Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-13 / 161. szám

4 I RÉGIÓ 2022. július 13. I www.ujszo.com JAKUBEC ÁGNES Huszonöt éves lett a Dunaág Néptáncműhely. A jubileum tiszteletére ünnepi gálamű­sort adtak a jelenlegi és a volt táncosok a Művészeti Alapis­kolában. DUNASZERDAHELY „Félszáz és negyedszáz meg egy” címmel adott jubileumi műsort a Dunaág Néptáncműhely múlt héten. Volner Nagy Melindától, aki az ösz­­szekötő szál, az est nagyasszonya, a műsor életre hívója, egyben az együt­tes lelke és motorja, megtudtuk, mit is jelentenek ezek a számok. A mű­vészeti csoportot 1996-ban alapította Volner Nagy Melinda és Dobsa Ta­más. Akkor épp szellős volt a duna­­szerdahelyi néptáncos élet, pont nem működött a Csallóközi és már nem működött az Istiglinc sem. Először egy alkalomra álltak össze egy ki­sebb létszámú kamaracsoportként, majd folyamatos fejlődés után kiala­kult az együttes. A címben szereplő félszáz arra utal, hogy a művészeti vezető, Volner Nagy Melinda szintén jubilált, a plusz egy pedig arra, hogy ennek a műsornak tavaly kellett volna megvalósulnia, de akkor a járvány­helyzet keresztülhúzta a tervet. A 25 év alatt számos fellépésük volt Európa-szerte. Meghatározó volt, amikor 2016 őszén közel háromhe­tes brazíliai turnén vett részt a Duna­ág Néptáncmühely a Zerda Kamara Néptáncegyüttes és a Pósfa zenekar kíséretében. Az együttes 2015-ben a Külhoni Magyarságért díjban ré­szesült. A műsorban felléptek a jelenlegi táncosok, az Ágacska táncosai és eljöttek a régi dunaágas táncosok is, akik még mindig nagyszerűen ropják. Az egyes modulok után az alapítók, volt táncosok kijöttek be­(A szerző felvétele) vevényes ágrendszer járta át. Nagy Iván etnográfus, aki szintén ott volt a Dunaág alapításánál és része volt együttes felépítésében, a legényava­tó koreográfia (ami a Görcs testvé­rek alkotása) kapcsán megjegyezte, ő még látott ilyet Nagybodakon, pár évtizeddel ezelőtt még így váltották ki az érettség fogalmát a fiúk, innen­tőljárhattak a férfiak közösségébe és mondjuk kocsmába. Megszólaltak olyan táncosok, akik a Dunaágban indultak és mostanra néptáncokta­tókká értek be. Színes, színvonalas és örömteli előadást láthattunk. Ha a néptánc ereje a mulatságban van, akkor Du­naág ereje a közösségben. Igazi mű­helymunka folyik itt, ahol együtt táncol már két generáció, együtt mu­zsikálnak apák és fiúk. A volt tán­cosok biztosan beadják, beadták a Dunaágba a gyermekeiket, így a kör nem zárul be. Sok sikert a következő 25 évhez, Dunaág! Több generáció is fellépett a műsorban Színvonalas és örömteli előadást láthatott a közönség szélgetni a műsorvezetőhöz és meg­osztották történetüket, emlékeiket a közönséggel. Dobsa Tamás elmond­ta például, hogy „Egy néptáncegyüt­tesben sosincs demokrácia. Mindig az együttes vezetője vagy éppen a koreográfus diktál és mondja meg, hogy mi lesz, hogy lesz.” Megtudtuk, hogy a Dunaág név végülis adta ma­gát, hiszen a Csallóközt egykor szö­(A szerző felvétele) Dunaág: félszáz ás negyedszáz meg egy Megnyitják a kürti borospincéket Szelídebb kanyarok Csiliznyáradnál A felújított biztonságos útszakasz a kanálison átívelő híddal (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Az elmúlt évek Kürti Bor­­fesztiváljaihoz viszonyítva valamivel kisebb, de rendkí­vül családias hangulatú és számos kísérőprogramot, remek hangulatot ígérő lesz a Kürti Nyitott Pincék Nap­ja, amit július 23-ón rendez­nek meg az érsekújvéri já­­résbeli község szőlőhegyén. IWIilil A Kürti Hegyközség vezetősége az önkormányzat támogatásával megnyitja a borospincéket, és vá­logatott nedűket kínál az érdeklő­dőknek. Kasnyik Zoltán a szerve­zők nevében elmondta, folytatni szeretnék kissé más keretek között a 2008-ban megkezdett hagyo­mányt, amely tízezreket vonzott Kürtre és Európa hat országából mintegy 60 borászának, jeles ze­nészeknek, énekeseknek, valamint kézműveseknek nyújtott bemutat­kozási, találkozási lehetőséget a