Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-28 / 149. szám
KULTÚRA www.ujszo.coml 2022. június 28. 113 Nagymesteri tűzijáték A héten nyílik a budapesti Szépművészeti Múzeum új, Henri Matisse: A gondolatok színe című kiállítása Henri Matisse: Fényűzés I. (Le Luxe I), 1907, olaj, vászon. Centre Pompidou, Musée national d'art moderne, Párizs (Forrás: Centre Pompidou / Szépművészeti Múzeum) VÖLGYI VERA Budapest. Az egyik még játékban, a másik már a pályán, ás a harmadik csodacsatár készülődik. Bosch, Matisse ás El Greco. Egyedülálláan parádés kiállítássorozatot kapunk idén a Szépművészeti Múzeumtól. Három óriás alkotásai érkeztek - érkeznek -, szigorú biztonsági felügyelettel a világ legnagyobb múzeumaiból Budapestre. Ha valaki hajlamos a misztériumra, jókedvűen eljátszik a gondolattal, hogy a két festőzseni, Matisse és Bosch találkozik. Miért ne tennék, hisz önálló tárlataik most épp egymással szemeznek a Szépművészetiben. A francia mesteré hamarosan megnyílik, de Bosch is látogatható még vagy két hétig. A képzőművészet hedonistái akár ingázhatnak is a korok és az alkotók között. Képzeljük el az éjszakai múzeumot. Balról Matisse ballag elő első, nagy léptékű budapesti kiállítása termeiből, jobbról a holland nagymester érkezik. Lehuppannak a 21. századi dizájner fotelekbe. (Bosch egy kicsit eltöpreng, mire is való ez a színes, mutatós valami.) Mit nekik a több mint 400 év korkülönbség! A szelíd Henri, akinél a halak aranyak, örömszínekből születtek és Hyeronimus, akinél a halak embert esznek, értik egymást. „Mind sokat tanultunk tőled, Bosch barátom, de zeneügyben nincs igazad. Szerintem a szépség, a tánc és a zene nem bűn, és minek elrejteni szörnyecskéket a csodás tájképekben?” „Azért, mert ha nem figyelmezteted az embereket arra, hogy a gonosz mindenütt ott leselkedik, a vágyban, a szépben is, pláne a világi zenében, mi lesz belőlük?” „Tudod, a világháborúk terhelte huszadik században mind megismertük a gonoszt, de a zene, mondjuk, a kedvencem, a jazz, vagy egy-egy festmény örömet és reményt ad.” Jó, hogy Picasso feldarabolt világával épp nincs Budapesten, mert gellert kapna a képzeletbeli társalgás. De épp ő volt az, aki elindította sok évvel ezelőtt a gondolatot, hogy ha már volt Picasso- és Cézanne-kiállítás, jó lenne a nagymesterek közül Matisse-t is elhozni. Sok év múzeumi diplomácia és szervezőmunka van a június 30-án nyíló tárlatban. A párizsi Pompidou Központ gazdag Matisse-gyűjteményéből válogatott utazó kiállításon közel 150 festmény, szobor, üvegablakterv, papírkivágás, művészkönyv, jazzillusztráció, Matisse-írás és -grafika, köztük a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó grafikai sorozat látható, amelyet még a festő életében vásároltak meg. Nyolc tételben, időrendi sorrendben járhatjuk be az egyik legnépszerűbb francia alkotó útját a kezdetektől az ötvenes évekig. A magyar kurátort, Fehér Dávidot - aki Aurélie Verdier kurátorral, a Pompidou Központ művészettörténészével dolgozik együtt - a legizgalmasabb napokban, a kiállítás építésekor értük utol. Amikor a ládákból előkerülnek a remekművek. Erintésnyi közelségük összehasonlíthatatlan élmény azzal, amit egy tökéletes reprodukció vagy egy tárlatlátogatás adhat. Több Matisse-főmű költözik be a Szépművészetibe. Sok olyan, ami előtt biztosan „ottfelejtjük” majd magunkat. A kurátor a korai korszakból az 1907-ben készült Le Luxe, Fényűzés című képet emeli ki, mint Matisse a színnel és a vonalakkal való első kísérletezéseinek izgalmas példáját, valamint az Üvegajtó Collioure-ben című képet. Az utóbbit a francia költő, író, a szürrealizmus egyik alapítója, Louis Aragon a valaha megfestett legtitokzatosabb festménynek nevezi Matisse-ról szóló regényében. Biztosan lehetne vitatkozni ezzel a „leg”-gel, de valóban szokatlan, hogy a ragyogó színek és fények festőjénél itt az ajtó a vaksötétre nyílik. A keletkezés dátuma magyarázatot ad: 1914. Találkozunk majd a termekben a híres enteriőrökkel is, köztük az olyan jól ismert alkotással, mint az aranyhalas csendélet. Ugyanaz a téma, több változatban, ahogy ez Matisse-nál gyakori. A képek a művész Saint-Michel rakparti stúdiójában készültek, ahol az ablakok a Szajnára nyílnak. Késői rajongói megkaphatják ugyanezt a látványt, ha Párizsban keresnek szállást, ugyanis a lakás ma airbnb-szállás. Matisse nemcsak festett, rajzolt, sokat írt és könyveket illusztrált, hanem szobrásznak is kiemelkedő volt. „Szobrai közül az egyik legjelentősebb az 1909 és 1930 között készített Hát-sorozat. Matisse hosszú éveken át dolgozott a változatokon, mind a négy itt van most nálunk. Láthatjuk, ahogy Matisse az idők során redukálta a formanyelvét” - mondta a kurátor lapunknak. Fehér Dávid kiemeli a vence-i Rózsafüzér-kápolna üvegablakterveinek