Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-02 / 153. szám
2022. július 2., szombat, 16. évfolyam, 26. szám Dél-Szlovákia néhány városának kétnyelvűsége Dolgozatunk tárgya három dél-szlovákiai város, Érsekújvár, Vágsellye és Komárom kétnyelvűségének bemutatása néhány adat tükrében, a magyar és a szlovák nemzetiségűek/ anyanyelvűek szempontjából. L\ ft első részben beí ^ t mutatjuk a vizs- JL .li í gálát módszerét és az adatközlők demográfiai adatait. Felmérésünkben a kétnyelvűség, a nyelvhasználat néhány kérdésével foglalkozunk; képet nyújtunk a magyar és a szlovák nyelv használatának elterjedtségéről a magán és a közéleti nyelvhasználati színtereken (vö. Lampl 2011), az adatközlőknek a nyelvekkel kapcsolatos attitűdjeiről és a többnyelvűséghez való viszonyulásáról. A kutatás eredményeit statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, és a könnyebb áttekinthetőség céljából táblázatokban is bemutatjuk. A kutatás módszere A kutatás célja Dél-Szlovákia kétnyelvűségének feltérképezésére irányult. Módszere kérdőíves felmérésen alapult, néhány, meghatározott szempont - főleg a település magyar nemzetiségű lakosságának aránya - szerint kiválasztott városban, az „erősen magyar jellegűtől” (Komárom) az átmenetet képezőn át (Érsekújvár) az „alig magyar jellegűig” (Vágsellye). A terepmunka során az volt a célunk, hogy a kutatópontként meghatározott városokban legalább 40 magyar nyelven és 40 szlovák nyelven kitöltött kérdőívet gyűjtsünk fel. Az adatközlőket a terepmunkások elsősorban saját ismeretségi körükből választották ki, magyar, illetve szlovák nemzetiségű személyeket egyaránt. Ezenkívül véleden mintavétellel kérdeztük le az adatközlőket a A kutatópontként meghatározott városokban 40 magyar és 40 szlovák nyelven kitöltött kérdőívet gyűjtöttek össze a terepmunkások (Fotók; Somogyi Tibor) 1. táblázat: A magyar és a szlovák kérdőívet kitöltő adatközlők első nyelv (anyanyelv) szerinti bontásban első nyelv magyar kérdőívet % szlovák kérdőívet % I % (anyanyelv) kitöltő adatközlők kitöltő adatközlők kutatáshoz készült kérdőívvel. Az adatközlők a kétféle, magyar és szlovák nyelvű kérdőív közül tetszés szerint választhattak. A kérdőív 29 kérdést tartalmazott, magyar és szlovák nyelvű változatban készült el. A kétféle változat teljes mértékben megegyezik egymással. A kérdőív magyar változatában a legtöbb kérdés, természetesen, a magyar - mint feltételezett első nyelv - használatára vonatkozott; a szlovák változatban pedig hasonló módon a szlovákra. Feltételeztük ugyanis, hogy a magyar kérdőíveket főleg magyar anyanyelvű adatközlők választják, míg a szlovák változatot főleg szlovák anyanyelvűek. Az adatközlők anyanyelve és nemzetisége A 120 magyar nyelvű kérdőívet kitöltő adatközlő közül 114-en (95%) magyar nemzetiségűek és valamennyien magyar anyanyelvűek. Ugyanakkor a 120 szlovák nyelvű kérdőívet kitöltő adatközlő közül 83-an (69,1%) szlovák nemzetiségűek, és 76-an szlovák anyanyelvűek (63,3%). Köztudomású, hogy a szlovákiai magyarok körében az anyanyelv szoros kapcsolatban áll a nemzetiség kérdésével, ugyanakkor a két kategória nem esik teljesen egybe. Ezt a jelen kutatásunk is megerősítette. Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar kérdőívet választó adatközlők valamennyien magyar anyanyelvűek, de közülük 6-an szlovák nemzetiségűek. A szlovák szlovák anyanyelvűek (63,3%), 44-en (36,6%) viszont magyar anyanyelvűek. (1. táblázat) Ami az adatközlők nemzetiségét illeti, a teljes mintából (N=240) összesen 150 (62,1%) a magyar, 83 (34,5%) pedig szlovák, ezenkívül 7 (2,9%) nem jelölte meg a nemzetiségét. Megjegyezzük, hogy a nemzetiségüket meg nem jelölő 7 személy szlovák nyelvű kérdőívet választott, így nemzetiségi hovatartozása is vélhetően a szlovák felé tolódik el. A fenti adatokból kitűnik, hogy a magukat magyar első nyelvűnek (anyanyelvűnek) vallók száma nagyobb, mint a magukat magyar nemzetiségűnek vallóké. Az aránybeli különbség 164 (68,3%); 150 (62,5%), a különbség 14 fő (5,8%). nyelvhasználati színtereken (magánérintkezésben és nyilvános nyelvhasználati színtereken), ezenkívül választ adtak arra a kérdésre is, hogy az iskolában/munkahelyen, barátokkal, ismerősökkel az utcán, az üzletben, a hivatalokban milyen gyakran választják az egyes nyelve(ke)t. A magyar standard nyelvre vonatkozó adatokat a 2. táblázat összegzi. (2. táblázat) A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a magyar kérdőívet kitöltő adatközlők általában magyar nyelven kommunikálnak a különféle nyelvhasználati színtereken. A magyar standardot természetes módon gyakran vagy nagyon gyakran használja az iskolában, ill. a munkahelyen 76 adatközlő (63,3%), a barátokkal való kommunikációban 81 adatközlő (67,5%), az ismerőseikkel való beszélgetésekben az utcán 77 adatközlő (64,1%), az üzletben 75 adatközlő (62,5%) valamint a hivatalokban is 63 adatközlő (52,5%). Ez utóbbi színtéren azonban a legkevésbé gyakran. Az eredmények azt mutatják, hogy ahogy haladunk a magánszférától a közéleti felé, egyre csökken a magyar nyelv választása, használatának gyakorisága. E tekintetben speciális esetet, kivételt jelent az iskolai nyelvhasználat. kérdőívet kitöltők közül 76-an 3. táblázat. Mennyire kell tudnia a Szlovák Köztársaság állampolgárának az államnyelvet (magyar kérdőívet kitöltő adatközlők válaszai)? N=120 Nem muszáj, hogy megértesse magát szlovákul 1 0,8 Kell, hogy megértesse magát szlovákul 67 55,8 Maga kell, hogy eldöntse, milyen mértékben kell tudnia szlovákul 12 10 Társadalmi helyzetének megfelelő mértékben kell tudnia szlovákul 34 28,3 Kitűnően kell tudnia szlovákul 6 • 5 2. táblázat: Milyen gyakran használja a magyar standard nyelvet az iskolában/munkahelyén, barátaival, ismerőseivel az utcán, az üzletekben, hivatalokban (magyar kérdőívet kitöltő adatközlők)?_______ az iskolában/ 2 23 3 13 10 8 76 63,3 3 2,5 120 100 munkahelyen ' ' ' ' barátaimmal 25 20,8 11 9,1 81 67,5 3 2,5 120 100 ismerőseimmel 26 21,6 13 io,8 77 64,1 4 3,3 120 100 dz utcán az üzletekben 27 22,5 15 12,5 75 62,5 3 2,5 120 100 a hivatalokban 40 33,3 16 13,3 63 52,5 1 0,8 120 100 Az utóbbi, 2021-es népszámlálási adatok szerint a Szlovákiában élő személyek 7,75%-a magyar identitásúnak jelölte meg magát a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél. Az állampolgárok 8,5%ának magyar az anyanyelve (462 175 személy) (vö. e lap hasábjain Czímer 2022a, b). Az adatközlők nyelvválasztása Az adatközlőket azzal kapcsolatban is megkérdeztük, hogy milyen nyelve(ke)t használnak egyes Nyelvekkel kapcsolatos attitűdök A különféle nyelvhasználati színtereken megjelenő nyelvek, nyelvi kompetenciák vizsgálata mellett a nyelvekhez való attitűdöket is vizsgáltuk adatközlőink körében. Felmérésünkben fontosnak tartottuk feltérképezni egyebek mellett azt is, hogy az adatközlők hogyan vélekednek a többségi szlovák mint államnyelv tudásának jelentőségéről, illetve e tekintetben milyenek az elvárásaik. (3. táblázat) (Folytatás a következő olAalon.) s
