Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-30 / 151. szám

www.ujszo.coml 2022. június 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Strasbourg: hiányos az SIS ellenőrzése Esély a cselekvésre FELEDY BOTOND Nincs hiány mostanában a hangzatos nyilatkozatokban. Az euroatlanti országok politikusai szóban már egész bátrak, de a megvalósítás még nem látszik tisztán a kije­lentések mögött. A világ legfejlettebb országait egyesítő G7 csoport az Alpokban tartott találkozóján elhangzott egy 600 milliárd dolláros ígéret, amely globá­lis szinten infrastruktúra-befektetést kínálna a fejlődő világnak. Egy hasonló programot a Kínai Kommunista Párt (KKP) 2013-ban indított, „Egy út, egy övezet” néven, amely azóta sok milliárd dollárt költött el a világ egyes pontjain. Igaz, nem pusztán infrastruktúrára, hanem a helyi elitek kooptálására is jutott ebből. A G7-ek és az EU közös terve - Partnership for Global Infrastructure and Investment (PGII) - időszerű lenne, hogy az ellátási láncok krízi­se és a termelési válságok közepette végre az euroatlantiak is letegyék névjegyüket a 21. században. A globalizáció immár nemcsak a kapita­lista nagyvállalatok ügye, hanem az egymással versengő országok is igyekeznek a szuverenitásukat újra érvényesíteni ezen a területen. Az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány első hullámai során történt lezárások (termelés, kikötők, a készülődő élelmiszer- és energia­­válság) mind azt mutatják, hogy érdemes a teljes termelési lánc felett befolyást építeni. Hiába termeli meg Ukrajna a gabonát, ha nem tudja elszállítani. Hiába van finomítókapacitás, ha nem érkezik olaj. Hiába termel Kína, ha a kikötőiben Covid tombol. Bárhol legyen szűkület a láncban, rögtön borul az egész. Eddig tartott a bizalom abban, hogy a piaci erők ezt megoldják. Ők sem képesek erre az államok szándékolt akaratával szemben. így most jön az állami globalizáció kora, amikor újra megfordul az állam és piac közötti viszony. A multinacionális óriások is egyre job­ban érzik a nyomást, hogy a nagy geopolitikai szereplők érdekei között választani kell. Nem lehet egyszerre szabadságharcos amerikai cég ott­hon, ha közben ujgur kényszermunkásokat alkalmaz. Nem lehet bent a kínai piacon a keresőmotor cenzúrázott változata, ha kredibilis akar maradni nyugaton. Nem adhat el hamburgert Oroszországban, ha eddig igyekezett az emberi jogokra a CSR-ben figyelni. Csakhogy éppen akkor szerzik vissza az államok ezeket a jogokat, amikor a politikai elit nagyobb része elképesztően rövid távon képes csak gondolkozni. Az ellentét és feszültség tehát új szinteken keletke­zik majd, az egyébként egy oldalon álló államok és cégeik között is. Ez történik Kínában (IT szektor vs. KKP), ahogy hasonló a kérdés példá­ul a Facebook és az amerikai törvényhozás viszonyában is. Ez sem ígér most hirtelen túl sok jót, de az esély még megvan a cselekvésre. FIGYELŐ ADAM VALŐEK Hiányzik a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) tavókenységá­­neka külső ellenőrzése, s nem megfelelőek a titkosszolgála­ti adatok tárolására vonatkozó szabályok - mutatott rá a nem­zetközi emberjogi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bíró­sága (EJEB) kimondta: Szlovákia megsértette Jaroslav Hascáknak, a Penta pénzügyi csoport társtulajdo­nosának a magánélethez való jogát a pozsonyi Vazovova utcai lakás le­hallgatásával kapcsolatban, ahol az SIS 2005-2006-ban feljátszotta a Gorilla anyagát. A döntés azonnal