Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-08 / 157. szám

www.ujszo.coml 2022. július 8. KULTÚRA 9 A nívós szórakoztatás mint misszió Hosszú ideig tartott a Szwingatlanügynökségnek meghódítani a mulatós zenével átitatott közönséget Lovas Tibor - gitár és ének, Fülöp Leona - ének, Jozef őmida - pozaun. Varga Frici - basszusgitár, Farkas Péter - dob (Fotó: Garai Valéria) JUHÁSZ KATALIN A Szwingatlanügynöksóg (Golddies) zenekar a kabarék, orfeumok, zenés színházak és remek filmzenék korába ve­zet minket, amikor a magyar dalszerzők az amerikai zene bűvkörébe kerültek, és ami­kor még fontosak voltak a szö­vegek. A zenekar vezetőjével. Lovas Tibor gitáros-énekessel beszélgettünk. A járvány miatti lezárások ide­jén gyakran belefutottam a Fa­­cebookon a Szwingatlanttgynök­­ség koncertvideóiba, és mindig jókedvre derítettek. Gondolom, ennek az zenekarnak ez a külde­tése... Sőt, ennek a zenének eredetileg is ez volt a küldetése. A múlt század húszas-harmincas éveiről beszélünk, ami sokkal rosszabb, nehezebb idő­szak volt, mint ez a mostani, bár­mennyire is hajlamosak vagyunk boldog békeidőknek titulálni. Ott volt a diszkriminatív numerus clau­sus, a gazdasági válság, széncipelés a pincéből az emeletekre, fürdőszo­ba nélküli lakások. És a vidámságra megadatott kis időt általában ilyen zenékkel töltötték az emberek. Az, hogy közel száz évvel később, a co­­vid-időszakban ilyen pozitív hatás­sal volt önre a zenénk, kellemes egy­­becsengés az eredeti szándékkal. Tehát olyan jól megírták annak idején ezeket a dalokat, hogy ma is működnek? Igen. A legtöbbet olyanok írták, akik tanultak zeneszerzést, hang­­szerelést. Zerkovitz Béla, Eisemann Mihály vagy Márkus Alfréd a Ze­neakadémián diplomázott, és teljes komolysággal fordultak a könnyűze­ne felé. A szellemes szövegek pe­dig gyakran elismert irodalmárok­tól származnak. Például Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső ne­véhez számos zseniális kuplészöveg fűződik, sőt még József Attila-sorok is felbukkannak kuplékban. Arról nem is beszélve, hogy néha politi­kai színezetet kapott ez a műfaj. A híres bemondás szerint: Hölgyeim és Uraim, annyira drága a papír, hogy megkérjük önöket, ma este olvassa­nak a sorok között is. Hot Jazz Band-rajongóként, il­letve a Budapest Orfeum című le­gendás színielőadás óta azt hittem, ismerem a legtöbb régi slágert. A Szwingatlanügynökséget hallgatva azonban rádöbbentem, hogy sok felfedezni valóm van még. Honnét sikerült előbányászni ezeket a da­lokat? Ennél nagyobb dicséretet talán még nem is kaptam a kutatómun­kámra! Tényleg van egy ilyen má­niám, hogy szeretek felkutatni isme­retlen dalokat, amelyeket az eredeti előadón kívül mástól még nem hall­hatott a nagyközönség. A jobb bár­zongoristák persze játszották őket az elmúlt 80 évben is, de nem volt ak­kora publicitásuk. Van egy netes kö­zösség, amelynek tagjai keresgélik ezeket a felvételeket, és megosztják őket. A városi folklórnak jelenleg a YouTube a levéltára. Maga a kutatás egyébként nem nehéz, mert a 30-as években csak néhány énekessel ké­szültek felvételek. Weygand Tibor, Fekete Pál vagy Kalmár Pál nevét fontos megemlíteni. Akkoriban nem úgy zajlott a lemezfelvétel, mint ma, hanem kivonultak a kávéházba, ahol a zenekar játszott, és odaállították eléjük a tölcsért. Mivel tartalék hen­ger általában nem volt, akkor, ab­ban a pillanatban kellett tökéletes­nek lenni. Hogyan szivárgott be a szving Magyarországra? Három helyről. Bécs Európa