Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-12 / 160. szám
KÖZÉLET www.ujszo.coml 2022. július 12. 3 Lene: A Smer 15 százalékos népszerűsége a kormánykoalíció politikáját tükrözi Jozef Lenő politológus szerint a szlovákiai magyar pártok számára kudarccal végződne az előrehozott választás, a koalíció azonban az SaS távozása esetén feltehetően kisebbségi kormányként folytatja a kormányzást (Fotó: Július Dubravay, Plus 7 dní) BUGÁRANNA Pozsony Richard Sulik, az SaS elnöke múlt hiten felmondta a koalíciós szerződést és ultimátumot adott Eduard Heger (OLaNO) kormányfőnek: Igor Matoviő (OLaNO) vagy a liberális párt négy minisztere marad a kormányban. A konkrét feltételekről tegnap tájékoztatták Hegert. A válság alakulásának lehetséges forgatókönyveiről Jozef Lenő politológust kérdeztük. Milyen fejleményre számít a következő hónapokban? A nyár ellenére nem csillapodik az SaS és az OEaNO közötti kölcsönös szembeállítás, valamint a médián keresztüli üzengetés arra vonatkozóan, ki a felelős a koalíciós válság jelenlegi verziójáért. Az ultimátum határidejének közeledtével egyre inkább erősödni fog a nyomás Eduard Hegerre, hogy kifejezze, a miniszterelnöki székből miként képzeli el a kormánykoalíció további működését. Valószínűleg Boris Kollár folytatni fogja frakciójának a „felfegyverzését”, hogy a koalíciós szerződés átírása esetén megvédje a házelnöki posztját. Nem okoz meglepetést, ha a koalíció (akár kisebbségi kormány) jövője megoldásának a részeként olyan alkotmánymódosítási javaslatot próbál átvinni, amely népszavazás útján lehetővé tenné a parlamenti ciklus lerövidítését. Az ellenzék folytatni fogja a kormány kritizálását, amely a saját problémáival törődik és nem foglalkozik azokkal a gondokkal, amelyekkel a társadalomnak kell szembenéznie. Ehhez az egészségügyi dolgozók, tanárok, nyugdíjasok és mindazok elégedetlen hangját is felhasználják majd, akik nem kapják meg a kormánytól elvárt elismerést és segítséget. Az SaS azzal fenyeget, hogy távozik a koalícióból, ha augusztus végéig nem készül új koalíciós szerződés, mely értelmében Igor Matoviő pénzügyminiszter nem lesz a kormány tagja. Ön szerint kitart a választási időszak végéig a négyes koalíció? Természetesen ez a lehetőség továbbra is fennáll. Megtörténhet, hogy az elsődleges „kemény kijelentések” után végül mindkét fél rááll valamilyen kompromisszumra. Az is előfordulhat, hogy Igor Matovic meglepetést okoz és ismét a mártír szerepébe vagy a hamis messiás pozíciójába helyezkedik, aki „feláldozza magát értünk”, és elmegy a kormányból a parlamentbe. Mindenesetre ott sokkal komfortosabban érzi magát, és onnan is ugyanolyan intenzíven tud ártani Szlovákiának, a koalíciós partnereinek és a demokráciának Szlovákiában. Ön szerint Eduard Heger eleget tesz az SaS követeléseinek, illetve sikerül kompromisszumot kötni? Magától ezt nem fogja megtenni. Már néhány hete is megvolt rá a lehetősége, de nem élt vele. A személyes véleményem az, hogy megvárja, mit tesz Igor Matoviő és elfogadja az ő döntését. Mégiscsak közelebb áll hozzá a szóvivő szerepe, mint az aktív politikusé, aki nem fél politikai kockázatot vállalni. Ha Sulíkék kilépnek a kormányból, milyen forgatókönyv következik? A kormány egyelőre 73 képviselő valószínűsíthető támogatásával, kisebbségi kormányként folytatja — az egyes jogszabályok átültetéséhez azonban az ellenzék soraiban kell majd támogatást keresnie. Az SaS-nél, mint konstruktív demokratikus ellenzéknél, vagy a független képviselőknél, akik a szélsőjobboldal különböző árnyalatait képviselik. Nem feltételezem, hogy hajlandóak lennének a Smerhez, illetve a Hlashoz fordulni. Az is lehetséges, hogy Boris Kollárnak sikerül néhány független képviselővel bővítenie a frakcióját, ésvégül az új koalíciónak a szükséges 76-nál több képviselője lesz. Az SaS-t gyakran éri kritika Iveta Radicová kormányának megbuktatása miatt, az OEaNO pedig a maffia visszatérésével érvel. Valósnak tartja ezt a veszélyt? A kérdés az, mit ért az OEaNO a maffia hatalomhoz való visszatérése alatt. Ha azt, hogy a Smer és Robert Fico ismét a kormányban találhatja magát, akkor azt gondolom, épp az OEaNO tesz meg mindent annak érdekében, hogy így történjen. Abban az esetben, ha a kormánykoalíció folytatja az eddigi politikáját, ez a „fenyegetés” hónapról hónapra valósabb lesz. A koalíciós válság miatt csökkenhet Igor Matoviő és Richard Sulik népszerűsége, miközben a Smer, a Hlas és a parlamenten kívüli pártok támogatottsága erősödik? A kérdésben összeköti két politikus népszerűségét a pártok támogatottságával, de megpróbálok válaszolni. Igor Matovic megbízhatósága tovább csökkenhet, bár már ma is rekordszintű bizalmatlanságot mérnek vele szemben. Hasonlóképpen csökkenhet (és azt gondolom, hogy fog is) politikai magáncégének a támogatottsága. Az SaS esetében ez attól függ, mennyire tart ki a jelenlegi álláspontja mellett, és miként jár el szeptember elseje után. Ha maradnak a kormányban, biztosan csökkeni fog a támogatottságuk. A másik oldalon a Hlas preferenciái lassan és fokozatosan visszatérnek 20% fölé, ami folytatódhat is. A Smer pedig megközelítette a 15%-ot, ami a kormánykoalíció politikáját tükrözi. A parlamenten kívüli pártok közül a Progresszív Szlovákia támogatottsága nőhet, melynek egyelőre segített az elnökváltás és több felmérésben meghaladták a 9%-ot. Lassan növekszik a KDH is, amely közelít a 7%-hoz, az ő esetükben azonban a növekedés becslésével kapcsolatban inkább szkeptikus vagyok. Az esetleges előrehozott választás esetén sikeresek lehetnének a magyar pártok? Ha a jelenlegi preferenciákat nézzük, melyek szerint a Szövetség 3 és 4 százalék között ingadozik, a Magyar Fórum pedig két százalék körül mozog, akkor az előrehozott választás kudarccal végződne a magyar pártok számára. Attól tartok, hogy a 2024 februárjában esedékes parlamenti választás során sem lesz jobb a helyzet. A szlovákiai magyar pártoknak hiányzik a releváns program, személyiségek, akik megszólítanák a választókat és nem utolsósorban az 5%-os küszöb átlépéséhez szükséges elegendő választó. Itt a befektetési céllal vásárolt ingatlanok eladásának az ideje? ÖSSZEFOGLALÓ Egyre több olyan lakástulajdonos igyekszik megválni az ingatlanától, aki ezt csak befektetési céllal vásárolta, vagy, is a megtakarításait szerette volna ilyen módon fialtatni. Milyen hatással lehet mindez a lakásárakra? Pozsony. „Az idei év második negyedében a másodlagos piacon található pozsonyi lakások kínálata, vagyis azoké, amelyeknek eddig már legalább egy tulajdonosa volt, az év elejéhez képest a negyedével nőtt” - derül ki a Lexxus ingatlantársaság legújabb felméréséből. A jelzálogpiac instabil helyzete, az emelkedő kamatok, valamint a megélhetési költségek látványos növekedése miatt egyre több olyan lakástulajdonos dönt az eladás mellett, aki korábban csak befektetési céllal vásárolta az adott ingatlant. „A lakáspiacon a kínálat továbbra is elmarad a kereslettől, amit a befektetési céllal vásárolt lakások tulajdonosai még igyekeznek kihasználni, hogy jó áron túladhassanak az ingatlanukon” - nyilatkozta Peter Ondrovic, a Lexxus kockázatkezeléssel és az ingatlanárak felbecsülésével foglalkozó szakembere. A másodlagos piacon eladásra kínált lakások négyzetméterenkénti átlagára szerinte az előző negyedévhez képest átlagosan 40 euróval, azaz 1,1%-kal nőtt, elérve a 3813 eurós négyzetméterenkénti átlagárat. A drágulás üteme ugyan lelassult, a lakások átlagára - a nagy méretű, azaz a négy- és ennél több szobás lakások kivételével - minden kategóriában emelkedett. Még több hitel Az új építésű pozsonyi lakások iránt érdeklődők jelenleg 65 projekt közül válogathatnak. „Az idei második negyedévben kilenc projekt esetében indult el az értékesítés, aminek köszönhetően 978 lakással bővült az új építésű lakások kínálata” - mondta el Ondrovic, aki szerint így június végéig Pozsonyban 1735 új lakás közül választhattak az érdeklődők. Az első negyedévhez képest ez közel 11%-os növekedést jelent, de a tavalyi év azonos időszakához képest még mindig 15%-kal kevesebb új lakás van a kínálatban. „Az új jelzáloghitel-kérelmek száma a második negyedévben egyébként újabb rekordot döntött, ami elsősorban az egyre borúlátóbb előrejelzésekkel magyarázható. Ezek szerint a jelzáloghitelek kamatlába a jövőben elérheti az öt százalékot vagy még ennél magasabbra is kúszhat, sokan így még igyekeznek kihasználni a jelenlegi alacsonyabb kamatszintet. Ősztől azonban tovább szigorodhatnak a hitelnyújtás feltételei is, így akik arra számítanak, hogy később már nem juthatnának kölcsönhöz, ezt még most szeretnék elintézni” - figyelmeztet Ondrovic. Csúcson a lakásárak Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közzétett felmérése szerint a lakásárak egyébként az Európai Unió (EU) legtöbb országában továbbra is látványos ütemben nőnek. Az idei első negyedévben a lakásárak az euróövezetben 9,8%kal, az EU-ban pedig 10,5%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Az euróövezetben ez volt a legnagyobb növekedés 2005, az Európai Unióban pedig 2006 óta. Az Eurostat adatai szerint a vizsgált időszakban valamennyi uniós tagországban nőttek a lakásárak, miközben 17 országban 10% feletti éves növekedést mértek. A legkisebb éves drágulást Cipruson (1,1%), Finnországban (4,3%) és Olaszországban (4,6%) regisztrálták. A legnagyobb árugrással Csehországban (24,7%), Észtországban (21%) és Magyarországon (20,6%) voltak kénytelenek szembenézni. Szlovákiában az idei első negyedévben a lakásárak éves szinten 14,2%-kal emelkedtek. (mi, TASR) Az új építésű pozsonyi lakások iránt érdeklődők jelenleg 65 projekt közül válogathatnak (TASR-felvétel)