nyilvános vitát váltott ki a Speciális Ügyészség és Hascák védőügyvé­déi között a Gorilla hanganyagának a felhasználhatóságáról, amit a ren­dőrség különböző bűncselekmények bizonyítékaként Marián Koőner há­zában foglalt le 2018-ban. Ez a vita ugyan fontos, de nem szabad elho­mályosítania a bírósági határozat ál­talánosabb üzenetét. A döntéshez ki­adott bírósági nyilatkozatban ugyan­is ez áll: „Az emberi jogi bíróság hangsúlyozottan rámutat a titkosz­­szolgálati adatok tárolásával kapcso­latos szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos hiányosságokra, vala­mint arra, hogy nincs biztosítva az SIS külső ellenőrzése.” Ez az egyér­telmű megállapítás illeszkedik az emberjogi bíróság korábbi, ugyan­csak a Gorillával kapcsolatos múlt nyári döntéséhez, melyben a testület kimondta a Vazovova utcai lakásban lehallgatott Zoltán Varga magánélet­hez való jogának a megsértését. Mit kifogásolnak? A testület már a Varga-ügyben ész­revette, hogy 2005-ben és 2006-ban, amikor a Pozsonyi Kerületi Bíróság jóváhagyta a Gorillát, a bírósági el­lenőrzés csak formális volt. Ezt jól példázza az a tény, hogy a bíróság abban az időben nem rendelkezett titkosított iratokat feldolgozó számí­tógéppel, és így az SIS a lehallgatás engedélyezésére vonatkozó kérelmek jóváhagyása céljából előre legyártott bírói végzéseket hordott a bíróságra, és a bírók csak aláírták azokat. Ez a gyakorlat ugyan már megváltozott, ám speciálisan a pozsonyi bíróság esetében továbbra is megalapozott a kérdés: helyénvaló-e, hogy a bírák a fő fellebbviteli büntetőjogi ügye­ik mellett csak mintegy mellékesen foglalkozzanak a lehallgatásokkal, miközben ez önmagában is bonyo­lult kérdéskör? Nem lenne jobb, ha a lehallgatás külön fő specializáció lenne, azaz lennének külön erre sza­kosodott bírák, akik elsősorban a le­hallgatások engedélyezésére vonatko­zó kérelmeket vizsgálnák, és később pedig ellenőriznék a végrehajtásukat? A Hascák-ügyben az emberjogi bí­róság azt kifogásolja, hogy Szlováki­ában nincsenek szabályok a mások lehallgatása során véletlenül lehall­gatott személyek védelmére. A Go­rillában ugyanis az SIS hivatalosan Vargát célozta meg, és a bíróság eb­ben a szellemben egyezett bele a le­hallgatásba, noha valójában az SIS már akkor azt feltételezte, hogy főleg Hascákot játsszák fel. Jogi szempont­ból ő „melléktermék” volt - sem a kérvény, sem az engedély a nevét nem említi. Ilyen helyzetben nehéz kifogá­solni a lehallgatás törvényellenessé­gét, amit most az emberjogi bíróság is elismert: „A kormány nem cáfolta azt az érvet, hogy az érvényes jogrend nem nyújt védelmet azoknak, akiket a titkos megfigyelés során véletlenül hallgatnak le.” Az emberjogi bíróság kulcsfon­tosságú kifogása arra vonatkozik, hogy nem lehet kideríteni, az SIS mi mindent csinál a lehallgatások ered­ményeivel, visszamenőleg ezt senki nem képes ellenőrizni, sőt meg sem próbálja. A Gorilla-lehallgatásokkal kap­csolatos engedélyeket a Szlovák Al­kotmánybíróság 2012-ben semmissé nyilvánította, mert visszamenőleg nem lehetett megállapítani, melyik bírák írták alá azokat (nem volt raj­tuk név, sem olvasható aláírás), így azt sem lehetett kideríteni, hogy a vonatkozó törvénnyel összhangban adták-e ki őket. A lehallgatás eredménye A lehallgatások úgynevezett elsőd­leges eredményeit — ami alatt a fel­vételeket és azok szó szerinti leiratát kell érteni - 2008-ban megsemmi­sítették, de nem világos, mi történt az ezekből levezett eredményekkel, vagyis a törvényes