ze­nei központja volt, sok amerikai ze­nész is játszott ott. Párizsba szintén az amerikaiak hozták be ezt a zenét, elég csak Cole Porterre vagy Gertru­de Stein szalonjára gondolni. Berlin pedig a kabaré központja volt a 30-as évek elejéig, aztán a nácik kiirtották ezt a kultúrát. A magyar zeneszer­zők, zenészek rendszeresen jártak ezekbe a városokba, megtanulták és hazavitték a szvinget. Egyébként ez a szinkópás lüktetés nem újdonság, már a barokk zenében is érezhető. Telemann vagy Haydn tulajdonkép­pen tánczenét írt, nem lehetett szá­razon játszani, muszáj volt lüktetnie, hogy a hölgyeknek és uraknak le­gyen kedvük táncolni rá. Mekkora volt az igény a Szwin­­gatlanügynökség lüktetésére? A Hot Jazz Band annak idején va­lósággal berobbant a magyar zenei piacra, és rövid idő alatt megkerül­hetetlen zenekarrá vált. Úgyhogy ne­künk egy kicsit elő volt már készítve a terep, amikor 2010 körül átálltunk erre a stílusra. A hazai amatőr zene­karok Dél-Szlovákiában főleg a fa­lunapokon tudnak elcsípni egy kis színpadi teret és időt. Szóval a Hot Jazz Band sikerén felbuzdulva elég sok falu vezetése vállalta, hogy meg­próbál becsempészni egy kis szvinget a programba. A közönség azonban kezdetben nem igazán vette a lapot. Abban az időben ugyanis tombolt a mulatós láz. Olyannyira, hogy egy átlagos zenei műveltségű réteg el sem tudta képzelni, hogy más zene is léte­zik Lagzi Lajcsin és a többieken kí­vül. Egy vételenségig lebutított ze­néről van szó - még ha a dallamok hasonlóak is, mint nálunk. Annak, aki nem találkozott még nívósabb ze­nei megoldásokkal, a mi műsorunk emészthetetlennek bizonyult. Ha­sonló effektust értünk el, mintha egy szimfonikus zenekar játszott volna a színpadon. Vagyis sikerült a béka feneke alá nyomni a közízlést? Az a kérdés, megpróbálja-e egy­­egy falu vezetése tágítani a helyiek kulturális látókörét, vagy kiszol­gálják a közízlést. A magyarorszá­gi támogatású rendezvényekre még nehezebb bekerülni, mint az itteni pénzből szervezettekre. A csallóközi falvak ráadásul szinte versenyeznek egymással, hogy kinek sikerül több nézőt odavonzani. Az emberek pe­dig rendkívül mobilisak, ha megtud­ják, hogy három faluval odébb egy népszerű előadó lép fel, inkább oda mennek. Illetve egy nap három-négy falut is végigjárnak a nekik tetsző program kedvéért. De úgy látom, a mulatós láz lassan lecseng, a nagy­­közönség kezdi unni, és más stílusok felé is nyit. Mely régiókban aratja a legna­gyobb sikereket a zenekar, illetve hol érhetőek el a dalaik? Azt szoktam mondani, ha vevő rá a közönség, hogy mi ilyen csal­­lóközi-bodrogközi-mátyusföldi al 1 stars vagyunk. Nagymegyeren van a próbaközpontunk és a hangstúdi­ónk, de az énekesnőnk zsigárdi, azaz mátyusföldi, a pozanosunk szintén mátyusföldi, én pedig félig csallókö­zi, félig bodrogközi vagyok. Érdekes módon sokkal gyakrabban lépünk fel a Csallóközön kívül, például Léva, Érsekújvár, Párkány környékén. Kas­sán több koncertünk volt már, mint Dunaszerdahelyen. Úgy öt éve fel­hagytunk a CD-készítéssel, mert nem láttuk értelmét, a régebben felvett dalaink letölthetőek a honlapunkról (www.golddies.sk ). A koncertvide­óknak sokkal nagyobb sikerük van, nem ritka a háromezres nézettség. Az emberek ugyanis ma már igénylik a mozgóképet a zenéhez. Ha épp nincs valamiből jó koncertfelvétel, akkor vicces videókat vágunk össze a da­lokhoz régi filmekből. De dolgoztunk már Molnár Csabával, a zseniális ko­máromi rendezővel is, aki egy Kará­­dy-dalból forgatott