénysorozata, az Ambrózy báró esetei is hatalmas sikert aratott az olvasók körében. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „távbűbájosképző” levelezőiskolát, melynek célja az általános műveltség, a hagyományőrzés és az olvasásra nevelés elősegítése. Félszáz regénye jelent meg, írt hangjátékokat, színdarabokat, tévésorozatokat, egész estés mozifilmet, esszéköteteket. 2007-ben József Attila-díjat kapott. (juk)
