Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-13 / 161. szám
2 I KOZELET 2022. július 13. I www.ujszo.com Sokan hisznek a Facebook-ismerőseik által terjesztett híreknek Szlovákiában CZÍMER GÁBOR Pozsony Az Európai Unió 27 tagállamában végzett felmérés szerint a lakosság körében egyértelműen a televízió számít az elsődleges hírforrásnak, a többség a közszolgálati tévécsatornákat és rádióállomásokat tekinti a leghitelesebb médiumnak, amit a nyomtatott sajté követ. Szlovákiában ezek mellé felzárkóztak az ismerősök által a közösségi médiában megosztott információk is. Az Eurobarométer által megrendelt felmérésben az európaiak médiafogyasztási szokásait vizsgálták. Kiderült, hogy az uniós polgárok hogyan viszonyulnak a különböző hírforrásokhoz és mit gondolnak az álhírekről, valamint a félretájékoztatásról. Az uniós lakosság körében az elsődleges hírforrás még mindig a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik a sorban (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), illetve a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként. Nagyrészt az uniós trendbe illeszkednek a szlovákiai médiafogyasztók szokásai is. Azzal a kivétellel, hogy nálunk az EU-s átlaghoz képest magasabb azoknak az aránya, akik a rádiót tekintik elsődleges hírforrásuknak (44 százalék) és alacsonyabb azoké, akik a nyomtatott sajtót (13 százalék). Ezzel nálunk a rádió ebben a rangsorban a második helyre ugrott. Fiatalos hírfogyasztás Általánosan igaz, hogy leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy biogokon keresztül a híreket. Uniós szinten ez a 15-24 év közöttiek 46 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 15 százalékával. Az uniós válaszadók Leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy biogokon keresztül a híreket (TASR/AP-feivétei) 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamennyire az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 43 százaléka közvetlenül a hírforrások webhelyeire, például egy újság honlapjára látogat a hírekért, 31 százalékuk pedig a közösségi médiában megjelenő cikkeket vagy posztokat olvassa el. A fiatalok jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel, a 15- 24 év közöttiek 43 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 24 százalékával szokott így tenni. Fizetni vagy sem? Az unió összlakosságát tekintve még kivételnek számít, hogy az online hírfogyasztók fizessenek az internetes tartalomért. 70 százalékuk kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas. Ez a szám Szlovákiában 64 százalék, a 27-ből pedig hét olyan tagállam van, ahol még ennél is kisebb azok száma, akik csak ingyenes online tartalmat fogyasztanak. Ez az arány Észtországban a legalacsonyabb, 50 százalék. Ez azt jelenti, hogy ebben az országban hozzávetőlegesen a hírfogyasztók fele fizet valamilyen internetes hírfonáshoz való hozzáférésért. A kizárólag ingyenes internetes tartalmakat fogyasztók aránya Magyarországon egyébként rendkívül magas, 81 százalék. Csak Portugáliában és Máltán mértek ennél némileg magasabb értéket (82 és 83 százalék). A bizalom Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban, illetve azok online változataiban, mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Akár a megszokott hagyományos, akár az online változatról van szó, a megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó és annak online felületei, amit 39 százalékuk választott. Másrészt, a válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat. Uniós szinten a közösségi média felhasználói által megosztott, vagy kizárólag az interneten létező portálokon megjelenő információkba vetett bizalom jóval alacsonyabb (11 és 14 százalék). A szlovákiai médiafogyasztók szokásai ezen a téren szintén nagyrészt az uniós trendbe illeszkednek, néhány mutatónál azonban mégis figyelemre méltó eltérés tapasztalható. A szlovák közmédiába vetett bizalom némileg alacsonyabb, mint az uniós átlag (Szlovákiában 41 százalék), a nyomtatott sajtótermékeket és online felületeiket pedig csak 21 százalék tartja megbízhatónak, és a kereskedelmi televíziókról is csak 20 százalék gondolja ezt. Ezzel szemben a közösségi médiában követett ismerősök és csoportok által megosztott információkat a szlovákiai válaszadók nagyobb hányada tartja megbízhatónak, mint az uniós átlag. Az EU-ban ez az arány a már említett 14 százalék, Szlovákiában azonban 20%. Nálunk a biogokba, online hírfelületekbe vetett bizalom is némileg magasabb az uniós átlaghoz képest (EU 11 százalék, Szlovákia 16 százalék). A bizalom mutatójának fontosságát árnyalja, hogy mi készteti az embereket egy adott cikk megnyitására az interneten. Uniós szinten 54 százalék a cím alapján dönt, 37 százalék pedig ilyenkor azt is fontos szempontnak tartja, hogy szerinte megbízható-e az adott cikket közlő online hírportál. Álhírek, fake news Az összeurópai válaszadók több mint negyede, azaz 28 százaléka, a szlovákiai megkérdezetteknek azonban 36 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. Arányuk Bulgáriában a legmagasabb (55 százalék) és a magyarországi megkérdezetteknek is a 46 százaléka vélekedik ugyanígy. Azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkoztak álhírekkel, Hollandiában a legalacsonyabb, mindössze 12 százalék. Uniós szinten a válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamenynyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. A szlovákiai megkérdezettek 20 százaléka állítja magáról, hogy egész biztosan felismeri az ilyen félrevezető tartalmakat és további 50 százalék gondolja azt, hogy erre valamilyen mértékben képes. A felmérés eredményei szerint az ilyen hírek felismerésének képessége, illetve ezen képességnek a válaszadók általi szubjektív megítélése az életkorral csökken, az iskolázottsággal pedig nő. Az Éurobarométer megbízásából a felmérést az uniós polgárok reprezentatív mintája alapján az Ipsos European Public Affairs készítette. Az Európai Unió mind a 27 tagállamában 15 éves vagy annál idősebb polgárokat kérdezett meg. Az Ipsos online paneléin és partnerhálózatán keresztül április 26. és május 11. között összesen 52 347 válaszadó vett részt az online felmérésben. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták. Bödör keze a Smerig és a Hídig is elérhetett Bemard Slobodník, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) gazdasági bűncselekményeket vizsgáló egységének egykori vezetője a Kuciak-per tárgyalásán arról vallott, Norbert Bödör nyitrai vállalkozó irányította nemcsak a rendőrséget, hanem más államhatalmi szerveket is. Azt állítja, Robert Fico ás Bugár Bála is többször beszélt telefonon Bödörrel. Bazin. A bazini Specializált Büntetőbíróságon tegnap folytatódott Ján Kuciak és jegyese, Martina Kusnírová gyilkossági ügyének tárgyalása. Elsőként Bernard Slobodník egykori rendőrt idézték be, akinek a vallomásával az ügyész arra világított rá, milyen indítéka volt Marián Koénernek arra, hogy megrendelje Maros Zijinka ügyész megygyilkolását. Bár Zilinkát végül Kocner kommandója nem végezte ki, az esetet összevonták a tényfeltáró újságíró meggyilkolásának ügyével. Slobodník szerint Bödör Marián Koéner számára három ügyről, a Gorilla, a Markíza-váltók és a Sylvia Volzová meggyilkolásának megrendelésével kapcsolatban is érdeklődött. „Az általam bevallott bűncselekmények 95 százalékát Bödör irányította” - jelentette ki azzal, hogy többet majd a Tisztítótüz-ügy kapcsán mond erről. Az egykori rendőr arról beszélt, a nyitrai vállalkozó saját elképzeléseinek megfelelően irányított egy-egy büntetőeljárást. így a hírhedt Technopol-ügyet is, amelyet Kocner érdekei mentén igyekezett befolyásolni. Slobodník elmondta, a Technopol-ügy miatt ő személyesen is találkozott Kuci-Bernard Slobodník, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) gazdasági bűncselekményeket vizsgáló egységének egykori vezetője alaposan kipakolt (TASR-felvétel) akkal. Az egyes nyomozók ugyanis gyakran úgy érték el, hogy Bödör akarata ellenére elinduljon egy büntetőeljárás, hogy információkat szivárogtattak az újságíróknak. A Kuciak-család ügyvédje, Roman Kvasnica szerint pont emiatt gyilkolhatták meg Ján Kuciakot. Slobodník szerint Bödör és Kocner kapcsolatában az előbbi tűnt az utóbbi felettesének. Közvetlenül a Kuciak-gyilkosság után pedig Bödör és a vele rokonságban álló akkori országos rendőrfőkapitány, Tibor Gáspár is nagyon részletes információkkal rendelkezett erről az esetről. Az egykori magas rangú rendőr szerint sem Bödör, sem Gáspár nem irányíthatta volna ilyen módon a „hatalmi szerveket”, ha nem lett volna hozzá kellő politikai fedezetük. „Nemcsak a rendőrségről van szó, hanem különböző minisztériumokról és másról is” - tette hozzá. Slobodník arról is beszámolt, hogy Bödör az ő jelenlétében is többször telefonált Robert Ficóval, a Smer elnökével, akkori miniszterelnökkel, Robert Kalinák (Smer) belügyminiszterrel, Andrej Dankóval, az SNS elnökével, de Bugár Bélával, a Híd vezetőjével is. Bugár erről lapunknak elmondta, az előző kormány idején valóban beszélt telefonon Bödörrel. „Valamilyen törvényt tárgyaltunk, és ha jól emlékszem, a parlamenti frakciónk véleményére volt kíváncsi” - mondta, de arra nem emlékezett, hogy ez a 2018-as újságíró-gyilkosság előtt vagy után történt-e. Arra a kérdésre, hogy kifejezetten az újságírógyilkosság következményeiről kommunikált-e Bödörrel, a Híd egykori elnöke azzal válaszolt, erről nem volt mit egyeztetnie a nyitrai vállalkozóval. (Dennik N, mr, czg)
