Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-04 / 129. szám
2\____________________ Sulik lemondását követeli Gyimesi Pozsony. „Richard Sulik egy lusta dilettáns, akinek semmi keresnivalója a gazdasági tárca élén. A gazdasági miniszter az, aki gondoskodott arról, hogy a Slovnaft 18 hónap múlva esetleg bezárjon” - mondta Gyimesi György. A Sulik fő ellenfelének számító Igor Matovic pénzügyminiszterhez közel álló parlamenti képviselő azzal vádolja a gazdasági minisztert, hogy nem készített elő Eduard Heger (OEa- NO) kormányfő számára olyan dokumentumokat az Oroszországgal szembeni olajembargóról döntő e heti uniós csúcsra, amelyeknek köszönhetően Szlovákia a jelenleginél nagyobb kedvezményekben részesülhetett volna. „Gyimesi nem ért a témához. Az embargóról a csúcstalálkozón Heger állapodott meg, így végső soron Gyimesi magát a miniszterelnököt kritizálja. Ha a kormányfő úgy érzi, hogy nem végzem jól a munkám, bármikor elbocsáthat” - reagált Sulik. „Jelenleg nincs tudomásom arról, hogy az érdekeink ellen cselekedtünk volna” - mondta el Heger, aki azt tanácsolja Gyimesinek, hogy ha bármilyen szabálytalanságot tár fel, először az érintett miniszterrel beszéljen, és csak azután a médiával. A Slovnaft már csütörtökön jelezte, hogy az Oroszországgal szemben elfogadott brüsszeli olajembargó veszélybe sodorhatja a vállalat működését és Szlovákia üzemanyag-ellátását. Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője szerint ajelenlegi szankciójavaslat nem adja meg a Slovnaftnak az eredetileg kért hároméves időkeretet a finomító technológiai átállítására, az alternatív nyersolaj beszerzésére és az elengedhetetlen logisztikai intézkedések megtételére. A Szlovákia számára elfogadott szabályok alapján, az embargó hatályba lépését követő átmeneti időszak után a pozsonyi finomító már nem viheti ki termékeit az országból, márpedig termékeinek a kétharmada jelenleg külföldön talál gazdára. „A Slovnaft kapacitása a régió más országainak az ellátására van beállítva, miközben a finomító technológiai okokból nem tud lényegesen kisebb mennyiségű nyersolajat feldolgozni”- mondta el Anton Molnár, aki szerint a Slovnaft kapacitásának a csökkentésével így Szlovákia és a szlovák piac ellátása is veszélybe kerülhet. „A jóváhagyott változat a legkedvezőbb a lehet-’ séges forgatókönyvek közül” - áll a gazdasági tárca nyilatkozatában, amely arra is emlékeztet, hogy a csúcstalálkozón a tárgyalásokat Heger vezette. Gyimesi szerint azonban Heger csak elfogadtatta Szlovákia álláspontját az új szankciócsomagról, melyet Sulik hagyott jóvá. Sulik mellett a koalíciós partnerei sem álltak ki. A Sme rodina és a Za l’udí szerint is a tárcavezető felel a helyzetért. Az ellenzéki Hlas szerint azonban ez nem igaz. „Heger kudarcot vallott az európai csúcstalálkozón, mert a szlovák érdekek ellen harcolt. Amikor Heger és Matovic rájött, mit tett, Matoviö elküldte az új szóvivőjét, Gyimesit, hogy Heger kudarcáért Sulíkot okolja, aki ott sem volt Brüsszelben” - mondta el Peter Pellegrini, a Hlas elnöke. (mi, tasr) KÖZÉLET Már 154 millió eurónyi katonai segítséget küldtünk Kijevnek CZÍMER GÁBOR Pozsony Eduard Heger kormányfő a Globsec biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, biztosítani kell, hogy a háború ellenére Ukrajna exportálni tudja a gabonáját, különben éhínség fenyeget. Eduard Heger (OEaNO) a konferencián tegnap úgy nyilatkozott, Ukrajnának a fegyverszállítmányokon túl arra is szüksége van, hogy exportálni tudja a mezőgazdasági terményeit, ezért szabaddá kell tenni az ukrán kikötőket. Rámutatott, ha ez nem sikerül, akkor éhínség fenyeget, ami pedig migrációs hullámot indíthat meg Európa