Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-03 / 128. szám

www.ujszo.comj 2022. június 3. KÖZÉLET Veszélybe kerülhet a légi Vitalita központ NAGY ROLAND Lég Slovák Gyula, a Vitalita egészségközpont igazgató­ja szerint az Általános Egész­ségbiztosító (VSZP) olyan eló'nytelen feltételeket aján­lott az intézménynek az új szerződésben, amelyek az al­kalmazottak elbocsátásához, és akár egy teljes osztály be­zárásához is vezethetnek. A Vitalita egészségközpont a je­lenlegi formájában 2003 óta műkö­dik a csallóközi Lég településen. A nonprofit szervezetként működő in­tézmény komplex egészségügyi ellá­tást biztosít, több különféle osztállyal. Ilyen például a krónikus betegek osz­tálya, amely a hosszú távú betegség­ben szenvedő páciensek gyógyítására szolgál, de van egy specializált osz­tály is, ahol az agyvérzésből lábado­zó személyek rehabilitációját végzik. Emellett pár héttel ezelőtt egy új pszi­chológiai központot is nyitottak az in­tézményben, ahol magyar és szlovák nyelvű orvosok egyaránt kezelik a be­tegeket. Végül, de nem utolsósorban a szervezet szociális ellátással is foglal­kozik, egy idősotthont működtetnek. Az egészségközpontban naponta több tucat beteget kezelnek, a króni­kus betegek osztályán például mint­egy 120 kórházi ágy van. Slovák Gyula, a Vitalita igazgatója lapunk­nak elmondta, az intézmény az utób­bi hetekben nehéz anyagi helyzetbe került, így fennáll a veszély, hogy 20 alkalmazottat el kell bocsátani, ami akár egy teljes osztály megszűnésé­hez is vezethet. Egyezkedés a biztosítóval Slovák elmondása szerint a problé­ma még októberben kezdődött, ami­kor a Szlovák Kórházszövetség (ANS) - amelynek a Vitalita is tagja - pró­bált egyeztetni az Általános Egész­ségbiztosítóval az új szerződések fel­tételeiről. A légi intézmény többször is jelezte, hogy a biztosító által kínált feltételek nem felelnek meg az elvá­rásaiknak, de az ügyben nem történt előrelépés. Slovák elmondása szerint jelenleg azzal küszködnek, hogy az alkalmazottak bérét ki tudják fizet­ni. A törvény értelmében az egész­ségügyi dolgozók fizetése a két évvel korábbi bruttó átlagbér növekedésével együtt változik, az egészségbiztosí­tók által kínált szerződéseknek pedig fedezniük kellene a megemelkedett bérköltségeket. A VsZP ajánlata azon­ban ennek nem tett eleget. „A helyzet megértéséhez két tételt kell tisztázni. Az egyik az úgynevezett napidíj, ami fedezi a betegellátás teljes költségét, az elszállásolástól kezdve egészen az orvosok munkájáig. A béremelést a korábbiakban úgy kompenzálták, hogy a napidíj összegét megemelték. A másik fontos tétel a havi limit, ami azt fejezi ki, hogy egy hónap alatt ösz­­szesen mennyi pénzt költhetünk el. A logika azt diktálja, hogy ha megeme­lik a napidíjat, akkor a havi limitet is emelni kell, máskülönben kevesebb beteget láthatunk el. Az utóbbi évek­ben ez így is működött, idén viszont megtörtént az, hogy a napidíj összege felment, a havi limitet azonban csök­kentették” - magyarázta lapunknak a Vitalita igazgatója. Konkrét összeg­ben kifejezve ez azt jelenti, hogy a ha­vi 260 ezres limitet 220 ezerre csök­kentették. Slovák elmondása szerint már az sem segített volna az intézmé­nyen, ha a limitet nem emelik, viszont így, hogy egyenesen csökkentették, rendkívül nehéz helyzetbe hozták a Vitalität. Az igazgató állítja, ilyen fel­tételek mellett 20 alkalmazott elbo­csátása fenyeget, ami tulajdonképpen egy teljes osztály bezárásával járna. Politikai közbenjárás A Vitalita szempontjából az Ál­talános Egészségbiztosítóval kötött szerződések a legfontosabbak, mert a legtöbb betegük idős, és ők java­részt a VsZP ügyfelei. Slovák szerint az a legaggasztóbb, hogy a biztosító­ból nem voltak hajlandók válaszol­ni a leveleikre. „Kétségbeesésemben Nagyszombat Megye Önkormány­zatának alelnökéhez, Berényi József­hez fordultam, akinek a közbejárása után a biztosító végre felvette velünk a kapcsolatot” - mondta az igazgató, aki szerint végül kaptak egy kompro­misszumosnak nevezhető ajánlatot. „A közgazdászunk jelenleg azt szá­molgatja, hogyan