Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-25 / 147. szám
2 KÖZÉLET 2022. június 25. | www.ujszo.com RÖVIDEN Nem kapott aláírást az inflációs csomag Pozsony. Zuzana Caputová államfő másodszor sem írta alá az úgynevezett inflációs csomagot, amely egyebek mellett a diákok szabadidős tevékenységének támogatását is tartalmazza. A parlament a héten megtörte az elnöki vétót és változtatások nélkül hagyta jóvá ismét az infláció elleni törvénycsomagot, amely így az államfő aláírása nélkül is életbe lépne. Ugyanakkor az államfő tegnap bejelentette, semmi sem változott korábbi kijelentésén, így az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénycsomag elbírálása érdekében. Azt, hogy pontosan mikor nyújtja be a beadványt, az elnöki palota egyelőre nem hozta nyilvánosságra. (TASR) „A hatósági árnál jobb a családot segítő csomag” Brüsszel. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök nem támogatja, hogy az energiahordozókra hosszabb ideig hatósági árat vezessenek be. Szerinte a háztartásoknak elegendő segítséget jelent a napokban jóváhagyott „családsegitő” csomag. Heger az Európai Tanács brüszszeli ülésének második napja előtt arról beszélt, mindenekelőtt az államháztartás egyensúlyát kell szem előtt tartaniuk. „Ezzel együtt is tudatosítjuk, hogy segítenünk kell a háztartásoknak és azt is, hogy a következő években az infláció itt lesz velünk” - tette hozzá azzal, mindezért komplex megoldásokra van szükség. Példaként azt említette, a szlovákiai áramszolgáltatókkal sikerült megállapodniuk abban, hogy 2023- ban és 2024-ben az áram ára olyan szinten maradjon, amely még elviselhető a háztartások számára. Mindezt úgy, hogy az elektromos energiára nem kellett hatósági árat bevezetni. „Ezen az úton kell haladnunk, ugyanis a hatósági árazás, amennyiben sokáig tart, károsítja a piacot” - jelentette ki a miniszterelnök azzal, a hatósági árazás helyett az egyes piaci szegmensek kulcsszereplőivel kell megállapodást kötni. Az angol nyelvű nyilatkozatában a kormányfő kiemelte, az energiaárak biztosítását a nukleáris energiaszolgáltatókkal kötött megállapodással tudták elérni. Arra a kérdésünkre, kizártnak tartja-e, hogy az orosz gázra vezessenek be hatósági árat, Heger úgy válaszolt, rövid távon el tudja képzelni az ilyesmit. De szerinte ezzel együtt is az infláció kezelésére nem a hatósági árazás, hanem a pénzügyminiszter, Igor Matovié (OEaNO) nevével fémjelzett családsegítő csomag jelenthet egyfajta megoldást. „Január elsejétől növekedik az adóbónusz, így minden családnak elegendő pénzt adunk arra, hogy ki tudják fizetni a magasabb gázárat” - mondta és hozzátette, a kérdéses energiahordozó ára jövőre biztosan emelkedni fog. Heger hangsúlyozta, nem a piacba kell árszabályozással beavatkozni, hanem a fogyasztóknak kell több pénzt biztosítani, (czg) A sajtószabadságból végül a jelenlegi koalíció is lefaragott A válaszadási és helyreigazítási jogot a koalíciós törvénymódosítás után felváltja a nyilatkozati jog intézménye, melynek köszönhetően sokkal gyakrabban fenyegethetik a politikusok a lapokat bírósági perekkel, ha a szerkesztőségek nem lesznek hajlandók lehozni nyilatkozataikat (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új irányt vett Natália Milánóvá (OLaNO) kulturális miniszter sajtótörványreformja - a koalíciós pártok 2019-ban még bírálták a politikusokat illető válaszadási jogot, a hét folyamán jóváhagyott tervezet azonban még inkább nekik kedvez. A kulturális tárca szándéka elsősorban a jogszabály korszerűsítése volt, a jelenlegi törvények ugyanis nem reagálnak kellőképp a kor kihívásaira - az online média, illetve az álhíreket terjesztő felületek szabályozása valóban fontos lépés lett volna a kormány részéről. Ehelyett azonban a fő hangsúlyt ezúttal is a sajtó és a politikusok közötti viszonyra fektették - a Sme rodina és az OEaNO egy része a válaszadási jog visszaállítását és kiszélesítését követelték. Pálfordulás A válaszadási jogot 2008-ban a Smer tagjai foglalták törvénybe, ez a lépés azonban jelentős kritikát váltott ki a szakértők és a sajtó képviselőinek részéről. Iveta Radicová kormánya 2011-ben megvonta ezt a jogot a köztisztviselőktől, de 8 évvel később a Smer képviselői ismét visszaállították a politikusok válaszadási jogát. Az akkor még ellenzéki SaS, OEaNO és Sme rodina pártok egyaránt a javaslat ellen szavaztak, Milánóvá pedig károsnak nevezte a Smer törekvését. Ondrej Dostál parlamenti képviselő az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatával enyhített a jogszabály feltételein - kizárólag abban az esetben válaszolhattak, ha nem igaz, vagy igazságot ferdítő információt közöltek róluk. Ha Dostál nem lép közbe, a sajtót eláraszthatták volna a különböző politikai nyilatkozatok. Milánóvá javaslata hónapokig készült, a parlamenti képviselőknek rengeteg idejük volt változtatást eszközölni, mégis a szavazás előtt egy nappal