Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-07 / 156. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2022. JULIUS 7. RIPORT 21 Kolumbusz Pinta hajójának másolata egy késői „utóddal" a Kolumbusz-házban berendezett múzeum látnivalóit csodálhattuk meg. A nagy felfedező udvarháza, ahol a hagyomány szerint többször megszállt, arányaiban szép, gyarmati időket idéző épület. Farácsos ablakai, s két belső udvarának hasonló stílusú erkélyei nyugalmat árasztanak. A három híres hajó - Santa Maria, Nina, Pinta, amelyekkel a spanyol Izabella királyné támogatását magáénak tudva, a mesés Kelet felfedezésére indult nyugat felé Kolumbusz - makettje mellett az egyes utak útvonalait tartalmazó hajózási térképek és táblázatok is megtekinthetők. Itt található a kapitányi kabin másolata is. Láthattuk s „súlyát” is érezhettük a kikötőnek, ami kiterjedésében és a horgonyzó hajók méretét tekintve is tekintélyes volt. Az Elder Tudományos és Technológiai Múzeum arról a családról kapta a nevét, amelyik a jelenlegi múzeumi épületben alapította meg a cégét, azzal a céllal, hogy a kanári-szigeteki banán eljusson Nagy- Britanniába. A múzeum 1999-ben nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt. Négy szinten mutatják be a műszaki tudományok egyes területeinek eredményeit, interaktív módon. Otdétünkkor éppen fiatalok kacaja ütötte meg fülünket. A hang nyomába eredtünk, s csodálkozva láttuk, hogy egy kisebb csoport egy italboltban üldögél, s az előadó szavaira harsan fel a nevetés. Kiderült, hogy az alkohol hatását szemléltette a diákoknak egy embert formázó bábun. Gran Canaria szigetét, így Las Palmast is több híres ember látogatta, például Winston Churchill, VI. György király, s a krimik királynője, Agatha Chrisde. A 19. század végén épült Hotel Santa Catalina várta az illusztris vendégeket. Az 1970-es évek végén Mary Sánchez, a Las Palmasban született, s az igen népszerű dalénekes az ide látogató spanyol király és a mexikói elnök Vasszobor találkozóján énekelt. Jóllehet ez nem szerepelt az előzetes programban, a mexikói elnök személyes kérése volt, mivel az énekesnő tisztelőjévé vált a művész mexikói körútja alkalmával. így Mary emelte a szállodában adott ünnepi vacsora fényét. Egy másik érdekességet fényképezés közben fedeztem fel: megörökítettem egy szobrot, egy női alakot, amelyet sok macska vesz körül. Kiderült, az 1987-ben elhunyt Lolita Plumot népszerűsége okán még életében a Santa Catalina park „királynőjévé” nevezték ki. A ma is működő hotel gondozott, szökőkutas parkját - ahol annak idején a sétálgatok mellett még juhok legelgettek — manapság bárki felkeresheti. Ha listát állítanának össze az egy négyzetkilométerre jutó köztéri szobrokról, műalkotásokról a világ városai között, egész biztosan előkelő helyet foglalna el Las Palmas. Kevés helyen őrzik ennyire a helyi nevezetességek - írók, költők, zenészek, politikusok - emlékét. A mellszobrok mellett egészen különleges, modern, vasból készült formációkat fedeztünk fel. A korrodált vas most nagy divat, így ezek az alkotások belesimulnak a mostani művészeti trendekbe. Kiemelt gyűjteményként kezelik a Las Palmasban született Martin Chirino szobrász hagyatékát, a Castillo de la Luzban, a Kanári-szigetek legrégibb, a 15. század végén épített erődjében. Chirino művészetének két fő jellemzője: a vas szeretete, s kapcsolódás az ősi kanáriai kultúrához. E szellemben készített alkotásai töltik meg az erőd termeit. Mélyen megérintett a formák tisztasága, a ridegnek gondolt anyag hajlékonyságának bemutatása. Az 1970-es évektől a szélspirál ábrázolása lett a művész fő kifejező formája. Erről így nyilatkozott: „... hazám ősi szimbólumává vált, misztikus hagyomány a történelme tudásához és interpretááójához ” Egy munkásságáról szóló könyvben olvasható: ,A spirál egyszer és megint, de soha nem ismétlődően: minden új spirál egy kezdési pontot reprezentál a visszatérésre... ” Chirino - számos díj mellett - 1976-ban első díjat nyert Budapesten a Nemzetközi Szobrászati Biennálén. Meg kell nézni a Poema del Mart (A tenger költészete) - hirdették az akváriumot a városban cirkáló autók. Utolsó napra hagytuk felfedezését, mondván, felkerestünk már ilyet a világ más részein. Jó, hogy nem hagytuk ki, ilyet még nem láttunk! A bejárat előtt különböző színű, embernél nagyobb, álló halalakok fogadják az embert, színükkel az élet elemeit szimbolizálva: a levegő rózsaszín, a víz kék, a fold barna, a tűz piros. Néhány számadat a nagyság érzékeltetésére: 30 ezer állatot mutatnak be, 12 500 négyzetméteren, 9 millió liter víz felhasználásával. S hogy mi tetszett a legjobban? A gyöngymedúzák, fehér félgömb testrészükön mintha több tucatnyi igazgyöngy fényien volna. Az igazán lenyűgöző a világ legnagyobb akrilüvege mögötti „haltársadalom” látványa volt. A nézők eltörpültek mellette, a sötét teremben halk zene szól, elszórtan székeket helyeztek el, pompás meditációs helyet kialakítva. Ha megkérdeznék tőlem, mi fogott meg először Las Palmas de Gran Canariában, egész biztosan azt válaszolnám: a parkok. Mindenütt rendezett, tiszta, padokkal tűzdelt, virágokkal tarkított helyeken ejtőzhet az ember. Életemben nem láttam ennyi mikulásvirágot! Csermák Judit Domboldalakon magasodó jellegtelen formájú épületek mellett haladtunk el a repülőtérről a Kanári-szigetek egyik fővárosa, Las Palmas de Gran Canaria felé haladva. Ami mégis megragadta a szemet, hogy különböző, élénk színűre festették azokat. A város lakosságának száma nem éri el a négyszázezret, de a lélekszám folyamatosan nő, ami nemcsak a belső mozgásoknak köszönhető, hanem annak is, hogy számos külföldi telepedik le itt. Mi is találkoztunk olyan magyarral, aki az év nagyobbik részét itt tölti. Gran Canariát azonban többnyire a németek keresik fel. Néha úgy éreztük, mintha az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területére utaztunk volna. Hiába szóltunk a pincérekhez angolul, danke schönnel válaszoltak. Las Palmas történelmi városmagja, a Vegueta utcáin sétálva gyarmati korból származó házak szép homlokzatait láthattuk, s egy-egy nyitva felejtett kapunál bekukkanthattunk a zárt, körbefutó erkélyes, virágos belső udvarokba is. A szállodák többnyire az északi, észak-nyugati részen sorakoznak, az óceánparton. Kellemes sétányt alakítottak ki a több kilométer hosszan húzódó homokos tengerpart mellett. A Playa Las Cameras a kezdő szörfözők paradicsoma, mivel egy korallzátony megtöri a nagyobb hullámokat. A kövezett sétány mentén hangulatos kis éttermek sorakoznak, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy azokra is gondoltak, akik csak merengve szeretnék a víz hullámzását szemlélni: mindenütt találtunk padokat egy kis pihenésre. A kocogok kora hajnalban jelennek meg, esténként pedig utcai zenészek, emelvén a naplemente hangulatát. A város kulturális események színhelye. Első sétánk során, a sétány végén fedeztük fel az Alfredo Kraus Auditorium épületének lovagvárra emlékeztető tömbjét. Több színház is található a városban, a központban lévőt Pérez Galdósról, az itt született íróról nevezték el. Igényes múzeumokkal is kényeztetik az idelátogatókat. A Canario Múzeumban az egészen különleges kerámia edények és pecsétnyomók kiállítása, s a hátborzongató Las Palmas de Gran Canaria A sokarcú, színes város A Santa Catalina park „királynőjének" szobra koponyák termei mellett, az ősi kultúrát fémjelző, vörös agyagból készült Idolo bemutatása szerzett számunkra élményt. Nem messze Az Alfredo Kraus Auditorium (Fotók: Shutterstock (1), szerző) A Kolumbusz-ház a felfedező első útjának 1492-es naplómásolatát és leveleinek másolatát is. A felfedezések nyomán kialakult a kereskedelem az új földrésszel, amelyben a Kanáriszigetek fontos stratégiai szerepet játszottak. Érdekesség, hogy az emigrációt a kereskedelemhez kötötték. Az „Indiák” kormányzata 1678-ban meghatározta, s végrehajtását ellenőrizték: minden 100 tonna szállított termékkel együtt öt kanáriai család települhetett át A Canario Múzeum termei az Újvilágba. A 18. század végén Spanyolországé lett a kereskedés monopóliuma. A kiállítóhely pincéjében a felfedezett területekről, Peruból, Mexikóból származó régi szobrok kaptak helyet. A ház külön érdekessége, hogy itt született 1927-ben Alfredo Kraus operaénekes, spanyol anyától és osztrák apától. A lírai tenor a világ számos neves színpadán énekelt jelentős operaszerepeket, de mindig hű maradt a zarzuélához, a spanyol népi daljátékhoz. Róla nevezték el az 1997-ben megnyitott, már említett koncertközpontot. A Szent Anna-katedrálist a 15. században kezdték építeni, 1497-től püspöki székhellyé vált. Több száz éven át bővítették, díszítették, így a gótikus jegyek mellett sok stílus megtalálható benne. Neoklasszikus homlokzatát a 19. században nyerte el. Vasárnap lévén elmentünk misére, majd felkúsztunk a templomtoronyba, ahonnan körkörös kilátás nyílik a városra. Megpillanthattuk,
