Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-30 / 151. szám
www.ujszo.coml 2022. június 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Strasbourg: hiányos az SIS ellenőrzése Esély a cselekvésre FELEDY BOTOND Nincs hiány mostanában a hangzatos nyilatkozatokban. Az euroatlanti országok politikusai szóban már egész bátrak, de a megvalósítás még nem látszik tisztán a kijelentések mögött. A világ legfejlettebb országait egyesítő G7 csoport az Alpokban tartott találkozóján elhangzott egy 600 milliárd dolláros ígéret, amely globális szinten infrastruktúra-befektetést kínálna a fejlődő világnak. Egy hasonló programot a Kínai Kommunista Párt (KKP) 2013-ban indított, „Egy út, egy övezet” néven, amely azóta sok milliárd dollárt költött el a világ egyes pontjain. Igaz, nem pusztán infrastruktúrára, hanem a helyi elitek kooptálására is jutott ebből. A G7-ek és az EU közös terve - Partnership for Global Infrastructure and Investment (PGII) - időszerű lenne, hogy az ellátási láncok krízise és a termelési válságok közepette végre az euroatlantiak is letegyék névjegyüket a 21. században. A globalizáció immár nemcsak a kapitalista nagyvállalatok ügye, hanem az egymással versengő országok is igyekeznek a szuverenitásukat újra érvényesíteni ezen a területen. Az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány első hullámai során történt lezárások (termelés, kikötők, a készülődő élelmiszer- és energiaválság) mind azt mutatják, hogy érdemes a teljes termelési lánc felett befolyást építeni. Hiába termeli meg Ukrajna a gabonát, ha nem tudja elszállítani. Hiába van finomítókapacitás, ha nem érkezik olaj. Hiába termel Kína, ha a kikötőiben Covid tombol. Bárhol legyen szűkület a láncban, rögtön borul az egész. Eddig tartott a bizalom abban, hogy a piaci erők ezt megoldják. Ők sem képesek erre az államok szándékolt akaratával szemben. így most jön az állami globalizáció kora, amikor újra megfordul az állam és piac közötti viszony. A multinacionális óriások is egyre jobban érzik a nyomást, hogy a nagy geopolitikai szereplők érdekei között választani kell. Nem lehet egyszerre szabadságharcos amerikai cég otthon, ha közben ujgur kényszermunkásokat alkalmaz. Nem lehet bent a kínai piacon a keresőmotor cenzúrázott változata, ha kredibilis akar maradni nyugaton. Nem adhat el hamburgert Oroszországban, ha eddig igyekezett az emberi jogokra a CSR-ben figyelni. Csakhogy éppen akkor szerzik vissza az államok ezeket a jogokat, amikor a politikai elit nagyobb része elképesztően rövid távon képes csak gondolkozni. Az ellentét és feszültség tehát új szinteken keletkezik majd, az egyébként egy oldalon álló államok és cégeik között is. Ez történik Kínában (IT szektor vs. KKP), ahogy hasonló a kérdés például a Facebook és az amerikai törvényhozás viszonyában is. Ez sem ígér most hirtelen túl sok jót, de az esély még megvan a cselekvésre. FIGYELŐ ADAM VALŐEK Hiányzik a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) tavókenységáneka külső ellenőrzése, s nem megfelelőek a titkosszolgálati adatok tárolására vonatkozó szabályok - mutatott rá a nemzetközi emberjogi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta: Szlovákia megsértette Jaroslav Hascáknak, a Penta pénzügyi csoport társtulajdonosának a magánélethez való jogát a pozsonyi Vazovova utcai lakás lehallgatásával kapcsolatban, ahol az SIS 2005-2006-ban feljátszotta a Gorilla anyagát. A döntés