variációját is, mint a kiállítás egyik leglátványosabb elemét. Méretarányos, több méter magas, monumentális, eredeti papírkivágások. „Kihasználtuk a múzeum nagy belmagasságaiból adódó lehetőségeket, betöltik a teret. Lenyűgözőek, két üvegablakblokk teljes kompozíciója látható. Szerintem ez lesz a kiállítás egyik katartikus pontja.” A papírkivágások külön szekciót kaptak. A festő, aki egész életében küzdött azért, hogy a két ellenfelet, a színt és a vonalat harmóniába rendezze, utolsó korszakában új módszert dolgozott ki, és megtalálta az összhangot. Ollóval rajzolt. Előbb felvitt egy színt a papírlapokra, majd ezekből vágta ki a számára kedves formákat, s a részekből komponálta meg a képet. Amikor felkerült a falra két nagy méretű alkotása az Óceánia-sorozatból - mert, hogy Matisse-t is elvarázsolta Tahiti -, a kiállítás rendezőit is lenyűgözte. Az ég és a tenger jelenik meg rajtuk, finom, egyszerű formákkal. Aragon úgy véli, Matisse azért is dédelgetett alkotó, mert az élet pozitív élményeit közvetíti. Fehér Dávid kurátor azt mondja: „Matisse az ideális harmónia és a harmónia keresésének művésze, az életöröm művésze. Bízom abban, hogy ezt a fajta éteri harmóniát a kiállítás is képes átadni.” Nem nehéz megjósolni, hogy újabb, sorban állós sikerkiállítás nyílik hamarosan Budapesten. Henri Matisse: A gondolatok színe. Remekművek a párizsi Pompidou Központból, Budapest, Szépművészeti Múzeum, június 30. - október 16. r Uj szlovákiai magyar színdarab ősbemutatóját tartják holnap a Komáromi Jókai Színházban (Fotó: Dömötör Ede) Szlovákiai magyar dráma ősbemutatójával zárja az idei évadot a Komáromi Jókai Színház holnap este. A Dialóg nonprofit szervezettel közös produkciójuk címe Mindennapi tenyerünket. A műfaj „nyomoreszk", a szerző Tóth Attila. Az előadást Telihay Péter rendezte, aki jól ismeri a szlovákiai magyar színházi közösség nyomorúságos hétköznapjait, hiszen húsz évvel ezelőtt a színház főrendezője volt, és később is sokat dolgozott nálunk. „A Mindennapi tenyerünket olyan színdarab, melyet egy volt színész és költő írt - színészekről. Két színész barátságáról és egy soha be nem teljesült szerelemről. Színdarab, melyben megemlítik, hogy Isten nélkül nem lehet színházat csinálni és fordítva: ahol nincs jelen Isten, ott nincs színház. Színdarab a végsőkig kizsigerelt tehetségről és szellemről és a vágyról, hogy világhírűek legyünk. Hogy nyomot hagyjunk maPillanatkép az előadásból gunk után a megszületett isteni pillanatról. És arról a pokolról, hogy ez lehetetlen. De hogy neki kell futni, meg kell próbálni mégis, újra és újra. Arról, hogy a sikerért néha a legbensőbb titkainkat is kiadjuk és hogy a sikerért a legmélyebb szövetségek: a szerelem és barátság is olykor árulás tárgya lesz. Arról, hogy nincs szemérmesebb állatfajta egy színésznél. És galádabb és féltékenyebb és sebezhetőbb és okosabb és butább is kevés. Színdarab arról, hogy a színházban a bűn és a bűnhődés is munkaeszköz. Ahogyán az ártatlanság is az. És a gyermeki álmok és fantázia is. És a humor is. A Mindennapi tenyerünket egy színházi szellem tündöklése. Szertelen, érzéki, szomorú és vicces. Tóth Attila méltó főhajtása legjobb barátja, Benkő Géza előtt” - véli a rendező. A szerző így vall első darabjáról: „Vannak az életben történetek csodálatos barátságokról, sikerekről, szeretnivaló ripacsokról, akiknek minden összejött az életben. Nos, ez a történet nagyon nem ilyen.” Az előadást, amely a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával jött létre, a tragikus hirtelenséggel elhunyt színészről, Benkő Gézáról elnevezett stúdiószínpadon adják elő. A következő évadban bekerül a színház repertoárjába. Szereplők: Gubík Ági, Nádasdi Péter és Rancsó Dezső, a jelmeztervező Szőke Anita, dramaturgként Varga Emese dolgozott a produkcióban. (k) Idén kétszer is láthatjuk Stinget Kassa/Pozsony. A korábban meghirdetett szeptember 28-i, jelenleg majdnem telt házas kassai koncert mellé egy po| zsonyi fellépést is beiktatott turnénaptárába Sting. A legendás zenész pályaösszegzőnek szánt, My Songs című műsorával turnézik már egy ideje a világban. A rocktörténet egyik legnagyobb hatású, 17 Grammy-díjjal büszkélkedő dalszerző-előadója nagyjából egy hónappal a kassai koncert után, október 30-án lép fel a szlovák fővárosban. Érdekesség, hogy a My Songst 2019- ben már láthatta a pozsonyi közönség, ráadásul ugyanazon a helyszínen, az Ondrej Nepeláról elnevezett, tízezer fős befogadóképességű téli stadionban. A szervezők idei tapasztalatai alapján a mögöttünk álló két szűk esztendőt követően a fővárosi közönség olyannyira ki van éhezve a stadionkoncertekre, hogy vélhetően ismét megtöltik a helyszínt. Sting menedzsmentje ezért bólintott rá egy újabb szlovákiai fellépésre. (juk)
