Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-15 / 163. szám
2 KÖZÉLET 2022. július 15. lwww.ujszo.com Huszonkét éves csúcson az infláció A diákok még mosolyoghatnak, a szüleiknek azonban hamarosan lefagyhat a mosoly az arcukról, ha megtudják, hogy ősztől mennyit kell majd fizetniük az iskolai étkeztetésért (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony Az elmúlt hónapban 13.2 százalékkal nőttek az árak Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest, amire 2000 júniusa éta nem volt példa. Szinte mindennek nő az ára, miközben az elemzők szerint az elkövetkező hónapokban még nagyobb sebességbe kapcsolhat a drágulás üteme. „Az éves inflációs ráta már a negyedik egymást követő hónapban két számjegyű növekedést mutat. Csaknem mindennek egyre gyorsabb ütemben nő az ára, a legnagyobb drágulást azonban az élelmiszerek, az üzemanyagok és az építőanyagok esetében mértük. Az élelmiszerárak és a rezsiköltségek éves szinten közel 20%-kal nőttek” - nyilatkozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az éves inflációs mutató Szlovákiában már 17 hónapja megszakítás nélkül nő, hónapról hónapra egyre szédületesebb ütemben. Csak összehasonlításképpen: a mostani 13.2 százalékkal szemben tavaly júniusban még csak 2,9 százalékos drágulást mértek. „Tavaly júniushoz képest a legnagyobb mértékben, csaknem 24 százalékkal a közlekedésben nőttek az árak. Ennek a hátterében az üzemanyagok több mint 43%-os drágulása áll. Az éttermi és szállodai szolgáltatások árai 19%-kal emelkedtek, ehhez azonban az iskolai étkeztetés látványos, 37 százalékos árugrása járult hozzá leginkább, a kormány ugyanis tavaly szeptembertől módosította az ezzel kapcsolatos szabályokat” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Élelmiszer és rezsi A szlovákiai családok továbbra is az élelmiszerárak és rezsiköltségek növekedését érzik meg a leginkább. Az élelmiszerek ugyanis a kiadásaik körülbelül ötödét teszik ki, míg a rezsiköltségek a negyedét. Ezért a fogyasztók ebben a szegmensben érzékenyebben reagálnak a magasabb árakra. Az élelmiszerek esetében a legnagyobb drágulást az egy évvel korábbihoz képest az étolajok és zsírok (47%), a kenyér és gabonafélék (21%), a tej, sajt és tojás (21%), a húsok (19%) és a zöldségek (15,4%) esetében mérték. „Az élelmiszerek összesített átlagára 18 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy ugyanazért az áruért, amihez tavaly nyáron még 100 euróért jutottunk hozzá, manapság már 118 eurót fizetünk. Ez persze csak az átlag. A leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ennél gyorsabban nőttek az árak, vagyis egy-egy napi bevásárlás esetében, amikor csak a legalapvetőbb élelmiszereket tesszük a kosarunkba, ennél is nagyobb kiadásnövekedéssel szembesülhetünk” - tette hozzá Sadovská. Mi áll a háttérben? Az élelmiszerek drágulásának Sadovská szerint több oka is van. Az elmúlt időszakban megugrottak a termelők energiaköltségei, az üzemanyagok drágulása miatt azonban többe kerül az élelmiszerek kiszállítása is. „A nyersanyagválság, amelyről több mint egy éve kezdtünk el beszélni, az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt tovább súlyosbodott. A kőolaj, a gáz és számos kulcsfontosságú mezőgazdasági nyersanyag világpiaci ára az egekbe szökött, amit a fogyasztókkal fizettetnek meg” - mondta el Sadovská, aki szerint idén az időjárás sem kedvez a gazdáknak, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A rezsiköltségek csaknem 16 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ami főként az energiaárak növekedésével magyarázható. Folytatódott azonban az építőanyagok látványos drágulása is. Bizonytalan jövő Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? „Ami már most biztos, hogy az infláció idén meglehetősen magas lesz, becsléseink szerint biztosan 10% felett marad. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai családok az elkövetkező hónapokban még nagyobb összeget lesznek kénytelenek fizetni az élelmiszerért, az üzemanyagért, az energiáért és az építőanyagokért. Nem számítunk arra, hogy a közeljövőben az infláció bármelyik szegmensben csökkenne” - figyelmeztet Sadovská. Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint sok függ majd attól is, sikerül-e az uniós országoknak elegendő gázt felhalmozniuk a tározóikban a téli szezonra, az energiaválság eldurvulása ugyanis tovább ronthat a helyzeten. „Az infláció üteme a nyári hónapokban meghaladhatja a 14 százalékot is” - állítja Jana Glasová, a 365.bank elemzője. Megcsapolt tartalékok A magasabb árak azonban egyelőre nem vették el a lakosság kedvét a vásárlástól olyan mértékben, hogy azt a kereskedők is megéreznék. A kiskereskedelmi forgalom az idei év első öt hónapjában 13%-kal nőtt az előző évhez képest. A növekvő infláció, az omikronhullám és az ukrajnai háborús konfliktus ellenére a háztartások magasabb fogyasztása volt az, ami 2022 első negyedévében a leginkább hozzájárult a szlovák gazdaság növekedéséhez. „Becsléseink szerint a lakossági fogyasztás lesz az, ami rövid távon továbbra is támogatja majd a gyengülő gazdaságot. Bár a bérek növekedési üteme nem éri el az inflációét, vagyis a reálbérek csökkennek, a családok így a világjárvány és a megszorítások idején felhalmozott megtakarításaikat fogják elkölteni. Ezért arra számítunk, hogy a lakosság egy jelentős része legalább még az idei nyaralási szezonban igyekszik kihasználni a járványügyi szabályok enyhítését, és több pénzt költ majd a nyár folyamán, attól tartva, hogy a későbbiekben esetleg ezt már nem engedheti meg magának” - vallja a Wood & Company elemzője. O is elismeri azonban, hogy a látványos drágulás miatt már most rengeteg család kénytelen jelentős mértékben visszafogni a kiadásait, ami elsősorban a nyugdíjas és alacsony jövedelmű háztartásokra, a munkanélküliekre és az egyszülős háztartásokra érvényes. Jövőre 700 euróra nő a szlovák minimálbér A munkáltatók és szakszervezetek képviselői szerint a minimálbér emelésére vonatkozó közös javaslatuk egyértelmű bizonyítéka annak, hogy van értelme a felelős társadalmi párbeszédnek (TASR-felvétel) BUGÁRANNA Januárban 700 euróra nő a minimálbér - Szlovákia történelmében először sikerült megállapodniuk a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak a bérminimumról. A megegyezés értelmében jövőre 54 euréval lesz magasabb a havi fizetés alsó határa. Pozsony. Jövőre a jelenlegi 646 euróról 700 euróra ugrik a miniálbér összege - a megegyezést csütörtökön közösen jelentette be a Szakszervezetek Országos Szövetségének (KOZ) elnöke és a munkáltatói szervezetek képviselői. Ha az előző évekhez hasonlóan ezúttal sem sikerült volna közös nevezőre jutnia a munkáltatóknak és a szakszervezetnek, a törvényből kifolyólag januártól 691 euróra emelkedett volna a minimális fizetés összege - ilyen esetben automatikusan a két évvel korábbi átlagbér legalább 57 százalékának megfelelő összeget kell kifizetni az alkalmazottaknak. Most először azonban nem lép érvénybe a jogszabály által meghatározott képlet. „Megállapodásra jutottunk, hogy mégiscsak magasabb legyen a minimálbér. Érzékeljük, hogy a magas inflációra való tekintettel ez az emelés sem fog mindenkinek megfelelni” - jegyezte meg Monika Uhlerová, a KOZ elnöke arra utalva, hogy az EU-ban a szlovák minimálbér a 6. legalacsonyabb. Pozitívumként említette, hogy az emelés nyomást gyakorol a további bérszintekre is, így a munkaadóknak a magasabb béreket is növelniük kell. Hangsúlyozta, a döntés politikai befolyás nélkül született. Fontosnak tartja, hogy magasabb összeget sikerült elérni, mint amennyit a törvény által meghatározott mechanizmus garantál. Leszögezte, a társadalmi partnerek által elért eredményről van szó, amelyet a harmadik fél (kormány) kénytelen lesz elfogadni. Többre nem futja Jozef Spirko, a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) alelnöke elmondta, a munkáltató szervezetek elsősorban az aktuális gazdasági helyzetre és az infláció rendkívüli növekedésére voltak tekintettel. Úgy vélik, a jóváhagyott összeg hozzájárul a szlovákiai háztartásokat sújtó negatív következmények enyhítéséhez. Hozzátette, olyan körülmények között sikerült meghozniuk a kompromisszumot, amikor Szlovákia gazdasága nem jó irányba fejlődik, magas az infláció, háború dúl Ukrajnában és globális válság fenyeget. Kiemelte, figyelemmel követik, milyen helyzetben vannak a dolgozók. Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) alelnöke elmondta, az emelés nem fedezi az inflációt, a gazdasági helyzet azonban súlyos - 50%-kal nőttek a munkaerőköltségek, a termelékenység viszont csupán 20%-kal emelkedett, ami rontja az ország versenyképességét. Figyelmeztetett, a jövőben az oktatás és a munkaerőpiac közötti rés is elmélyíti a problémákat. „Ez az abszolút maximum, amit ma megengedhetünk” - mondta, majd hozzátette az infláció következtében előbb-utóbb csökkenni fog a fogyasztás, ami negatív hatással lehet egyes régiókra, és a minimálbér növekedése miatt megugorhat a munkanélküliek aránya. Lecke a politikusoknak A háromoldalú egyeztetés résztvevői szerint a minimálbér 700 euróra emelésére vonatkozó közös javaslat egyértelmű bizonyítéka annak, hogy van értelme a felelős társadalmi párbeszédnek. „Úgy gondoljuk, ezzel is egyértelmű jelzést adunk a politikusoknak és a közvéleménynek, hogy épp az érdemi vita, az egymás meghallgatása és a kompromisszumkészség az, amire hazánknak ma talán a legnagyobb szüksége van” - vélik. A javaslatra a kormánynak is rá kell bólintania, de ez csak részletkérdés, Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter nem avatkozhat bele a folyamatba, tiszteletben kell tartania a társadalmi partnerek megegyezését.
