Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-16 / 164. szám
www.ujszo.com SZALON 2022. JULIUS 16. 31 K ét alapvető embertípus különböztethetünk meg a szociális beállítottságuk szerint. Vannak, akik számára az emberi interakció lehetőség a sikerre, és vannak, akik számára esély a kudarcra. Szociális siker, ha a jelenléteddel a saját és mások napját jobbá tetted, vagy legalábbis nem tetted rosszabbá; szociális kudarc, ha az interakciót követően erős késztetést érzel arra, hogy slam poetryt írj az esetről. Az első csoport tagjai a konvencionálisán nagyszájú, konfidens, extrovertált emberek, míg a második csoport tagjai azok, akiket az első csoport szerénynek, csendesnek, magába húzódónak nevez (az első csoport volt kénytelen meghatározni a másodikat, hiszen a második nem szeret magáról beszélni). Mint látható, maguk a csoportok nem igazodnak a vázolt kimenetekhez. Ez azért van, mert míg csoport 1 tagjai bátran ugranak neki bármilyen szociális kihívásnak, a legjobb kimenetelben reménykedve, csoport 2 tagjai pedig hálát adnak az égnek, hogy manapság már lehet pizzát rendelni telefonhívás nélkül, valójában mindkét fél interakciói fele-fele arányban lesznek sikeresek vagy sikertelenek, függetlenül a személy magabiztosságától. A nagy különbség, amely tényből a tipikus introvertált/extrovertált sztereotípiáink adódnak, az, hogy a két csoport hajlamos nem felismerni, amikor a feltételezésük téves volt - így a szerény típusú ember napokig fog rágódni azon, hogy véledenül 20 gramm sajtot kért, és amikor a sajtmester felvonta a szemöldökét, ki kellett javítania 20 dekagrammra; eközben a nagyszájú típus elégedett félmosollyal fog leszállni a buszról, gondolván, az egész utazóközönség életét feldobta azzal, hogy kérés nélkül hangosan lejátszotta nekik a posztmodern mulatós-technometál listáját. Természetesen ezek az extremitások egy spektrum két végét képviselik. Az ádagos ember (és lássuk be, a legtöbbünk ádagos — nem kell sértésnek venni, ezt R. Nagy Krisztián Mintha a fogát húznák jelenti az „ádag” szó) valahol félúton van közöttük. Egy egyszerű módja annak, hogy eldöntsd magadról, hol vagy a spektrumon, ha összeszámolod, hányszor veszed át fejben, mit fogsz mondani a fodrászodnak, mielőtt sorra kerülsz. Minél több fejbéli főpróbát tartasz, annál közelebb állsz a szerény véglethez. Csupán közelebb, az ismétlések számának függvényében a vonalad a grafikonon aszimptotikus - közeledik ugyan az „abszolút introvertált” értékéhez, de sosem éri el, hiszen az igazi introvertált egyszerűen nem megy el fodrászhoz, otthon vágja le a saját haját, békés nyugalomban, aztán ha elrontja, bonusz, hogy van oka otthon maradni, amíg vissza nem nő. Az elmúlt hónapokban új befektetési stratégiát próbáltam ki. Kerestem egy gyanútlan fogorvost, akinél értéktelen forintjaimat jó fogakra cseréltetem lassanként, hétről hétre, fokozatosan, gyanút elkerülendő. A jó fog értékálló befektetés, mivel hamarosan mindannyian csak öreg nadrágszíjak elrágcsálásával tudunk proteinhez jumi. A fogorvosi székben töltött idő egyedi élmény. A kezelés első és utolsó pár percén kívül fizikai képtelenség aktív résztvevőnek lenni, mivel a beszédszerved szó szerint ki van peckelve. A vizit kilencven százalékában csak megszobrászkodható nyitott szájüregként vagy részese a történéseknek. Fogorvoshoz járni manapság fajdalommentes élmény - ha a te fogászati élményeid nem azok, javaslom, azonnal válts orvost. Már megvan ehhez a