Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-03 / 128. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. június 3. I 7 A piros telefon A fegyverek és a béke két ellentétes valóság Minden reggel jó érzés költözik a szívembe, amikor látom a szülőket, amint kézen fogva vezetik gyermekeiket a szemközti óvodába. Egy kisfiú hórihorgas apja lépteihez akarja igazítani a sajátjait, aztán végül is az apa igazítja hozzá a lépteit. Egy darabon döcögve mennek, jókat nevetnek, majd az utolsó métereken az apa felkapja a kicsit, és a móka megkoronázásaként átteszi az óvoda kerítésén. Milyen csodálatos, ha egy gyermek napja a szülővel közös kacagással indul. A gyermeknap alkalmából egy tanítványom azt írta a Facebook-oldalára, hogy boldog gyermekeket a világnak. Hozzáteszem: boldog világot a gyermekeknek. A legalapvetőbb követelmény a béke. Sajnos, a fegyverek és a béke két ellentétes valóság. Ezt nem először írom - talán unalmasnak tartja a kedves olvasó -, de az a nem szűnő háborús propaganda, amit or-Ezt a parlamentbe vetted nekem? szágunk vezetői a béke érdekében végeznek, ismételten szükségessé teszi ennek kimondását. Például Caput óvá Kijevben tartott beszédében újra leszögezte, hogy Ukrajnának nemcsak humanitárius, hanem katonai segítségre is szüksége van - küldünk is eszközöket 21 millió euró értékben -, s szerinte „azok, akik az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás leállítását szorgalmazzák, az ukránok kapitulációját szorgalmazzák”. Ez nem igaz. Hozzáértő elemzők szerint vannak diplomáciai lehetőségek is, amelyek nemhogy messze nincsenek kihasználva, hanem kimondottan hanyagolva vannak. S ha így van, akkor egy női politikustól vagy politikusnőtől - a hangsúly a nőn van -, akinek valóban a béke a célja és az érdeke, én azt várnám el, hogy épp az ilyen lehetőségeket erősítse és szorgalmazza, akkor is, ha ott mást akarnak tőle hallani. Nem kell mindig jó kislánynak lenni. Sokszor épp ez az útja annak, hogy érett (politikus) nővé váljon valaki. Persze mindez nézőpont kérdése, mert a cél és az érdek a meghatározó. Egyébként az olyan ankétokat is hátborzongatónak tartom, amelyek azt pedzegetik, hogy a NATO-nak be kellene-e avatkozni Ukrajnában. Már ez a kérdésfelvetés is hátborzongató. Nyilvánvaló, mihez vezetne egy ilyen beavatkozás. Régi Irodalmi Szemlékben keresgélve találtam Barsi Imre 1960- as írását, amelyben az Őrlik vízierőműbe látogató német újságírók a diszpécser piros telefonját látva két másik piros telefont említenek. Az egyik az USA atombombaközpontjának előcsarnokában van, és az USA elnökének dolgozószobájával van összekötve. A másik valahol Európában, Norstad amerikai tábornoknak, a NATO-erők főparancsnokának dolgozószobájában található, és szintén a Fehér Ház urához vezet. S ha egy, a világuralom vágyától megszállott amerikai politikus egy szép napon önuralmát vagy józan eszét elveszítve ebbe a telefonba bemondaná a végzetes szót: „Támadás!”, akkor a világtörténelem legszömyűbb háborúja, az atomháború kezdődne el. A diszpécser elszántan megszólalt: „Az én piros telefonom az élet parancsait továbbítja, s az élet egyszer úgyis lehetetlenné tesz minden háborút, és akkor szükségtelenné válnak majd az olyanfajta piros telefonok.” Sajnos, azóta még több van belőlük. (Lubomír Kotrha) Mi lesz majd a sok fegyverrel? Még a háború vége előtt ki kell találni, mi legyen az Ukrajnába segélyként küldött rengeteg fegyverrel. Ha a feketepiacon kötnek ki, komoly gondokat okozhatnak a térségben. Az adományozóknak követniük kellene, hova kerülnek az eszközeik. Az orosz-ukrán háborúban még jeleit sem látni annak, mikorra lehet legalább a fegyverszünetig