azonnal nyilvános vitát váltott ki a Speciális Ügyészség és Hascák védőügyvédéi között a Gorilla hanganyagának a felhasználhatóságáról, amit a rendőrség különböző bűncselekmények bizonyítékaként Marián Koőner házában foglalt le 2018-ban. Ez a vita ugyan fontos, de nem szabad elhomályosítania a bírósági határozat általánosabb üzenetét. A döntéshez kiadott bírósági nyilatkozatban ugyanis ez áll: „Az emberi jogi bíróság hangsúlyozottan rámutat a titkoszszolgálati adatok tárolásával kapcsolatos szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos hiányosságokra, valamint arra, hogy nincs biztosítva az SIS külső ellenőrzése.” Ez az egyértelmű megállapítás illeszkedik az emberjogi bíróság korábbi, ugyancsak a Gorillával kapcsolatos múlt nyári döntéséhez, melyben a testület kimondta a Vazovova utcai lakásban lehallgatott Zoltán Varga magánélethez való jogának a megsértését. Mit kifogásolnak? A testület már a Varga-ügyben észrevette, hogy 2005-ben és 2006-ban, amikor a Pozsonyi Kerületi Bíróság jóváhagyta a Gorillát, a bírósági ellenőrzés csak formális volt. Ezt jól példázza az a tény, hogy a bíróság abban az időben nem rendelkezett titkosított iratokat feldolgozó számítógéppel, és így az SIS a lehallgatás engedélyezésére vonatkozó kérelmek jóváhagyása céljából előre legyártott bírói végzéseket hordott a bíróságra, és a bírók csak aláírták azokat. Ez a gyakorlat ugyan már megváltozott, ám speciálisan a pozsonyi bíróság esetében továbbra is megalapozott a kérdés: helyénvaló-e, hogy a bírák a fő fellebbviteli büntetőjogi ügyeik mellett csak mintegy mellékesen foglalkozzanak a lehallgatásokkal, miközben ez önmagában is bonyolult kérdéskör? Nem lenne jobb, ha a lehallgatás külön fő specializáció lenne, azaz lennének külön erre szakosodott bírák, akik elsősorban a lehallgatások engedélyezésére vonatkozó kérelmeket vizsgálnák, és később pedig ellenőriznék a végrehajtásukat? A Hascák-ügyben az emberjogi bíróság azt kifogásolja, hogy Szlovákiában nincsenek szabályok a mások lehallgatása során véletlenül lehallgatott személyek védelmére. A Gorillában ugyanis az SIS hivatalosan Vargát célozta meg, és a bíróság ebben a szellemben egyezett bele a lehallgatásba, noha valójában az SIS már akkor azt feltételezte, hogy főleg Hascákot játsszák fel. Jogi szempontból ő „melléktermék” volt - sem a kérvény, sem az engedély a nevét nem említi. Ilyen helyzetben nehéz kifogásolni a lehallgatás törvényellenességét, amit most az emberjogi bíróság is elismert: „A kormány nem cáfolta azt az érvet, hogy az érvényes jogrend nem nyújt védelmet azoknak, akiket a titkos megfigyelés során véletlenül hallgatnak le.” Az emberjogi bíróság kulcsfontosságú kifogása arra vonatkozik, hogy nem lehet kideríteni, az SIS mi mindent csinál a lehallgatások eredményeivel, visszamenőleg ezt senki nem képes ellenőrizni, sőt meg sem próbálja. A Gorilla-lehallgatásokkal kapcsolatos engedélyeket a Szlovák Alkotmánybíróság 2012-ben semmissé nyilvánította, mert visszamenőleg nem lehetett megállapítani, melyik bírák írták alá azokat (nem volt rajtuk név, sem olvasható aláírás), így azt sem lehetett kideríteni, hogy a vonatkozó törvénnyel összhangban adták-e ki őket. A lehallgatás eredménye A lehallgatások úgynevezett elsődleges eredményeit — ami alatt a felvételeket és azok szó szerinti leiratát kell érteni - 2008-ban megsemmisítették, de nem világos, mi történt az ezekből levezett eredményekkel, vagyis a törvényes címzetteknek készített elemzésekkel, titkos jelentésekkel. Az 1993-ból származó, az SIS-ről szóló törvény ugyan kimondja, hogy az ilyen fölösleges eredményeket el kell raktározni egy hozzáférhetetlen levéltárban, de hogy ez konkrétan mit jelent, reálisan kinek van hozzáférésük, milyen hosszú ideig tárolják ott az információkat, és hogy - mivel törvényellenes műveletekből származnak - utána megsemmisítik-e őket, arra vonatkozólag nem léteznek világos szabályok. Ezt az SIS igazgatója belső rendelettel szabályozza. „Az elsődleges és a levezetett anyagok tárolása bizalmas előírások alapján történt, melyeket az SIS külső ellenőrzés nélkül fogadott el és alkalmazott. Hiányoznak a magánélethez való jog megsértésével szemben védelmet nyújtó szabályok” - szögezte le az EJEB. A titkos megfigyelésekből szármató adatok tárolására vonatkozó szabályok a mai napig nem nyilvánosak, nem előreláthatóak, és az SIS eljárása bírósági úton nem vizsgálható. Parlamenti bizottság Még tavaly a Varga-ügy kapcsán az EJEB észrevette, hogy Szlovákiában létezik parlamenti bizottság, mely feladata az SIS ellenőrzése, de a bíróság szerint az ilyen ellenőrzés inkább „politikai”, és a bizottság nem dönthet az individuális panaszokról, nem is hagyhat jóvá kártérítést az esetleges törvényellenes lehallgatásért. 2016-tól érvényes Szlovákiában az a norma, mely értelmében a lehallgatások individuális ellenőrzését egy speciális parlamenti albizottság végzi, de a politikusok 6 év alatt nem voltak képesek ezt a bizottságot felállítani, így aztán az individuális ellenőrzés nem működik, ami szintén befolyásolta az európai bíróság döntését. Lehetséges megoldások A 2015-ben előterjesztett, a titkosszolgálatról szóló új törvény tervezetével kapcsolatban többen kértük, hogy készüljön elemzés a lehallgatásokról döntő bírók leterheltségéről, és ennek eredménye alapján csoportosítsák át a kapacitásokat, vagy valamilyen más módon változtassanak az ellenőrzési mechanizmuson. Indítványoztuk, hogy hozzák nyilvánosságra az SIS igazgatójának belső döntéseit, melyek hatással vannak az alapvető emberi jogokra (már akkor rámutattunk sok mindenre abból, amit most az emberjogi bíróság is kimondott). Szorgalmaztuk, hogy a titkosszolgálat parlamenti ellenőrzése ne csak formális és politikai legyen, hanem reális is, s ehhez javasoltuk, hogy a bizottsági tagok a parlamenttől kapjanak szakképzett asszisztenseket vagy tanácsadókat, akik átesnek a biztonsági átvilágításon. (A jelenlegi képviselői asszisztenseket iparengedélyre alkalmazzák, és nincs szükségük átvilágításra.) Észrevételeinket a nyilvánosság is támogatta, de végül a törvény elveszett a parlamenti süllyesztőben, így aztán a lehallgatás és egyéb titkos megfigyelés szabályai jelenleg is az 1993-ban és 2003-ban elfogadott normákhoz igazodnak, amikor még léteztek telefonfülkék, a kódolatlan NMT mobilhálózaton keresztül telefonáltunk, és a mobilintemet a mai formájában még nem létezett. Nincs politikai akarat Annak ellenére, hogy a megoldás kézenfekvő, az asztalon hever, és annak ellenére, hogy az emberjogi bíróság egyértelmű figyelmeztetést fogalmazott meg, nincs politikai akarat bármin is változtatni. Felmerül a gyanú: azoknak, akik ezeket a szabályokat megváltoztathatnák, a titkos megfigyelések és meghallgatások jelenlegi átláthatatlan szabályai valójában nagyon is megfelelnek. Az illetékesek közönye, az, ahogy nem akarják szabályozni a magánéletet sértő lehallgatásokat, nagyon frusztráló, mert az utóbbi 10 évben e téren nem történt előrelépés. Az érdektelenség mértéke meglepő, mert jelenleg már a felületes ellenőrzésre is fütyülnek. Például azt követően, hogy 2014- ben az Európai Unió Bírósága, majd pedig 2015-ben a Szlovák Alkotmánybíróság is kijelentette, hogy elfogadhatatlan a telekommunikációs szolgáltatók területi adatgyűjtése (ki, kivel, mikor, milyen sokáig, honnan telefonál, merrefelé mozog stb.), 2015- ben a parlament elfogadott egy törvényt, mely értelmében az ilyen adatok megszerzéséhez bírói engedély kell, és ezt a parlamentnek kellett volna ellenőriznie. A jogszabály hatályba lépése óta a szlovák törvényhozás egyszer sem dolgozott ki jelentést az említett metaadatok gyűjtéséről, noha már ötször kellett voina! Pedig csak egyszerű statisztikai évkönyvről van szó, és még azt sem képesek összeállítani! A szerző a Trend és a Plus 7 dni munkatársa Rákóczi és Petőfi toboroz Kárpátalján Egy közösségi médiaoldalon az ungvári Petőfi-szobor élteti Ukrajnát, és a magyarokat is az oroszok elleni háborúba szólítja. „Ukrán magyar! Lépj be az ukrán hadseregbe, íégy Európa új pajzsa! Mi vagyunk Európa védelmezői!” - ezekkel a szavakkal toborozza a magyarokat az Ukrán Kárpátalja nevű Facebook-oldal, mely egy zárt, kárpátaljai csoportba osztott meg egy fotót, ahol e szavak kíséretében Petőfi Sándor szobrának fotója látható. A szobor talapzatán a „Dicsőséget Ukrajnának!” mondat olvasható, Petőfi pedig katonai egyenruhában, ukrán színekben szerepel rajta. Egy másik, nyilvánosan megosztott, ugyancsak ukrán nyelvű toborzási felhíváson pedig II. Rákóczi Ferenc fejedelem beregszászi lovas szobra látható, a fotón ukrán nemzeti színű zászlóval. Szobra talapzatán az olvasható: „Ukrajna Európát védelmezi!”. A fotót a következő felirattal osztották meg: „...a sírás még senkinek nem adott szabadságot, és aki harcol, békét nyer! Az ukrán nacionalisták himnuszának ezek a szavai nagyon jól jellemzik a híres magyar fejedelem és népe szabadságáért harcoló II. Rákóczi Ferenc életét is. A munkácsi vár legendás védője ma ismét arra szólítja fel az ukrán magyarokat, hogy hadserege soraiban harcoljanak szülőföldjük, Ukraj| na szabadságáért és függetlenségéért. Ukrán magyar, csatlakozz I a fegyveres erőkhöz!” (I68.hu) Ukrajna beperelte Oroszországot Ukrajna eljárást indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Oroszország ellen: az emberi jogok tömeges és súlyos : megsértésével vádolja Moszkvát ; a február 24-én indított háborúval összefügésben - közölte a strasbourgi székhelyű emberi jo- i gi bíróság. Az államközi keresetben az ukrán kormány kiemelte: Oroszország jogellenesen támadta meg Ukrajnát. Kijev kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű tá-. madásokkal vádolta meg Moszkvát, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt. : „Az orosz támadásokban civilek : tízezrei sebesültek meg, sokan meghaltak, másokat letartóztattak vagy eltűntként tartanak nyilván. Az orosz agresszió miatt százezrek veszítették el otthonukat vagy vagyonukat, milliók költöztek el ! az országból. A civilek elleni tá! madásokat az orosz katonaság, oroszbarát szeparatisták vagy orosz irányítású félkatonai szer| vezetek hajtották végre. Az orosz hatóságok pedig nem vizsgálták ki a jogsértéseket” - olvasható az ukrán kormány keresetében. (MTI) (Shutterstock-felvétel)