technológiánk! Én sem tudtam sokáig, ezért elég nagy balféknek érzem magam. Tessék használhatatlanná fajdalomcsillapítani az arcom tudomány-dzsússzal, aztán szabad kalapálni, csiszolni, faragni; előtte semmilyen rotációs műszernek nincs helye a számban! Fizikai fajdalomtól mentesen tehát, rengeteg időm akadt a fúrógép mannájától ellazulva meditálni. Ha megvizsgáljuk a fodrászt és a fogorvost, felfedezhetjük, milyen sok a párhuzam és az ellentét a kettő közt. Mindkettő szolgáltatás, amely során egy székben ülve igyekszik valaki rendbe rakni a fejünk egy lényeges aspektusát. Elsődleges feladatunk, hogy ne fészkelődjünk, de azért szükséges tőlünk is egy minimális kontribúció, a szolgáltatást nyújtó fél dolgát megkönnyítendő (tartsuk nyitva a szánkat, fordítsuk jó irányba a fejünket). A fodrásznál bevett szokás a beszélgetés a kezelés alatt, ami fizikai lehetetlenségén túl is, úgy gondolom, határozott udvariatlanságnak minősülne a fogászati székben. Mint szociális interakció a fentebb vázolt potenciális siker/kudarc skálán, a hajvágás akkor vélhető sikeresnek, ha megfelelő minőségű csevegést folytattunk a kijelölt hajszobrászunkkal. Nem olyan egyszerű dolog ez, lévén a fodrász kezében gyilkolásra igencsak alkalmas pengék vannak, míg a mi kezeink a védőfólia alatt, amely alól előkapva őket azt kockáztatnánk, hogy sunyi hajszálak kerülnek a ruhánkra, amitől viszketni fogunk egész nap. Egyértelmű, ki győzne egy esetleges összetűzés során. A kiszolgáltatott helyzetből eredően tehát kerülendők a kontroverziális témák. Vallás. Politika. Macska vagy kutya. Terhességmegszakítás. Ananász a pizzán. Halálbüntetés. Híres popsztár új rapalbuma. Híres rapsztár új popalbuma. Stb. A fogorvos-látogatás során ezzel szemben csupán pár percig szükséges interakcióba bocsátkoznunk, a kezelés elején és végén. Míg a fodrásznál elő kell adnunk, mik az igényeink a hajkezelés végkimenetelét tekintve, addig a fogásznál elég hangosan nyögnünk párat, ami alapján a kezelő specialistánknak kell kitalálnia, mi bajunk; a kezelés végeztével pedig hivatkozhatunk a fájdalomcsillapításra okként, miért vagyunk képtelenek értelmes összetett mondatokat formálni. Amilyen nehéz a hajvágás folyamata egy szerény ember számára, olyan nehéz a fogorvos egy beszédes személynek. A sztereotip kifejezés szerint ezek az emberek „nem bírják befogni a szájukat”, azonban ez pontatlan, hiszen sem befogni, sem nyitva tartani nem tudják, az elemi ösztön, ami vezérli őket azt kívánja, hogy folyamatosan járatva legyen. Meglepett tehát, hogy a „magyar-monopoly-pénz-fogra-váltása” mestertervem során rádöbbentem, csendben ülni egy fogorvosi székben ugyanolyan megerőltető számomra, mint hajászati székben eltöltenem fél órát. Arra enged ez következtemi, valahol a beszédes és szerény skála közepén vagyok magam is, pedig világéletemben úgy gondoltam, közelebb állok a másodikhoz. A fúrógép zúgásának frekvenciája alatti transzban aztán megvilágosodtam! Van egy harmadik lehetőség! Nem kell választanunk, és minden interakciónknak úgy nekikezdeni, hogy az potenciális siker vagy potenciális kudarc lehet. Nézhetjük a helyzetet egy szinttel magasabbról: minden szociális interakció egy tanulási élmény - ha siker, ha kudarc, valamit tanulhattunk belőle, akár, hogy mit nem kellett volna csinálni. Ezzel a felfogással máris látható, hogy az interakció, ha megtörténik, garantált siker lesz (tanultunk valamit), míg ha csak elkerüljük, garantált kudarc (nem tanultunk semmit). A