eljutni. Ennek ellenére az amerikai Modem War Institute megjelentetett egy cikket, amely szerint már most érdemes megtervezni az ukrán erőkhöz áramló nyugati fegyverek ellenőrzését és leszerelését, mielőtt azok rossz kezekbe kerülve további instabilitást okoznának a térségben. A rossz példákból eleget ismerünk: a szovjetek ellen harcoló afgán mudzsáhedektől csak egy töredékét sikerült visszavásárolni a támogatásként adott Stinger rakétavetőknek, és a CIA sem tudta kideríteni, mi lett a többivel. Vagy a 2011-ben Líbiába küldött felszerelések később Maliban, Nigerben vagy Csádban okoztak komoly problémákat. Persze a szerzők sem vitatják, hogy Ukrajnának minden elérhető segítségre szüksége van az orosz agreszszióval szemben. És azzal is tisztában vannak, hogy akinek éppen a városait bombázzák, az pillanatnyilag nem a leszerelés gondolatával van elfoglalva. De szerintük éppen azért kell erről tárgyalni már most, mert a fegyverek felügyeletéhez tovább kell képezni az ukrán fegyveres erőket, hogy képesek legyenek kezelni a belső fenyegetéseket. Az Interpol vezetője, Jürgen Stock figyelmeztetett: az Ukrajnába küldött fegyverek egy része végül az Európában és azon kívül működő bűnszervezeteknél köthet ki. Ezért arra szólította fel a fegyverszállító országokat, hogy hozzanak létre utánkövetési adatbázisokat. A Modem War Institute cikke szerint az újjáépítési tervek részévé kell tenni, hogy egyben azokat is kompenzálják, akik visszaszolgáltatják a fegyvereiket. Ennek a kompenzációnak pedig lehetőleg magasabbnak kell lennie a feketepiaci árnál. A leszerelt katonáknak pedig képzést és támogatást kellene nyújtani, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ne a feketepiacról kelljen pénzt szerezniük az újrakezdéshez. (444 hu) m • r r w feketén-fehéren SZILVÁSSY JÓZSEF Mintha eddig nem lenne elég marakodás a kormánypártiak között, Gyimesi György tovább gerjeszti a viszálykodást közöttük. Most azzal, hogy az OCaNO parlamenti képviselője Kotleba pártjának listáján a törvényhozásba bejutott kollégájával, Tomás Tarabával együtt olyan törvénymódosító indítványt nyújtott be, amely megtiltaná a szexuális másságot jelképező, olykor népszerűsítő szivárványos zászlók kitűzését a állami intézményekben. Kezdeményezésük jelentős felzúdulást váltott ki. Azért is, mert Gyimesi ezzel a lépésével megsértette a koalíciós szerződést, még a frakcióvezetőjét is kész tények elé állította. Eduard Heger kormányfő felszólította őt, hogy vonja vissza a beadványát, amely megosztja az amúgy is zilált társadalmunkat, de még ennek a felszólításnak sem tett eleget. Beszállt a szócsatába Ivan Koröok külügyminiszter is, aki az egyik közösségi hálón rossz szokásához híven igyekezett magyarellenes hangnemmel tovább mérgezni a légkört. Bejegyzésében azzal a ravasz feltételezéssel figyelmeztette a magyar képviselőt, hogy a javaslatukba a parlamenti olvasatok során akár olyan kiegészítés is bekerülhet, amely tiltaná az egykori Felvidéket felidéző, szerinte a szlovák államiságot sértő jelképek nyilvános propagálását. Ezeket a szimbólumokat semmivel sem bizonyított megállapítása szerint manapság is gyakran használják Dél-Szlovákiában. Sokan kérdezik értetlenkedve, vajon miért kell tovább szítani a már szinte elviselhetetlen társadalmi feszültséget, hiszen az ominózus zászló idáig legfeljebb a pozsonyi Pride rendezvényen, esetleg az emberjogi biztos irodájában tűnt fel, és kevés polgárt zavart, még kevesebben háborodtak fel. Az egyetlen lehetséges választ az elmúlt hetek néhány megnyilvánulása alapján lehet kihámozni. A kulcsfigura egyértelműen Igor Matovic gátlástalan törtetése és szinte betegesen