címzetteknek ké­szített elemzésekkel, titkos jelentések­kel. Az 1993-ból származó, az SIS-ről szóló törvény ugyan kimondja, hogy az ilyen fölösleges eredményeket el kell raktározni egy hozzáférhetetlen levéltárban, de hogy ez konkrétan mit jelent, reálisan kinek van hozzáféré­sük, milyen hosszú ideig tárolják ott az információkat, és hogy - mivel tör­vényellenes műveletekből származ­nak - utána megsemmisítik-e őket, arra vonatkozólag nem léteznek vilá­gos szabályok. Ezt az SIS igazgatója belső rendelettel szabályozza. „Az elsődleges és a levezetett anya­gok tárolása bizalmas előírások alap­ján történt, melyeket az SIS külső el­lenőrzés nélkül fogadott el és alkal­mazott. Hiányoznak a magánélethez való jog megsértésével szemben vé­delmet nyújtó szabályok” - szögezte le az EJEB. A titkos megfigyelésekből szármató adatok tárolására vonatkozó szabályok a mai napig nem nyilváno­sak, nem előreláthatóak, és az SIS el­járása bírósági úton nem vizsgálható. Parlamenti bizottság Még tavaly a Varga-ügy kapcsán az EJEB észrevette, hogy Szlovákiá­ban létezik parlamenti bizottság, mely feladata az SIS ellenőrzése, de a bíró­ság szerint az ilyen ellenőrzés inkább „politikai”, és a bizottság nem dönthet az individuális panaszokról, nem is hagyhat jóvá kártérítést az esetleges törvényellenes lehallgatásért. 2016-tól érvényes Szlovákiában az a norma, mely értelmében a lehall­gatások individuális ellenőrzését egy speciális parlamenti albizottság végzi, de a politikusok 6 év alatt nem voltak képesek ezt a bizottságot felállítani, így aztán az individuális ellenőrzés nem működik, ami szintén befolyá­solta az európai bíróság döntését. Lehetséges megoldások A 2015-ben előterjesztett, a tit­kosszolgálatról szóló új törvény tervezetével kapcsolatban többen kértük, hogy készüljön elemzés a lehallgatásokról döntő bírók leter­heltségéről, és ennek eredménye alapján csoportosítsák át a kapacitá­sokat, vagy valamilyen más módon változtassanak az ellenőrzési me­chanizmuson. Indítványoztuk, hogy hozzák nyilvánosságra az SIS igaz­gatójának belső döntéseit, melyek hatással vannak az alapvető emberi jogokra (már akkor rámutattunk sok mindenre abból, amit most az ember­jogi bíróság is kimondott). Szorgal­maztuk, hogy a titkosszolgálat par­lamenti ellenőrzése ne csak formális és politikai legyen, hanem reális is, s ehhez javasoltuk, hogy a bizottsági tagok a parlamenttől kapjanak szak­képzett asszisztenseket vagy tanács­adókat, akik átesnek a biztonsági át­világításon. (A jelenlegi képviselői asszisztenseket iparengedélyre alkal­mazzák, és nincs szükségük átvilágí­tásra.) Észrevételeinket a nyilvános­ság is támogatta, de végül a törvény elveszett a parlamenti süllyesztőben, így aztán a lehallgatás és egyéb tit­kos megfigyelés szabályai jelenleg is az 1993-ban és 2003-ban elfogadott normákhoz igazodnak, amikor még léteztek telefonfülkék, a kódolatlan NMT mobilhálózaton keresztül te­lefonáltunk, és a mobilintemet a mai formájában még nem létezett. Nincs politikai akarat Annak ellenére, hogy a megoldás kézenfekvő, az asztalon hever, és an­nak ellenére, hogy az emberjogi bí­róság egyértelmű figyelmeztetést fo­galmazott meg, nincs politikai akarat bármin is változtatni. Felmerül a gya­nú: azoknak, akik ezeket a szabályo­kat megváltoztathatnák, a titkos meg­figyelések és meghallgatások jelenlegi átláthatatlan szabályai valójában na­gyon is megfelelnek. Az illetékesek közönye, az, ahogy nem akarják szabályozni a magán­életet sértő