nyújtották be módosító javaslataikat. A tárcavezető a törvény kidolgozásánál hű maradt korábbi kijelentéseihez, és nem akarta viszszahozni a köztisztviselők számára a válaszadás lehetőségét. A Sme rodina- és az OEaNO-frakció egy része viszont szembement a miniszter akaratával és módosítást javasolt, amire végül rábólintott a parlament. Egymásra mutogatás A válaszadási és helyreigazítási jogot felváltja a nyilatkozati jog intézménye. A honatyák azonban ennél is messzebbre mentek, nemcsak a valótlan vagy hiányos állításokra reagálhatnak, de a tényekből adódó értékelő következtetésekre is válaszolhatnak. Az OEaNO tagjai azzal magyarázták a helyzetet, hogy a Sme rodina követeléseinek tettek eleget. Monika Kozelová (OEaNO) parlamenti képviselő szerint ez volt az egyetlen módja a törvény elfogadásának. Peter Péolinsky (Sme rodina) állítja, a koalícióban rajtuk kívül többen támogatták a válaszadási jog bevezetését. Tomás Kamenec jogász a Sme napilap megkeresésére elmondta, a politikusoknak megvannak a saját kommunikációs csatornáik, illetve a sajtótájékoztatókon is lehetőségük van megnyilvánulni. Úgy véli, nincs ok arra, hogy a köztisztviselők munkájuk során érvényesítsék a válaszadás jogát. Milánóvá beismerte, nem ért egyet a koalíciós kollégáival. „Nem értek egyet ezzel, filozófiai szempontból nem tartom helyesnek, mert azt gondolom, hogy egy politikusnak nagyobb mértékű kritikát kell elbírnia, és van elegendő tere ahhoz, hogy a nézeteit a közösségi oldalon és sajtótájékoztatón keresztül megfogalmazza” - mondta Milánóvá, majd megjegyezte, a koalíción belül kénytelenek közreműködni és olyan megoldásokat találni, melyek mindenki számára elfogadhatóak. Radoslav Kutas, a tárca államtitkára hangsúlyozta, az értékelő következtetések esetében is először a ténybeli állítást kell megtámadnia a politikusnak. A nyilatkozat közzétételét akkor kérheti a politikus, ha a médium becsületét, méltóságát, magánéletét vagy jó hírnevét sértő hamis vagy hiányos állítást hoz nyilvánosságra — cáfolhat, megmagyarázhat, kiegészithet. A nyilatkozati jogot legkésőbb 30 napon belül kell kérvényezni, ha az adott médium elutasítja a reakció közlését, a politikus bírósághoz fordulhat. KutaS állítja, a jelenlegi helyzethez képest nem bővül a politikusok jogköre, hiszen továbbra is csak a valótlan állításokra vonatkozik a nyilatkozati jog. Igor Matovié (OEaNO) pénzügyminiszter a sajtótörvényre vonatkozóan is előállt saját javaslattal - májusban azt mondta, a televíziós műsorokba a választási eredmény alapján kellene meghívni az egyes pártok képviselőit. Ez elsősorban a fasiszta ESNS párt tagjainak kedvezett volna, de a Peter Pellegrini vezette Hlas például elesett volna a szerepléstől, hiszen tagjai a Smer listáján kerültek be a parlamentbe. A törvényjavaslatba egyelőre nem került bele Matovic ötlete. (ba, SME) A tagjelölt! státusz még nem jelent csatlakozást Eduard Heger még az uniós csúcs előtt egyértelműen kijelentette, Szlovákia támogatja Moldova tagjelöltségét (TASR-felvétel) CZlMER GÁBOR Ukrajna tagjelölti státuszának témája mellett az uniós vezetők találkozójának napirendjén volt, hogy Moldova és Grúzia is tagjelölti státuszt kapjon-e, vagy sem. Brüsszel. Az Európai Bizottság néhány nappal az állam- és kormányfők találkozója előtt egy olyan javaslatot dolgozott ki, amelyben Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát javasolják, de Grúziáét egyelőre nem. Ezért nem is volt meglepő, hogy az Európai Tanács csütörtök este úgy döntött, Ukrajna mellett Moldova is tagjelölt lesz, míg Grúzia nem kapta meg ezt a státuszt. Moldova elnöke, Maia Sandu arról tweetelt, hogy egyértelmű és erős jelzést adtak az EU államai országa számára, és továbbra is elkötelezettek a reformok mellett. Eduard Heger pedig még az uniós csúcs előtt egyértelműen kijelentette, Szlovákia támogatja Moldova tagjelöltségét, de Grúziáról csak anynyit mondott „segíteni szeretnének az országnak abban, hogy mihamarabb az Európai Unióba vezető útra léphessen.” A tagjelölti státusz azonban még nem jelenti automatikusan, hogy egy ország beléphet az unióba. Ahogy arról beszámoltunk, Kijevnek többek közt a kisebbségek jogainak biztosítsa terén is komoly előrelépéseket kell tennie, ellenkező esetben akár el is veszítheti a most elnyert státuszt. Ugyancsak kérdéses, hogy meddig tart a teljes jogú tagság megszerzése. Törökország, ahogy Szlovákia is, 1999-ben kapott tagjelötséget, de még mindig nem lépett be az unióba és láthatáron sincs, hogy erre sor kerülhetne. Eszak-Macedónia pedig 2005-ben kapta meg, és azóta vár a belépésre. Ugyanakkor már a tagjelölti státusz is komoly pénzügyi támogatást jelent: a 2021-2027-es időszakban 14,2 milliárd eurót osztanak szét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok között. Mivel erre a listára most Ukrajna és Moldova is felkerült, feltehetően növelni fogják a támogatások keretösszegét is.