tudnánk megfelelő­en kijönni ebből a helyzetből” - tette hozzá Slovák. Mint mondta, mindent megtesznek azért, hogy egyetlen al­kalmazottat se kelljen elküldeniük, de ez még egyelőre nyitott kérdés. Az üggyel kapcsolatban felkeres­tük Berényi Józsefet (Szövetség), aki elmondta, örül, hogy sikerült némi nyomást gyakorolnia a biztosítóra, de megyei alelnökként korlátozottak a lehetőségei. „Úgy fogalmaznék, hogy a megyén belül talán van némi tekintélyem, és ennek köszönhetően néha sikerül pozitív változást elérni és segíteni az ügyeken. Ahhoz azon­ban, hogy a rendszer változzon, visz­­sza kellene kerülnünk a parlamentbe” - nyilatkozta a Szövetség MKP-plat­­formjának vezetője. Arra a kérdésre, hogy az OEaNO színeiben induló Jó­zef Viskupic megyeelnökön keresz­tül megpróbál-e nyomást gyakorol­ni vagy tárgyalást kezdeményezni a párt kormánytagjaival az egészség­­ügyi intézmény problémáit illetően, az alelnök nemmel felelt. „A zsolnai megyeelnök is az OEaNO színeiben indult, illetve a kassai és az eperjesi megyeelnök is élvezte a mozgalom támogatását, most mégis megkurtít­ják a megyei önkormányzatok költ­ségvetését. Nem szabad túlértékelni ezeknek a személyes kapcsolatoknak a jelentőségét” - magyarázta Berényi. Továbbá elmondta, a közbenjáráson azt kell érteni, hogy felhívta a bizto­sító figyelmét arra a tényre, hogy a Vitalita nemcsak a szlovák, hanem a magyar anyanyelvű páciensek számá­ra is biztosítja, hogy képesek legye­nek megértetni magukat a szakem­berekkel. „Nem biztos, hogy a biz­tosítóban tudatosították ezt, ezért is éreztem úgy, hogy figyelmeztetnem kell őket” - tette hozzá. Magyar ügy Slovák Gyula is hangsúlyozta, a Csallóközben élő magyarok számára az intézmény kiemelten fontos, fő­ként az agy vérzéses betegek rehabi­litálására szolgáló osztály, amit még 2019-ben nyitottak meg. Ennek az osztálynak a működtetéséhez szá­mos szakemberre van szükség, töb­bek közt orvosokra, nővérekre, sza­­nitécekre, gyógytornászokra. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az agyvérzés után a betegek egy jelentős része szellemileg telje­sen le van épülve, így szükség van logopédusok és pszichológusok be­avatkozására is. Á magyar anyanyel­vű betegek esetében pedig különösen fontos, hogy a szakemberek beszél­jenek magyarul, hogy képesek le­gyenek megérteni egymást. „Mi va­gyunk az egyetlen kórház Szlováki­ában, ahol mindezt magyar nyelven tudjuk biztosítani” — jegyezte meg a Vitalita vezetője. Az agy vérzéses esetek rehabilitá­cióját Slovák szerint rajtuk kívül csak a Kovácsfalván (Kovácová) található Nemzeti Rehabilitációs Központban (NRC) végzik, de oda a kapacitás­­problémák miatt rendkívül nehéz be­kerülni. Az igazgató úgy fogalmazott, korábban még éppen a biztosító veze­tősége biztatta őket arra, hogy nyissák meg ezt az osztályt, így most, hogy „már nem akarják rendesen finanszí­rozni a működését, kissé sértve érzik magukat”. Rendszerszintű probléma Slovák sajnálatosnak nevezte, hogy az intézmény az utóbbi években szé­pen fejlődött, most pedig már ami­att kell aggódnia, hogy miből fogja kifizetni az alkalmazottait. Elmond­ta, ez nemcsak az általa igazgatott intézmény problémája, hanem más, hasonló profilú kórházak - amelyek nem az állam vagy a Penta csoport tulajdonában vannak - is ilyen prob­lémákkal küszködnek. Az igazgató szerint az a legnagyobb baj, hogy az egészségügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium és a biztosí­tók egymásra hárítják a felelősséget. „Azt gondolom, felül kellene vizs­gálni Rudolf Zajac egykori miniszter egészségügyi törvényeit, hogy min­den fél rendesen végzi-e a dolgát. Ha szükséges, személy szerint nem elle­nezném az új törvényeket sem, mert a laikus is látja, hogy ez a rendszer így nem működik. Arról nem is beszélve, hogy 200 vagy 300 millió euró hiány­zik a szlovák egészségügyből” - tette hozzá Slovák. Mint mondta, még ha sikerül is megoldani a jelenlegi finanszírozá­si problémákat, már előre tart attól, mi lesz a következő tárgyalások so­rán, hiszen az infláció és a rendkívü­li drágulás újabb, előre nem látható költségeket hozott magával, amelye­ket valamilyen módon szintén kom­penzálni kell. Az üggyel kapcsolatban kerestük az egészségügyi minisztériumot is, de lapzártánkig nem válaszoltak a kér­déseinkre. Slovák Gyula, a Vitalita egészségközpont igazgatója szerint az általa vezetett intézmény az utóbbi hetekben nehéz anyagi helyzetbe került, így fennáll a veszély, hogy több alkalmazottat el kell bocsátani (Somogyi Tibor felvétele) Sokat veszíthet, aki az utasbiztosításon próbál meg spórolni MOLNÁR IVÁN Az idei nyári turistaszezon az utazási irodák szerint már jobban megközelítheti a világ­­járvány kitörése előtti szintet, ezzel párhuzamosan azonban várhatóan a szlovákiai turis­tákat ért külföldi balesetek és megbetegedések száma is megugrik. Egy jé utasbiztosí­tással rengeteg pénzt takarít­hatunk meg. Pozsony. Több mint két évvel a globális koronavírus-járvány ki­törését követően a világ kezd újra megnyílni a turisták előtt, a nya­ralni vágyók az esetek többségében már szigorúbb korlátozások nélkül tervezhetik az üdülésüket. Hogy az elmúlt két év mekkora pusztítást végzett a turizmusban, azt a bizto­sítótársaságok adatai is alátámaszt­ják. „Az utasbiztosítások iránti ér­deklődés 2020-ban 56%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz ké­pest, a regisztrált káresetek száma pedig ugyanekkor a társaságunknál 58 százalékkal, 3407-re csökkent. A zuhanás azonban 2021-ben is foly­tatódott. Ekkor 76%-kal kevesebb utasbiztosítási kárigényt nyújtot­tak be a járvány előtti időszakhoz képest. Tavaly így az összes utas­­biztosítási káreseményre 937 ezer eurót fizettünk ki, míg 2019-ben az ezekre fordított összeg meghalad­ta a 4,2 millió eurót” - mondta el lapunknak a legnagyobb szlováki­ai biztosítótársaság, az Allianz - Szlovák Biztosító szóvivője, Lucia Strnad Muthová. Hogy a tavalyi év alaposan elma­radt a szokásostól, azt az egyes cél­állomásokról bejelentett kárigények száma is bizonyítja. „Míg korábban az ügyfeleink a legtöbb kárigényt a törökországi, görögországi és horvátországi nyaralásaikról jelen­tették, tavaly a szlovákiai és cseh­országi utakról érkezett a legtöbb bejelentés, a korábbiakhoz képest ugyanis még mindig jóval többen nyaraltak itthon és a szomszédos országokban” - nyilatkozta Milan Rajec, az Allianz kárrendezési osz­tályának az igazgatója. Tízezres számlák A világjárvány idején is történtek azonban olyan balesetek a külföl­dön nyaralókkal, amelyek alaposan megcsapolták volna a családi kasz­­szájukat, ha nem lett volna biztosí­tásuk. „Az elmúlt két év legnagyobb biztosítási eseménye egy szlováki­ai turista Spanyolországban fellépő emésztőrendszeri megbetegedése volt, amelyre 55 ezer eurót fizettünk az ügyfél kezeléséért. Egy másik esetben az egyik ügyfelünk Thai­­földön motorozás közben szenve­dett balesetet, és mindkét lába meg­sérült. A kezelés költségei közel 44 ezer eurót tettek ki. Egy további ügy­felünknek indonéziai motorkerékpá­ros balesetben tört el a kulcscsontja. A kórházi számla meghaladta a 17 ezer eurót” - sorolja Rajec. Gondolkodjunk előre Hogy a turisztikai ágazat idén lassan visszazökken az eredeti ke­rékvágásba, azt az utasbiztosítások iránti érdeklődés is bizonyítja. „Az idei év első négy hónapjában az on- : line megkötött utasbiztosítások szá­ma 234%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest” - figyelmeztet az Allianz szóvivője. A külföldre utazóknak Muthová szerint tovább­ra is azt javasolják, hogy kössenek átfogó utasbiztosítást, gondolva az esetleges kórházi költségekre, a bal­eset során okozott károkra, a pogy­­gyászra és a káresettel kapcsolatos asszisztensi szolgáltatásokra is. So­kaknak ugyan feleslegesen kidobott pénznek tűnik a biztosításra fordí­tott összeg, az Allianznál azonban például egy felnőtt személyre szó­ló, Európán belüli, Törökországot is magában foglaló teljes körű utas­­biztosítás ára napi 1,73 euró, míg egy baleset vagy megbetegedés - biztosítás hiányában - több tízezer euróval csapolhatja meg a családi költségvetésünket.

Next

/
Thumbnails
Contents