felismerés legalább olyan megdöbbentően hasznos volt, mint rájönni, vannak fogorvosok, akik tudják, hogy kell fájdalomcsillapítani. Egy csepp vér - és egy nagy rakás hazugság (Fotó: Disney+) A lapokban sokáig csak női Steve Jobsként emlegetett Elizabeth Holmes története az egyik leghíresebb startup siker- és bukástörténet. A kibukott című sorozat szerencsére azoknak is md újat mondani, akik annak idején követték az üggyel kapcsolatos híreket. Elizabeth Holmes sztorija hihetetlenül izgalmas, amit az is bizonyít, hogy Hollywoodban egyszerre kezdtek el dolgozni egy sorozat- és egy filmváltozaton. Az utóbbi végül ott csúszott el, hogy a főszerepre kinézett Jennifer Lawrence inkább babázni ment. A sorozat viszont elkészült, még ha egy utolsó pillanatos főszereplőcserét (Kate McKinnon helyett Amanda Seyfried ugrott be) valahogy túl kellett élniük. A Disney+ kínálatában látható nyolcrészes széria alapján kijelenthető, hogy Holmesék találmánya, az egy csepp vérrel rengeteg orvosi tesztre lehetőséget adó Theranos nem csalásnak indult, az csak később lett belőle. Elizabeth és munkatársai halálosan komolyan gondolták, hogy megreformálják az egészségügyet, csakhogy a találmányukkal már jócskán azelőtt a világ elé álltak, hogy valójában megbizonyosodtak volna arról, hogy az ötletük nemcsak papíron lehet működőképes. A Theranos körül túl korán kialakult hírverés és az eredményeket követelő befektetők aztán olyan hazugságspirálba sodorták Höhnest és a Theranos többi vezetőjét, amelyből már képtelenség volt jól kijönni, maximum egy újabb, még a korábbinál is nagyobb hazugsággal tudták elérni, hogy a lebukás időpontja kitolódjon. Illetve titkon - bár minden alap nélkül - azt remélték, hogy az így nyert idő lehetőséget ad arra, hogy a találmányuk egyszer csak működni kezdjen. Ma már tudjuk: nem így történt. A kibukott című sorozat nagyon szórakoztató módon mesél arról, hogyan lesz egy Steve Jobs-rajongó lányból egy olyan startup cég tulajdonosa, amiért egy ponton megőrül a világ. A széria nemcsak Elizabeth Holmesról fogalmaz meg komoly kritikát, hanem azokról a befektetőkről is, akik gyakorlatilag valós orvosi/szakértői eredmények nélkül, pusztán egy jó ötletet hallva és a jó designt látva öltek bele a Theranosba dollártízmilliókat, abban reménykedve, hogy egy jó startup gyorsan meg tudja többszörözni a belefektetett pénzt. Holmes és társai ugyan hazudtak, de a hazugságuk viszonylag átlátszó volt: a befektetőket nagyobb részben verte át a saját határtalan kapzsiságuk, mint Elizabeth Holmes. A Mamma Mia! filmekből ismert Amanda Seyfried valósággal eltűnik a szerepben, tökéletesen hozza azt a merev, különc karaktert, akit a híradásokban láttunk, és még Holmes apró fúrcsaságait (például az egyedien béna táncmozdulatait, a hanghordozását...) is tökéletesen levette. Nem lennék meglepve, ha ezért a teljesítményén járna egy Emmy-díj. A kibukott pompás látlelet az emberi kapzsiságról és arról, hová vezet, ha a saját érdekeinket folyamatosan hazugságokkal próbáljuk képviselni. Megmutatja, hogy a hazugságoknak, a hatalomnak és a (látszatjsikemek milyen személyiségtorzító hatása van, ráadásul lendületesen, szórakoztatón, stílusosan mesél, és még a társadalomkritikai él sem hiányzik belőle. Tóth Csaba SOROZATDARALO A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. E-mail: kristina.lakatosova@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Uj Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