irányába. A kormányfő úgy látja, az odesszai kikötő biztonságossá tétele lenne az egyik legfontosabb lépés. A miniszterelnök szerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin fegyverként használja az élelmiszer-ellátás biztonságának megzavarását, ahogy korábban az energia-ellátást is hasonló célokra használta fel. Kari Nehammer osztrák kancellár pedig a Globseken arról beszélt, Putyin megígérte neki, hogy az orosz hadsereg nem fogja a gabonaszállító hajókat támadni. „De Eduard Heger az odesszai kikötő felszabadítását sürgette (TASR-felvétel) tudják, ezek csak szavak” - fejezte ki bizonytalanságát az orosz vezető ígéretével kapcsolatban. Jaroslav Nad’ (OEaNO) szlovák védelmi miniszter a konferencián elmondta, a megfelelő időben adott katonai segítség a legértékesebb Ukrajna számára. Felszólította az uniós pénzügyminisztereket, hogy a Kijevnek ígért kétmilliárd eurós katonai célú segítséget mihamarabb folyósítsák. Nad’ hangsúlyozta, az egykori Varsói Szerződés országai akár az összes olyan fegyvert át tudják adni az ukrán hadseregnek, amely az egyes államok raktáraiban pihen. Ezt akkor teheti meg, ha ezek helyett megfelelő nyugati eszközöket kapnak. Ügy látja, az említett kétmilliárd eurót így lehetne hatékonyan felhasználni. Szerinte ez az út azon országok számára is járható lenne, amelyek nem szeretnének közvetlenül fegyvert küldeni Ukrajnába. A szlovák védelmi miniszter arról is beszélt, hogya Szlovákia által Kijevnek küldött hadianyag névleges értéke 154 millió euró. Ez azonban a hosszú ideig a szlovák hadsereg raktáraiban lévő felszerelés egykori beszerzési ára. „Ennek a piaci értéke ma már akár tízszer több is lehet” - tette hozzá. Elmondta azt is, egy hétig tartott, amíg az S-300-as légvédelmi rendszert átszállították Ukrajnába. Hozzátette, az országnak további tankelhárító fegyverekre, tüzérségi lövegekre és nagyobb hatótávolságú rakétákra van szüksége. „Dolgozunk ezen” - tette hozzá azzal, hogy Kijevnek küldött szlovákiai Zuzana 2-es önjáró tarackágyúk pontosan olyan segítséget jelentenek, amire az ukrán hadseregnek szüksége van. Nad’ arról is beszámolt, naponta észlelnek Szlovákia elleni orosz kibertámadásokat. Még a konferencia előtt Nad’ külön is találkozott az eseményre szintén meghívott Dragomir Zakov bolgár védelmi miniszterrel. Abban állapodtak meg, hogy Szlovákia és Bulgária nemcsak kétoldalúan kíván együttműködni, például a fegyveres erők korszerűsítése terén, hanem az Európai Unión és a NATO-n belül is. Nad’ ugyancsak tárgyalt Peter Hultqvist svéd védelmi miniszterrel. Elmondta, értékeli, hogy a skandináv ország aNATO-hoz szeretne csatlakozni. Kijelentette, Szlovákia nagyon gyorsan ratifikálja az erre vonatkozó döntést. A két miniszter arról az 1,7 milliárd eurós ajánlatról is beszélt, amelwynek keretében Svédország lánctalpas katonai járműveket szállítana Szlovákiának. Nad’ szerint, bár a svéd ajánlat a legjobb, a beszerzés akkor valósulhat meg, ha erről kormányközi megállapodás születik. Még tartunk a menekültektől, de másként, mint a háború előtt A szlovák közvélemény továbbra is fenyegetve érzi magát - a megkérdezettek közel fele úgy véli, az USA, a nyugati társadalmak és a liberális demokrácia, valamint a menekültek veszélyt jelentenek a lakosok biztonságára, értékrendjére és identitására - derül ki a Globsec elemzőközpont által készíttetett felmérésből. Pozsony. A Globsec elemzői kilenc országban mérték fel az emberek menekültekhez való viszonyát, köztük Szlovákiában is. A vizsgált államok többségében 2020-hoz képest enyhült ugyan az aggodalom, mely szerint egyes csoportok vagy országok veszélyt jelentenek a polgárokra nézve. Másrészt viszont, az egyes