bosszúálló természete. Miután benyújtotta a képviselőházba az inflációellenesnek nevezett csomagját, nem volt biztos abban, hogy a liberálisokon kívül további kormánypárti képviselők ugyancsak nem ellenzik-e majd a tervezetét, amelyet ráadásul gyorsított eljárásban akart keresztülhajszolni. Ezért egyezkedett Kotlebáékkal, akik aztán támogatták a pénzügyminiszter elképzeléseit. A tárcavezető ugyan hangoztatta, hogy ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kértek tőle, ám a további események rácáfoltak erre az állítására. Ugyanis Matoviö azóta azzal támadja az újságírókat, hogy azért rontanak neki egyre gyakrabban, mert nem kedveli az LBGTI tagjait, vagyis a szexuális kisebbséget. Kisvártatva előrukkolt azzal az elmeszüleményével, amely szerint a tévék politikai vitaműsoraiba a legutóbbi országos választás eredményei alapján kellene meghívni az egyes pártok képviselőit. Amivel nemcsak az elektronikus médiumok szabadságát korlátozná, hanem az újnácik gyakoribb tévészereplését is elősegítené, ami Kotlebának, Mazureknek az egyik leghőbb vágya. Ezután lépett ismét színre Gyimesi, aki tulajdonképpen leporolta Taraba tavalyi indítványát, amelyet akkor a társa visszavont. Most viszont a kormánypárti képviselő felkarolta és népszerűsítette gyűlöletkeltésre is alkalmas korábbi próbálkozását. Kevesen hiszik el azt az állítását, miszerint erről a kezdeményezéséről előzőleg nem egyeztetett pártelnökével, akinek egyébként az egyik legközelebbi bizalmasa, nem ritkán önző ötleteinek lelkes támogatója. Törvénymódosító indítványa legalábbis vitatható. Ugyanakkor a pártelnökéhez hasonló módszere megalapozott aggodalomra ad okot. Az újnácikkal való bratyizásuk célja valójában Richard Sulíkék zsarolása, kiszorítása a koalícióból, amelynek a többségét - hatalmukat - esetleg az SaS helyett a szélsőségesek révén igyekeznek megőrizni. Ők, de Boris Kollárék sem tudatosítják azokat a tragikus történelmi tapasztalatokat, amelyek arra intenek, hogy a nem éppen optimálisan működő demokráciánk alapjait rombolják azok, akik a diktatúrát és a nacionalista téveszméket hirdetőkkel összeszűrik a levet. FIGYELŐ egy már ismerős vírus elterjedése, de nem kizárt, hogy mesterséges vírusról lesz szó, amelyet biofegyverként vetnek be. A szoftverfejlesztő milliárdos szerint 25%-kal növelni kell az Egészségügyi Világszervezet (WHO) költségvetését, hogy felállíthassanak egy 3000 fős mobilizációs csapatot, amely a megjelenő világjárványokat vizsgálná. Gates a WHO állandó költségvetésének 10%-át fedezi az általa létrehozott Gates Alapítványon keresztül. A róla elterjedt összeesküvés-elméletekre reagálva (pl. Gates a járványra hivatkozva mikrocsipet ültet az emberekbe) azt mondta: „már hozzászokott” ehhez, ugyanakkor szomorúnak és veszélyesnek találja ezeket, hiszen „emberek azért halnak meg, mert mások ragaszkodnak az ilyen elméletekhez” ahelyett, hogy „belátnák, itt biológiai tényekről van szó”. (ínfostart) Gates mesterséges vírustól tart Bill Gates úgy véli, a következő húsz évben újabb világjárvány robbanhat ki, amelyet akár mesterséges vírus is okozhat, s amelyet bioterrorizmussal terjesztenek. A Miscrosoft alapítójaként ismertté vált Bill Gates régóta követi nyomon a világ egészségügyi helyzetét, s többször szólalt fel a koronavírus-járvány kitörése óta. A spanyol El Diario című újságnak adott interjújában elmondta: szerinte 50 százalék a valószínűsége, hogy a következő évtizedben természetes eredetű járvány pusztít a világban. „Az emberi népesség egyre nő, és egyre több természetes ökoszisztémát uralunk”- mondta Gates, hozzátéve: a következőjárvány könnyen lehet az éghajlatváltozás következménye,