közönséggel. Idén megnyitják a kürti szőlőhegy öt pincesorának 180 pincéjét, így a bortúrára ér­kezők eszmét cserélhetnek, bort kóstolhatnak a borosgazdák és családjaik, barátaik társaságá­ban. A felfedezőút során megis­merkedhetnek a szőlőtermesztés, borkészítés helyi hagyományaival, régi történeteivel. Az ízletes, za­matos borok kóstolása közben a bortúra résztvevői elidőzhetnek a középhegyi pincesoron felállított két pódiumnál is, ahol autentikus zenés programokkal várják a ven­dégeket. Megnyitják az ínyencek udvarát, ahol a jó bort és a hangu­latos zenei produkciókat a régió ínyencségeinek kóstolójával teszik teljessé. A belépőjegyek korláto­zott számban kaphatók, mert leg­feljebb 2000 vendéget fogadhat­nak a szőlőhegyen. Elővételben a https://bit.ly/strekov-vine -2022 elérhetőségen foglalhatnak jegyet az érdeklődők, vagy megvásárol­hatják a Faluházban. Tapasztalt borkészítők várják a ven­dégeket (A szerző képarchívuma) SOMOGYI KATALIN Évek óta egyike volt a legve­szélyesebbnek tartott útsza­kaszoknak a Dunaszerdahe­­lyi járásban az 506-os megyei út Bős és Medve közti szaka­sza. A polgármester önkéntes „helyszínelései" nyomán most megújulhatott. CSILIZNYÁRAD Nagyon sok tragikus baleset tör­tént ezen a részen, és még több olyan, amely szerencsére nem követelt áldo­zatot, sőt személyi sérülést sem, ám az anyagi kár jelentős volt. Ha nem voltak sérültek, sem a mentők, sem a rendőrség riasztása nem volt szüksé­ges, illetve kötelező; nem is nagyon készültek feljegyzések ezekről a bal­esetekről. Éppen ezért döntött úgy Csiliznyárad polgármestere, hogy önszorgalomból, személyesen fogja dokumentálni az egyes baleseteket. „Amikor a második szolgálati cik­lusomat töltöttem polgármesterként, akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy talán nem is a gyors­hajtás az oka a gyakori baleseteknek, hanem a megviselt, kopott útfelület. Több ilyennek voltam szemtanúja. Főleg a nem helyi, külföldi autósok voltak veszélyben, mert hiába volt kitéve a 70 kilométeres sebességkor­látozó tábla az ominózus veszélyes kanyarban, a vizes, csúszós úton las­sabb tempónál is megtörtént a baj, úgy, hogy az autó kirepült az útról. Ezért több mint fél éven át helyszí­neltem, fényképeztem a balesete­ket” - meséli az előzményeket Lu­kács József. Majd ennek alapján a Dunaszerdahelyi Útkezelő és Útkar­bantartó Vállalat terepszemléje után együtt kezdeményezték az útszakasz felújítását. Másodrendű megyei útról van szó, ami teljes mértékben Nagyszombat megye fennhatósága alá tartozik, és uniós forrásokból fedezték a felújítás költségeit. A tavaly ősszel kezdődött felújítással nemcsak új felületet ka­pott a teljes útszakasz, de megerősí­tették a padkákat is, sőt az útkezelő vállalat döntése alapján a kanálison átvezető hidat is teljes mértékben fel­újították. A munkálatok ez év tava­szán fejeződtek be. A falu részéről a legnagyobb beru­házás a ravatalozó felújítása volt. Két sikertelen próbálkozás után a Kör­nyezetvédelmi Alap pozitívan bírálta el a ravatalozó felújítására beadott pá­lyázatukat. Komplex felújításról van szó, ami nemcsak a külső és belső terek felújítását, hanem a technikai, fütő-, hűtőberendezések, villanyve­zetékek, nyílászárók cseréjét is ma­gába foglalja. „Alapítottunk egy polgári társu­lást, Otthonunk Csiliznyárad néven, amelyen keresztül kisebb projektek­re, esetleg kulturális rendezvények szervezésére pályázunk, mindarra, amire a község nem pályázhat. Ezen keresztül sikerült elegendő anyagi tá­mogatást szereznünk a kicsi, Duna felé vezető gyalogoshíd felújítására is. Ami még hátravan, az a „Rodin­­ka” elnevezésű inkluzív játszótér ki­építése az óvoda udvarában. Az eh­hez szükséges pénz már a község számláján van, kiválasztottuk a köz­­beszerzés győztesét is, úgyhogy re­mélhetőleg szeptemberben az óvo­dások már teljes mértékben birtokba vehetik az új játszóteret” - zárta a beszélgetést Lukács József.

Next

/
Thumbnails
Contents