tagországokban a nyugatellenes narratíva, illetve a menekültekkel való riogatás, valamint a gyűlölet- és félelemkeltés továbbra is erősen jelen van. „Szlovákiában a legerősebb az a szemlélet, mely szerint az értékeket és a hagyományokat más csoportok fenyegetik” - olvasható az intézet elemzésében. Míg 2020-ban a hazai válaszadók 72%-a mondta azt, hogy a menekültek veszélyt jelentenek az identitásukra és értékeikre, addig 2022-ben - több százezer menekült befogadását követően - 56%-ra csökkent ez az arány. Hasonló tendencia figyelhető meg Lengyelországban és Csehországban, az utóbbiban a leglátványosabb a változás - míg 2 éve a válaszadók közel háromnegyede tartott a menekültektől, addig idén ez már csak a harmadukra jellemző. Az elemzőcsoport rámutatott, jelentősen csökkent a menekültek iránti félelem- beleértve azokat az országokat is, ahol több százezer ukránt fogadtak be. „Ez a fejlemény bizonyítja, hogy a migrációval kapcsolatos félelmek soha nem a migránsok tényleges áramlásán alapultak, hanem inkább a dezinformációs narratívák terjesztésén a nyilvánosságban, mely célja a kétség és aggodalom elültetése volt”- írják az elemzésben. Tudtunk azonosulni Három hónappal ezelőtt a menekülthullámot szolidaritás kísérte, önkéntesek ezrei segédkeztek, az emberek több ezer tonna adományt gyűjtöttek össze az ukránok számára, sokan az otthonukat is megnyitották a bajba jutott szomszédok előtt. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, az empátiát és a szolidaritást pár héten belül felváltotta a megvetés és a keserűség. Barbara Lásticová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) társadalmi kommunikációval foglalkozó hivatalának vezetőjét arról kérdeztük, mi változott pár hét alatt, illetve mi váltotta ki a menekültekkel szembeni ellenérzést. Lásticová elmondta, az eddigi kutatások azt mutatják, az emberek általában azokat a menekülteket fogadják el, akik védtelenek, és akiket hálásnak tartanak a segítségért, de legfőképpen a magukhoz hasonlókat, akikkel jobban tudnák azonosulni. „Az ukrán menekültek megfeleltek ezeknek a tulajdonságoknak, mivel elsősorban nők és gyerekek voltak” - hangsúlyozta. Rólunk gondoskodjanak! A szakértő szerint azonban mostanra a „szimbolikus veszélyt” felváltotta a „valós kockázat” érzése. Kiemelte, néhány esetben „valós fenyegetésként” tekinthetnek az ukránokra a szlovákiai lakosok. „Abban a pillanatban, amikor az óvodai férőhelyre pályáznak, melyből a hazai gyerekek részére sincs elég, vagy különböző szociális juttatásokat kapnak az államtól, néhányan úgy érzik, abból a korlátozott forrásból vesznek el, mely Szlovákia polgárainak maradt a koronavírus-járvány okozta válság után” - magyarázta az SAV munkatársa. Hangsúlyozta, ebben az esetben úgynevezett valós konfliktusról van szó - miért az „idegeneknek” ad az állam, nem pedig a „sajátjainak”. Lásticová lapunk érdeklődésére elmondta, ezt az érzést a „relatív depriváció” váltja ki, tehát az emberek szubjektív megítélése szerint a saját csoportjuk (Szlovákia polgárai) hátrányos helyzetbe kerülnek, míg az ukránok, akik nem a csoport tagjai, a „mi költségünkön” élveznek előnyöket. Emlékeztetett, a relatív depriváció nem fedi a valóságot - Ukrajnában az emberek elvesztették az otthonukat, sokaknak nincs hova hazatérniük, nincs munkájuk és nem tudják megfizetni a buszjegyet, amíg nem találnak munkát. (ba) A lapunk által megszólított szakértő szerint Szlovákia lakosságának többsége kezdetben védtelennek és elesettnek tartotta az ukrajnai háború menekültjeit, viszont egyre többen kezdenek „valós veszélyként" tekinteni ezekre az emberekre, így érezhetően csökken a szolidaritás is (TASR-felvétel)
