Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-16 / 164. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com! 2022. július 16. I 5 Kemény tél vár ránk A mostani gázválság a politikai nyomás része, a legkényesebb téli pillanatokban jöhet lezárás, beolvasás arról, mikor nyitnák meg újra A gáz európai töltöttségi átlaga meghaladta a 60%-ot. Szakértők szerint a teljes tárolt menynyiség valahol 2-3 hónapnyi ellátást szavatol önmagában - speciális intézkedések nélkül. Mindenképpen durva tél jön. A gáztőzsdék azt sem értékelték jól, hogy megkezdődött az Északi Áramlat 1-es vezetékének éves, tervezett tíznapos felújítása. Ez a háború előtt nem is került volna a sajtóba, most azonban az egyik legnagyobb kockázatú esemény: a többség ugyanis nem hiszi, hogy visszakapcsolnák. Ha ez is kiesik a gázvezetékek közül, az megakaszthatja a feltöltési tervek egy részét. Áz oroszok sem biztos, hogy végleg le akarnák zárni az összes vezetéket rövid időn belül. Nekik ez a megszokott, tökéletes exportfegyver: lehet nyitni, csukni, megosztani az uniós tagállamokat. Végső soron azonban nekik is pénz kell, így valószínűleg még egy darabig nem lesz teljes lezárás, mert az európai piac alternatíváját az infrastruktúra szintjén évekig tarthat kiépíteni, ha egyáltalán a megfelelő technológia adott lenne. A mostani gázválság tehát a politikai nyomás része, a legkényesebb téli pillanatokban jöhet lezárás, karbantartás, beolvasás arról, mikor nyitnák meg újra. Tíz uniós tagállamban már első fokozatú a készültség, míg Németországban (a háromból) a második fokozatot vezették be. A tagállamokat szolidaritási egyezményekre készítik fel, még ha egyelőre hasonlót csak pár ország kötött Európában, és egyelőre nem látni, mitől ne esnénk vissza a „mindenki magáért, és csak magáért” típusú játszmába egy esetleges téli válság idején. Ez a nemzeti politikajátékszabálya: a nemzetközi szolidaritást igazából csak addig támogatják a hazai szavazók, amíg nem érzik túlságosan a bőrükön az árát. Ez pedig részben azért lehet így, mert egyre kevesebb politikus hajlandó, illetve tudja elmagyarázni, mi stratégiai befektetés, mikor érdemes tényleg meghúzni a nadrágszíjat, vagy felvenni a pulóvert, vagy kevesebb látvány, de több infrastruktúra beruházást csinálni. A gázkereslet csökkentésével átvészelhetjük a krízist, csakhogy ez nem fogja arányosan érinteni az országokat, és egy-egy ipar leállása a munkavállalókat is sújtja. Ha pedig a német BASF és hasonló óriási beszállítók állnak le, az más szektorokban is éreztetheti a hatását. Muszáj lesz tervezni, még van néhány hónap. Miért csak néhány? Mert az utóbbi 8 évben sajnos sem a német politikai elit, sem különösebben a többi nem akart (vagy nem tudott) olyan útra lépni, amely az orosz beszállítást diverzifikálta volna, vagy az alternatív energiaforrásokat határozottabban támogatta volna. Vezeték jöhetne több másfelől, LNG-terminál egy sincs német kikötőkben, a termelő országokkal kapcsolatot régóta építeni kellene: ezek egyike sem ment stratégiai szemléletben. Az egyoldalú függőség Moszkvától, mint a két északi áramlat, a déli áramlat és a Barátság vezeték pedig sose volt egészséges, most pedig egész Európa fizetheti a gondatlanság árát. Visszapillantás a múltba BRAUNSTEINER KRISTÓF Július 11-én publikálta a NASA a James Webb-űrtávcső első fényképét. Az űrtávcső több milliárd évvel ezelőtti eseményeket mutat meg, de reményt ad egy jobb jövőre is. Mily csodás dolgokra képes az emberiség, ha kíváncsisága hajtja, és nem csupán az anyagi haszon utáni vágy! A James Webb-űrtávcső több mint két évtized tervezés, építés és tesztelés után 2022 januárjában elérte a Földtől távol fekvő L2-es Lagrange-pontot. A több hónapon át tartó kalibrációs időszak után meghozta a kemény munka gyümölcsét, az első tudományos felvételeket. Már ezek az első képek teljesen új fényt vetnek univerzumunk kialakulására, több milliárd fényévnyi távolságban levő galaxisokra, csillagok bölcsődéjeként működő molekuláris ködökre és olyan bolygók légkörének összetételére, amelyek Naprendszerünkön kívül vannak. Persze sok ember kifogásolja az effajta tudományos projekteket magas áruk miatt. Hiszen a 10 milliárd dollárt, amibe az űrtávcső került, a Földön is fel lehetett volna használni. Mi értelme kilőni a világűrbe? De az igazság az, hogy pont ilyen projektekre van szükségünk. Ezek a nagyszabású tudományos projektek új perspektívát adnak az emberiségnek. Az űrtávcsövek és a robotikus űrszondák rálátást adnak, hogyan fejlődhetett ki Naprendszerünk, hogyan alakulnak ki a csillagok és a bolygók. Figyelik a világűrből érkező elektromágneses sugárzást. Es ezáltal egyszer meglehet, hogy választ kapunk arra a kérdésre is, vajon tényleg a Föld az egyetlen bolygó, ahol élet alakult ki (nagy valószínűséggel nem vagyunk egyedül). Segítenek megtalálni helyünket a világegyetemben. A mai világban rettentően fontos, hogy megértsük a világunkat formáló fizikai, biológiai és vegyi folyamatokat. A racionális gondolkodás és a természettudományok megértésének hiánya érezhető gondokhoz vezet a koronavírus-járvány és a klímakatasztrófa elleni harcban, a társadalmi kohézióban. Az embereknek nincs rálátásuk, mi történik, elhisznek minden hazugságot és félrevezetést, amit az „alternatív” sajtóban olvasnak. Saját ostobaságukat összekeverik a kritikus gondolkodással, és még büszkék is rá, mellüket veregetik: „nekem senki nem fogja megmondani, hogyan éljem az életem, hiszen XY azt mondta, hogy ez így és így van”. XY általában egy sarlatán, aki mások hülyeségéből haszonra tesz szert, aki pedig meg akarja mondani, az illető hogyan élje életét, egy kutató, aki évek óta a témával foglalkozik. Középkori mentalitással egyénként még csak-csak túl lehet élni egy high-tech világban, de társadalomként nem. Azért is kellenek az ilyen elképesztő projektek, mert arra buzdítják a gyerekeket, hogy természetes kíváncsiságuknak utat adva, elkezdjenek a tudományokkal foglalkozni. Az űrszondák, távcsövek, a CERN-i részecskegyorsító mind felkeltik a jövő generációjának érdeklődését. És szerencsére a felnőttekét is, mert nekik is fontos szerepük van! Ők azok, akik gyermekeik kíváncsiságát támogatják, időt szánnak rájuk, megbeszélik velük a dolgokat, elviszik őket múzeumokba és más ismeretterjesztő helyekre, könyveket vesznek nekik, buzdítják őket a tanulásra. Nem parlamenti imacsoportokra és üres, félremagyarázott dogmákra alapozott utálatgerjesztésre van szükségünk, amit a világ Orbánjai, Matovicai, Trumpjai és Putyinjai zúdítanak ránk. Hanem racionális gondolkodáson és tudományos eredményeken alapuló, nyitott, inkluzív társadalomra. Óriási oktatásügyi büdzsékre. A makrokozmosz és a mikrokozmosz kutatására. És mindezt nem a korporációk nyereségei nevében, hanem az emberi jólétért. És akkor tényleg kialakulhat egy békés, boldog társadalom, amely sikeresen meg tud küzdeni a jelen és jövő problémáival. A merénylet vádja alól felmentették, most agyonlőtték a férfit Kanada Brit Columbia tartományában helyi idő szerint csütörtökön agyonlőttek egy kanadai szikh üzletembert, akit évekkel korábban felmentettek az indiai légitársaság repülőgépe elleni, 329 halálos áldozatot követelő 1985-ös pokolgépes merényletben való részvétel vádja alól. A rendőrség a Reuters hírügynökségnek az üggyel kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, hogy Surrey városban találtak egy halott férfit lőtt sebekkel. Nem nevezték meg az áldozatot, de azt közölték, hogy a gyilkosság célzottnak tűnik, és találtak egy járművet is, amelyet felgyújtottak. Keresik a tetteseket és egy második járművet, amelyet a meneküléshez használhattak. A helyi média egy szemtanúra hivatkozva arról számolt be, hogy a halott férfi Ripudaman Singh Malik volt. Az Air India 182-es járata ellen 1985-ben az Atlanti-óceán felett követtek el robbantásos merényletet, ez volt a történelemben az egyik legtöbb halálos áldozattal járó terrortámadás utasszállító gép ellen. A rendőrség azt állítja, Kanadában élő szikh szélsőségesek tervelték ki a merényletet, hogy bosszút álljanak az amritszári Aranytemplomban rendezett vérfürdőért. Az indiai hadsereg 1984-ben megrohamozta a szikhek legszentebb kegyhelyét, amelyben szakadár fegyveresek sáncolták el magukat, és leszámolt velük. A Boeing 747-es gép Torontóból Újdelhibe tartott, és az ír partok közelében robbantották fel. Gyanúsítottként 15 évvel később két férfit vettek őrizetbe Vancouverben, az akkor 53 éves Ripudaman Singh Malikot és az 51 éves Ajaib Singh Bagrit. Őket 2000-ben megvádolták a gép felrobbantásával, valamint azzal, hogy megöltek két csomagkezelőt a japán Narita repülőtéren egy bőröndbe rejtett pokolgéppel, amelyet a rendőrség szerint egy másik Áir India-gép megsemmisítésére terveztek a Csendes-óceán felett, de idő előtt működésbe lépett. A közel két évig tartó, 115 tanút meghallgató tárgyalás után 2005- ben mindkettőjüket felmentették. A kanadai rendőrséget bírálták a nyomozás sikertelensége miatt. Inderjit Singh Reyat 2003-ban bűnösnek vallotta magát emberölés vádjában, amiért segédkezett a gép felrobbantásakor használt pokolgéphez szükséges anyagok beszerzésében. A kanadai kormány 2010-ben hivatalosan is bocsánatot kért a robbantás áldozatainak családjától, mondván, a hatóságok elmulasztottak olyan információk alapján cselekedni, amelyek megakadályozhatták volna a támadást, vagy elfoghatták volna a felelősöket. (MTI)