nekünk videokli­­pet. Azt például harmincezren lát­ták, ami egy amatőr zenekar számára hatalmas eredmény. Mi egészen pici színpadokon, nagyon kevés koncert­tel kezdtük ezt a missziót. Ma pedig ott tartunk, hogy ha nem lett volna a Covid, még ennél is nagyobb számo­kat tudtunk volna produkálni. Úgy tűnik, sikerült kinevelnünk egy értő közönséget. Végezetül egy programajánló: aki július 15-én 18 óra után a dunaszer­­dahelyi korzón sétál, igazi szvinges utcazenében lehet része az egyik ká­véház előtt. A Szwingatlanügynök­­ség úgy tervezi, legalább tizenegyig játszanak majd. Kettős magyar filmsiker Vukovárban Bob Dylan lemeze egymillió fontéit kelhet el A Külön falka kapta a legjobb filmnek járó díjat, míg a Bran­­ka a legjobb kisfilmnek járó trófeát a horvátországi Vuko­­var Filmfesztiválon. A Duna menti országok legújabb filmjeit szemléző fesztivál zsűrije az elsőfilmes Kis Hajni Külön falka című alkotásának a műfajt újraértel­mező koncepcióját, valamint a szí­nészek játékát méltatta. A magyar­szlovák koprodukcióban készült film története a Horváth Zorka által ala­kított tizenkét éves vadóc, az isko­lában nehezen beilleszkedő Niki és édesapja, a kidobóként dolgozó, bör­tönből szabadult, Dietz Gusztáv ál­tal megformált Tibor találkozásáról szól. "A Külön falka egy olyan film, amely a változásról, a megbocsátás­ról és az önmegvalósításról szól, a főszereplők energiája által vezérelt nyers természetesség pedig fokozza az érzelmes alkotás hatást" - indo­kolta döntését a Vukovar Filmfesz­tivál zsűrije. A július első hétvégéjén megren­dezett Vukovár Filmfesztiválról a legjobb kisfilmnek járó díjat hazaho­zó Branka K. Kovács Ákos rendezé­sében készült. A magyar-jugoszláv határ közelében 1991-ben játszódó történet címszereplője egy szara­jevói ápolónő a kórház szülészeti osztályán, ahol az osztály főorvosa megpróbálja rávenni arra, hogy se­gítsen újszülötteket kicsempészni a kórházból, majd hitesse el a szüleik­kel, hogy a külföldi pároknak eladott babák a születésük után nem sokkal meghaltak. Az önmagát és családját is féltő lánynak élete legnehezebb döntését kell meghoznia. (MTI) Újabb díjat zsebelt be a Külön falka (Fotó: Facebook) A korongon a sztár egy ré­gi klasszikusa, a Blowin' In The Wind új verziója hallha­tó, amelyet Dylan 2021 már­ciusában vett fel T Bone Bur­­nett-tel, akivel hosszú ideje dolgozik együtt. A lemezért egymillió fontot a Christie's aukcióján fizethetnek. Mióta Dylan 1962-ben megírta, ez az első új stúdiófelvétele a hí­res dalnak. „Szent érzés volt” - mondta el Burnett a BBC hírpor­táljának, hozzátéve: „mindig szent érzés, ha Bobbal játszom.” Az egyedülálló korong egyben egy új lemeztípust is képvisel, amely egyesíti a CD és a vinyl anyagai­nak egy részét, és így jobb hang­minőséget, tartósságot ígér, mint a vinyl. Burnett, aki segített a ki­­fejlesztésében, a bármilyen hagyo­mányos lemezjátszón lejátszható lemezt a hangzás csúcsának ne­vezte. Mivel a lemezből egyetlen egy készült, egy tehetős Dylan-ra­­jongó mondhatja majd magáénak a Blowin' In The Wind új változa­tát. Másoknak is lehetőségük nyílt azonban arra, hogy meghallgassák az új változatot, a Christie's által rendezett különleges eseményeken Los Angelesben, New Yorkban és az aukció előtt Londonban is leját­szották a felvételt. Peter Klarnet, a Christie's Amerika-szakértője szerint nehéz volt a becslés, mivel ilyen jellegű művet még nem ad­tak el eddig. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents