Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-09 / 158. szám
2 I KÖZÉLET 2022. július 9. lwww.ujszo.com A választások összevonását tervezik NAGY ROLAND Pozsony A belügyminisztérium abban bízik, hogy az államfőét az EP-választás összevonása növelné a választási részvételt. Más kérdés, hogy sikerül-e elegendő szavazatot összegyűjteniük egy alkotmánymódosító javaslat elfogadásához. Szlovákiában az eddigi európai parlamenti választások során rendkívül alacsony volt a részvétel. 2004- ben a választópolgárok 16,97, 2009- ben 19,64, 2014-ben 13,05, 2019-ben pedig 22,25 százaléka járult az urnák elé, vagyis a legutóbbi szavazáskor kicsit javult a helyzet, viszont az azt megelőző három voksolás során Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel az egész Európai Unióban. Egy utat megspórolnánk Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter szerint a két szavazás összevonásával lehetne javítani az eddigi rossz statisztikákon. „Egy napon tarthatnánk a két választást, mint ahogy azt az idei megyei és önkormányzati választás esetében is sikerült kieszközölni. A szavazások összevonása nem utolsó sorban a választópolgároknak is kedvez, akik így megspórolnak egy utat az urnákhoz” — magyarázta a tárcavezető. Választási szempontból a 2024-es év egyébként is sűrűnek ígérkezik, hiszen ekkor kellene tartani a következő parlamenti választást is - bár kérdéses, hogy a jelenlegi kormányválság nem végződik-e előrehozott választásokkal. Ha azonban a koalíció még két évig kibírja, akkor a választóknak 2024-ben három hónapon belül gyakorlatilag négyszer kellene az urnákhoz vonulnia, ami valóban csökkenthetné a választási hajlandóságot. Az alkotmánymódosító javaslatban szereplő másik fontos változtatás, hogy a köztársasági elnökre már levélben is lehetne szavazni, így a külföldön élő szlovákiai állampolgárok is leadhatnák a voksukat. A belügyi tárca szerint ezzel az államfőválasztás részvételén is lehetne javítani. Már tárgyalnak A tárca sajtóosztálya állítja, a szakértőik az utóbbi hetekben többször is tárgyaltak a koalíciós pártok képviselőivel az említett változtatásokról, hogy minél minőségibb javaslatot tehessenek le az asztalra. A változtatások során a minisztérium a kormányprogramból indult ki, melyben ígéret tettek a szakmai párbeszéd megkezdésére a választási rendszer esetleges módosításáról. „A koaliciós pártok képviselői a kerekasztal-be-Az európai parlamenti választásokon Szlovákiában mindig alacsony volt a részvétel. A belügyminisztérium azt reméli, ha 2024-ben összevonják az államfőválasztás második fordulójával, akkor többen mennek el szavazni az EP-képviselőkre is. (TASR-felvételj szélgetések során támogatásukat fejezték ki a levélszavazással kapcsolatban, valamint azzal is egyetértettek, hogy megteremtsük a feltételeket a köztársaságielnök-választás és az európai parlamenti választás egy napon történő kihirdetésére” - fogalmazott TomáS Oparty, a belügyminisztérium államtitkára. A pártok egyelőre nem reagáltak hivatalosan a tárca javaslatára, azonban feltételezhető, hogy valóban egyetértés van a módosításokat illetően. Erre utal például Martin Klus, az SaS külügyi államtitkárának egy korábbi tanulmánya, amelyben a választási rendszer esetleges javításának lehetőségeit vizsgálta. Klus leszögezte, a korábbi években is adódott lehetőség arra, hogy összevonják az államfő- és az EP-választást, de az akkori kormányok egyáltalán nem éltek ezzel a lehetőséggel, aminek eredményeként Szlovákia a rekordalacsony választási részvételek miatt lett emlékezetes. Kérdéses számok Más kérdés azonban, hogy a javaslatot sikerülhet-e elfogadni a parlamentben. Ahhoz ugyanis, hogy az államfőválasztás feltételeit megváltoztassák, módosítani kell az alkotmányt, amelyhez legalább 90 szavazatra van szükség. Ha a koalíciós pártok frakcióit nézzük, akkor az SaS-nek, az OEaNO-nak és a Sme rodinának összesen 84 szavazata van. A Za l’udí frakciója a párt hasadása óta a házszabály értelmében megszűnt létezni, de azok a képviselők, akik nem léptek át az SaS-be, gyakran hajlandóak támogatni a koalíciót. Juraj Seligáról, Jana Zitftanskáról, Miriam Sutekováról és Alexandra Pivkováról van szó, velük együtt a koalíció 88 szavazatra számíthat. Tovább növelheti még az esélyeket Boris Kollár (Sme rodina) azon pénteki bejelentése, hogy a frakciója három taggal^ bővül - Romana Tabakkal, Jozef Simkóval és Ján Kroslákkal, így már meglehet a szükséges számú szavazat. A minimálbér elszállása rossz hír a szegényebb régióknak BRANISLAVTOMA Az infláció miatt hatalmas a nyomás a bárok további emelésére. A politikusok a minimálbér legalább tíz százalékos növelését fontolgatják, ami azonban a szegényebb régiókban az alacsony termelékenységű alkalmazottak munkahelyeinek a tömeges megszűnéséhez vezethet. Pozsony. Férfiak egy csoportja ül a helyi kocsma előtt. A napsütéses nyári napot dohányzással és sörözéssel töltik. A munkanap közepén történő alkoholfogyasztás egyiküket sem zavarja, hiszen mindannyian állástalanok, és ha időnként találnak is alkalmi munkát, ezeknél nem fenyeget, hogy megfújatják velük az alkoholszondát. „A régiónkban már minden jó munkahely foglalt. Az ötvenes éveikben járó férfiaknak esélyük sincs arra, hogy legálisan tisztességes pénzt keressenek. Ezért alkalmi munkákat vállalok, burgonyát termesztek, baromfit tartok. Bár, a mai takarmányárakat figyelve, hamarosan valószínűleg már csak nyulakat fogok tartani” - panaszkodik Andrej Beran, a Rimaszombattól pár kilométerre fekvő Cserencsényben (Cerencany). A Rimaszombati járás már régóta Szlovákia legnagyobb munkanélküliséggel küszködő régiójának számít. Minden ötödik ember állástalan, miközben a politikusok szinte alig törődnek azzal, hogy javuljon a helyzet. Megszűnő munkahelyek Hogy a munkapiaci helyzet a legelmaradottabb régiókban is javuljon, annak több akadálya is van, amelyek közül a legújabb a magas infláció. Ez utóbbi miatt ugyanis a politikusok a minimálbér legalább kétszámjegyű indexálását fontolgatják, vagyis minimum tíz százalékkal nőhetne. A legalacsonyabb keresetű munkavállalók jövedelmének a látványosabb növelése a lakosság egy részének azonban súlyos érvágást okozna. „A minimálbér nem szociális juttatás. A minimálbér a munka ára, és itt a piaci elveknek kellene érvényesülniük. Ha a politikusok a minimálbért a piaci szint fölé emelik, az a szegényebb régiókban az alacsony termelékenységű munkavállalók munkahelyeinek a megszűnéséhez vagy a munkahelyteremtés visszaszorulásához vezet” - magyarázza Róbert Chovanculiak, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Az alacsony munkatermelékenységű alkalmazottak túl drágák lesznek a munkáltatók számára. Idővel ezeket így olcsóbb gépekkel helyettesítik,-vagy a vállalatok olyan országokba költöznek át, ahol alacsonyabbak a bérköltségek. A fizetések indokoltnál nagyobb ütemű növelése az erre legalkalmatlanabb időpontban történik. Az energiaárak drasztikus növekedése miatt a cégek közüzemi számláin egyre nagyobb összeg szerepel, és nem minden vállalkozás képes ezeket beépíteni a termékek és szolgáltatások végső árába. Ilyesmi csak egy ideális világban lehetséges, ahol a vállalatok nyeresége és az alkalmazottak fizetése az árakkal együtt emelkedik. Jelenleg azonban messze nem egy ideális világban élünk. Az elkövetkező hónapokban rengeteg embernek kell majd szembenéznie eddig nem látott egzisztenciális problémákkal, a vállalkozásoknak pedig kemény küzdelmet kell vívniuk a versenyképességük megőrzéséért. A kisvállalkozásoknak egyre nehezebb lesz új munkahelyeket teremteniük, mivel a bevételeikből erre már nem telik. A politikusok döntenek A minimálbér jelenleg bruttó 646 euró. Ez az alapszint. A második sávba tartoznak például a bolti eladók, az ő minimálbérük 762 euró. Az öszszes járulék és adó megfizetése után a munkáltató havi összköltsége ez esetben 1030 euró, ami már így is túl nagy összeg a kétszámjegyű munkanélküliséggel küzdő régiók munkáltatói számára. Jövőre ezek a költségek azonban 100-200 euróval nőhetnek. A politikusok még nem mondták meg a konkrét összeget, a nyilatkozataik alapján azonban kétszámjegyű növekedésre számíthatunk. A tízszázalékos emeléssel a minimálbér első sávja 710 euróra emelkedhet. Az elárusítók így bruttó 852 eurót kapnának, a munkáltatók költségei pedig 1152 euróra emelkednének. A magasabb költségek pedig magasabb munkanélküliséghez vezethetnek. Hogy mennyivel is nő a minimálbér, az a szociális partnerek közötti egyezségtől függ. A munkáltatók azonban eddig még soha nem állapodtak meg a szakszervezetekkel a minimálbér emeléséről, ezért a politikusoké volt a végső szó. A szavazatvásárlás visszaszorításának érdekében ugyanakkor egy automatikus rendszert vezettek be. A szociális partnerek közötti megállapodás hiányában ez automatikusan a két évvel korábbi átlagbér 57 százalékára emeli a minimálbért. így a minimálbér jövőre 691 euróra emelkedne. A politikusok számára azonban ez nem tűnik elegendőnek. A minimálbér erőteljes emelését úgy próbálják eladni a lakosságnak, mint az életszínvonal erőteljes emelkedését. Egy ilyen egyszerű megoldás azonban nem segít az elmaradott régiókon. A jó infrastruktúra például sokkal inkább elengedhetetlen előfeltétele az olyan gyárak építésének, amelyekben a munkavállalók regionális összehasonlításban átlagon felüli fizetést kapnak, aminek köszönhetően több pénzt hagyhatnak a helyi üzletekben is. Az elkészült közúti infrastruktúrának köszönhető például az, hogy a Jaguar Land Rover brit autógyártó pár éve úgy döntött, Nyitra mellett épít autógyárat. A konszern vezetőségét az ottani alacsony munkanélküliségi ráta sem tántorította el. A sokkal több szabad munkaerővel kecsegtető régiók az utak hiánya miatt szóba se jöhettek. Regionális bórszakadók Az állam szempontjából a minimálbér erőteljes emelkedése előnyös, hiszen az adó- és járulékbevételek ennek köszönhetően automatikusan emelkednek. Optimális esetben évente több tízmillió euróval. A munkavállalók is magasabb nettó jövedelemhez jutnak, de csak addig, amíg a gyár vezetése úgy nem dönt, hogy az olcsóbb munkaerővel rendelkező országokba költözik. A vállalatoknak a béremelésekhez szükséges pénzt ugyanis a munkatermelékenység növelésével kell megkeresniük. „Az elmúlt években a minimálbér négyszer gyorsabban nőtt, mint a munkatermelékenység, és majdnem kétszer olyan gyorsan, mint az átlagbér” - figyelmeztet Chovanculiak. A bérköltségek ilyen gyors növekedése miatt az ország keíeti régiói egyre jobban lemaradnak. A világjárvány előtt Eperjes megyében például a felével több szabad állást kínáltak, mint ma, és hasonlóan rossz adatok érkeznek az ország többi keleti régiójából is. Ezzel szemben Szlovákia iparosodott, nyugati és északi részén az állásajánlatok száma körülbelül ugyanannyi, mint a vírus terjedése előtt. „Megváltozott azonban a munkanélküliség szerkezete is. Míg a világjárvány előtt a tartósan állástalanok az összes munkanélküli 37,5 százalékát tették ki, ma már a 45,5 százalékát” - teszi hozzá Chovanculiak, aki szerint a regionális minimálbér lehetne a megoldás. Míg nyugaton ugyanis a vállalatoknak nem okoz gondot, hogy még az állam által előírtnál is több pénzt fizessenek az embereknek, keleten a helyzet ennek az ellenkezője. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa A Rimaszombati járás falvai már régóta Szlovákia legnagyobb munkanélküliséggel küszködő települései közé tartoznak, a Statisztikai Hivatal adatai szerint ebben a régióban nagyjából minden ötödik ember állástalan (TASR-felvétel)