lehallgatásokat, nagyon frusztráló, mert az utóbbi 10 évben e téren nem történt előrelépés. Az ér­dektelenség mértéke meglepő, mert jelenleg már a felületes ellenőrzésre is fütyülnek. Például azt követően, hogy 2014- ben az Európai Unió Bírósága, majd pedig 2015-ben a Szlovák Al­kotmánybíróság is kijelentette, hogy elfogadhatatlan a telekommunikáci­ós szolgáltatók területi adatgyűjtése (ki, kivel, mikor, milyen sokáig, hon­nan telefonál, merrefelé mozog stb.), 2015- ben a parlament elfogadott egy törvényt, mely értelmében az ilyen adatok megszerzéséhez bírói engedély kell, és ezt a parlamentnek kellett vol­na ellenőriznie. A jogszabály hatály­ba lépése óta a szlovák törvényhozás egyszer sem dolgozott ki jelentést az említett metaadatok gyűjtéséről, noha már ötször kellett voina! Pedig csak egyszerű statisztikai évkönyvről van szó, és még azt sem képesek össze­állítani! A szerző a Trend és a Plus 7 dni munkatársa Rákóczi és Petőfi toboroz Kárpátalján Egy közösségi médiaoldalon az ungvári Petőfi-szobor élteti Ukraj­nát, és a magyarokat is az oroszok elleni háborúba szólítja. „Ukrán magyar! Lépj be az ukrán hadseregbe, íégy Európa új pajzsa! Mi vagyunk Európa védelmezői!” - ezekkel a szavakkal toborozza a magyarokat az Ukrán Kárpátal­ja nevű Facebook-oldal, mely egy zárt, kárpátaljai csoportba osztott meg egy fotót, ahol e szavak kísé­retében Petőfi Sándor szobrának fotója látható. A szobor talapzatán a „Dicsőséget Ukrajnának!” mon­dat olvasható, Petőfi pedig katonai egyenruhában, ukrán színekben szerepel rajta. Egy másik, nyilvánosan meg­osztott, ugyancsak ukrán nyelvű toborzási felhíváson pedig II. Rá­kóczi Ferenc fejedelem beregszá­szi lovas szobra látható, a fotón ukrán nemzeti színű zászlóval. Szobra talapzatán az olvasható: „Ukrajna Európát védelmezi!”. A fotót a következő felirattal osz­tották meg: „...a sírás még sen­kinek nem adott szabadságot, és aki harcol, békét nyer! Az ukrán nacionalisták himnuszának ezek a szavai nagyon jól jellemzik a híres magyar fejedelem és népe szabadságáért harcoló II. Rákó­czi Ferenc életét is. A munkácsi vár legendás védője ma ismét ar­ra szólítja fel az ukrán magya­rokat, hogy hadserege soraiban harcoljanak szülőföldjük, Ukraj­­| na szabadságáért és függetlensé­géért. Ukrán magyar, csatlakozz I a fegyveres erőkhöz!” (I68.hu) Ukrajna beperelte Oroszországot Ukrajna eljárást indított az Em­beri Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Oroszország ellen: az emberi jogok tömeges és súlyos : megsértésével vádolja Moszkvát ; a február 24-én indított hábo­rúval összefügésben - közölte a strasbourgi székhelyű emberi jo- i gi bíróság. Az államközi kereset­ben az ukrán kormány kiemelte: Oroszország jogellenesen támadta meg Ukrajnát. Kijev ki­fejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű tá-. madásokkal vádolta meg Moszk­vát, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt. : „Az orosz támadásokban civilek : tízezrei sebesültek meg, sokan meghaltak, másokat letartóztattak vagy eltűntként tartanak nyilván. Az orosz agresszió miatt százez­rek veszítették el otthonukat vagy vagyonukat, milliók költöztek el ! az országból. A civilek elleni tá­­! madásokat az orosz katonaság, oroszbarát szeparatisták vagy orosz irányítású félkatonai szer­­| vezetek hajtották végre. Az orosz hatóságok pedig nem vizsgálták ki a jogsértéseket” - olvasható az ukrán kormány keresetében. (MTI) (Shutterstock-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents